1989
1989
Jan. 18. – A parlament tudomására jut, hogy németek is részt vesznek egy líbiai vegyi üzem építésében, amely hírügynökségi beszámolók szerint vegyi fegyvereket is gyárthat.
Jan. 29. – A nyugat-berlini választásokon a CDU–FDP koalíció veszít, a szociáldemokrata-alternatív koalíció nyer. Az új kormányzó polgármester Walter Momper.
Febr. 14. – Schleswig-Holstein parlamentje úgy határoz, hogy a tartományban legalább 5 éve élő tőkés európai állampolgárok választhatnak és választhatók.
Márc. 8. – A kormány a szociáldemokratákkal megtárgyalt nyugdíjreformot tesz közzé, amely 1992-től lép érvénybe. Az idősek több újabb kedvezményre számíthatnak.
Márc. 14. – A nyugat-berlini szövetséges hatalmak a halálbüntetés megszüntetését rendelik el.
Ápr. 5. – A kormány vízumkötelezettséget ír elő 14 afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország polgárai számára. A török állampolgároktól több kedvezményt megvonnak.
Ápr. 13. – Átalakítják a kormányt. Waigel a pénzügyminiszter, elődje, Gerhard Stoltenberg, a CDU politikusa a védelmi ügyek élére kerül.
Ápr. 20. – A szövetségi hatóságok megtiltják a Daimler-Benz és a Messerschmitt-Bölkow-Blohm fúzióját arra hivatkozva, hogy így gazdasági monopólium és politikai befolyásolási lehetőség jöhetne létre.
Ápr. 27. – Kohl kancellár kormánynyilatkozatban erősíti meg az NSZK hűségét a NATO-hoz.
Máj. 1. – Nyugat-Berlin munkásnegyedeiben súlyos összecsapásokra kerül sor a randalírozók és a rendőrök között. Jelentős anyagi kár keletkezik.
Máj. 23. – Richard von Weizsäcker szövetségi elnököt a törvényhozók újabb 5 évre megválasztják.
Máj. 30–31. – George Bush amerikai elnök az NSZK-ba látogat. Megszűnik a vízumkötelezettség az Egyesült Államokba látogató nyugatnémetek számára.
Jún. 2. – A parlament engedélyezi, hogy az üzletek hetente egyszer este fél 9-ig tartsanak nyitva.
Jún. 6. – A szövetségi kormány és a bajor kabinet úgy dönt, végleg leállítja a wackersdorfi atomdúsító berendezés építését.
Jún. 15. – Mihail Gorbacsov látogatása során 11 szerződést írnak alá a német–szovjet kapcsolatok javítására.
Jún. 18. – Az Európa parlamenti választásokon a keresztény pártok jelentős veszteségeket könyvelnek el.
Júl. 2. – Waigel, a CSU elnöke kijelenti, hogy a német kérdés jogilag, politikailag és történelmileg nyitott még, és ehhez a kérdéshez az Oderán és a Neissén túli területek is hozzátartoznak. A lengyelek tiltakoznak, csakúgy, mint a nyugatnémet szociáldemokraták.
Aug. 2. – A monopóliumbizottság a Daimler-Benz és az MBB fúzióját elfogadja, de csak bizonyos feltételekkel.
Szept. 11. – Azt megelőzően, ill. az után, hogy a magyar határt megnyitják az NDK-turisták előtt, a színfalak mögött állandó kapcsolatban állnak a nyugatnémet és a magyar politikusok.
Szept. 30. – Genscher külügyminiszter a prágai nyugatnémet követség erkélyén kijelenti, hogy megkapta a több mint 3000 keletnémet kiutazási engedélyét, akik az előző hetekben a diplomáciai képviseletet elárasztották. Utazhatnak a varsói nyugatnémet állandó képviseleten tartózkodó menekültek is.
Nov. 28. – Kohl kancellár 10 pontos programot hirdet meg a két német állam folyamatos újraegyesítésére. A terv hallatán több nyugati szövetséges és a Szovjetunió is meglepődik.
Dec. 19. – Kohl Drezdába látogat. Az új keletnémet kormányfővel, Hans Modrow-val a német–német szerződési szövetségről tárgyal.
Dec. 24. – Megszűnik a kötelező beváltás és vízumkényszer az NDK-ba induló nyugatnémetek számára.
