1989
1989
Jan. 30. – A svéd miniszterelnök látogatása idején Honecker bejelenti, hogy a keletnémet hadsereg létszámát 1990 végéig 10 000 fővel, a védelmi költségvetést 10%-kal csökkentik.
Febr. 16. – Az Európa Parlament határozatban bírálja a keletnémet emberijog-sértéseket.
Márc. 3. – A választási törvény kiegészítése 85 000 külföldi (vietnami, mozambiki és kubai, továbbá lengyel, angolai és kínai) számára adja meg a szavazás lehetőségét.
Márc. 28. – Az új utazási rendelet könnyíti a nyugati rokonlátogatásokat.
Ápr. 22. – Az NDK és Lengyelország szerződésben rendezi a Pomerániai-öböl miatti tengeri jogi vitáját.
Máj. 7. – A helyi választásokon 1,15%-nyi szavazó voksol az egységes lista ellen. Az ország történetében ez az eddigi legmagasabb arány. Berlinben 250-en megkérdőjelezik a választások tisztaságát.
Jún. 7. – A rendőrség 120 tüntetőt oszlat szét az egyik berlini templom előtt. – Berlinben megalapítják a Szabadgondolkodók Szövetségét.
Jún. 8. – A népi kamara nyilatkozatot tesz közzé a pekingi vérengzés kapcsán; ebben az ügyet Kína belügyének tekinti.
Júl. 1. – Az NDK polgárai utazási ügyekben fellebbezhetnek az állami hatóságok döntései ellen.
Aug. – Az NDK-s menekültekkel megtelik és emiatt bezár a budapesti NSZK-képviselet. Megnyílik a zugligeti, a csillebérci, majd a leányfalusi és a zánkai tábor, ahol szept. 10-én összesen 6500 NDK-állampolgár tartózkodik. Naponta több százan lépnek át illegálisan Ausztriába.
Aug. 11. – Az NDK hatóságai büntetlenséget ígérnek a hazatérőknek.
Aug. 16. – A magyar–NDK szakértői szintű utasforgalmi tárgyalások nem hoznak eredményt.
Aug. 17. – Nem vezet eredményre a Kohl–Honecker levélváltás.
Aug. 24. – 101 NDK-állampolgár a Nemzetközi Vöröskereszt útlevelével elhagyja Magyarországot.
Aug. 31. – Megállapodás nélkül zárulnak Horn Gyula külügyminiszter berlini tárgyalásai.
Szept. 4. – Az NDK hatóságai határozottabb magyar fellépést sürgetnek.
Szept. 8. – A magyar külügyminisztérium jegyzékben közli az NDK külügyminisztériumával, hogy ideiglenes hatállyal felfüggeszti az 1969-es vízumegyezmény 6. és 8. cikkét, ill. az ahhoz tartozó titkos jegyzőkönyvet, s szept. 11-től lehetővé teszi, hogy az NDK állampolgárai NDK-útiokmányokkal az őket befogadni kész harmadik ország felé elhagyhassák Magyarországot. Az NDK külügyminisztere táviratban kéri a magyar kormányt, hogy tekintsen el döntése végrehajtásától. Berlinben 116 NDK-állampolgár elhagyja az NSZK állandó képviseletét, amelyet heteken át megszállva tartottak.
Szept. 11. – Megindul az NDK-polgárok hulláma az NSZK-ba. Szept. végéig körülbelül 20 000-en távoznak Magyarországon keresztül. Az ADN keletnémet hírügynökség nyilatkozata szerződésszegéssel és emberkereskedelemmel vádolja Magyarországot.
Szept. 12. – Az NDK tiltakozó jegyzéket ad át, ebben a nemzetközi jog megsértéseként értékelik a magyar lépést.
Okt. 7. – Az NDK kormánya az állam fennállásának 40. évfordulóját ünnepli.
Okt. 9. – Lipcsében 100 000 ember tüntet: „Mi vagyunk a nép” jelszóval demokráciát követelnek. Lipcsében kisebb-nagyobb összetűzésekre kerül sor, a berlini tüntetésen viszont a rendőrség durván beavatkozik.
Okt. 18. – Honecker lemond. Egon Krenz, a politikai bizottság tagja veszi át a párt és az állam vezetését.
Nov. 9. – Az NDK váratlanul megnyitja határait. A berlini fal 28 év után: nincs.
Dec. 3. – A minden hétfőn ismétlődő lipcsei, majd berlini tiltakozó tüntetések hatására Krenz lemond.
Dec. 22. – Újra megnyílik a Brandenburgi kapu Berlinben.
