1849
1849
Márc. 4. – Kremsierben kiadják az osztrák oktrojált alkotmányt.
Márc. 28. – Frankfurtban elfogadják az új német birodalmi alkotmányt, amely demokratikus és monarchista, valamint föderatív elemeket egyaránt tartalmaz. Az új alaptörvény a Német Szövetséget a protestáns Poroszország vezetésével szövetségi állammá alakítja át. A nemzetgyűlés ugyanakkor IV. Frigyes Vilmos porosz királyt 290 igen szavazattal és 248 tartózkodás mellett német császárrá választja.
Ápr. 3. – IV. Frigyes Vilmos porosz király a frankfurti parlament küldöttségének kijelenti: csak akkor fogadja el a neki felajánlott német császári méltóságot, ha azt valamennyi német kormány helyesli.
Ápr. 14. – Ausztriát kivéve 28 német állam ismeri el a frankfurti birodalmi alkotmányt.
Ápr. 28. – IV. Frigyes Vilmos porosz király végleg visszautasítja a császári koronát.
Ápr. 29. – IV. Frigyes Vilmos porosz király feloszlatja a porosz országgyűlést, amely megszavazta a frankfurti alkotmányt.
Ápr.–máj. – Több német államban parlamenti és parlamenten kívüli megmozdulások zajlanak a frankfurti alkotmány elfogadásáért.
Máj. – A porosz uniópolitika kezdete. IV. Frigyes Vilmos király és Joseph von Radowitz megfogalmazzák egy Ausztria kizárásával, dinasztikus úton létrehozott, porosz vezetésű kisnémet szövetségi állam megvalósításának szükségességét.
Máj. 3–9. – Felkelés tör ki Drezdában, amelyet más szász városok is támogatnak. A király menekülni kényszerül. A baloldali frankfurti képviselő Otto Heubner és Sammel Erdmann Tzschimer, valamint a mérsékelt Karl Todt vezetésével ideiglenes kormány alakul. A katonai vezető Stephan Born munkásvezér lesz.
Máj. 5–9.- A drezdai felkelést véres harcok árán, porosz segédlettel leverik.
Máj. 10. – Gagern birodalmi miniszterelnök lemond.
Máj. 12–16. – Badenben republikánus felkelés tár ki, amelyben katonák is érdekeltek. Ideiglenes kormány alakul Lorenz Brentano és Ludwik Mieroslawski vezetésével. Lipót nagyherceg elmenekül. A választásokon a baloldal győz.
Máj. 26-28. – Poroszország, Szászország, Hannover megköti a három király szövetségét, amely célul tűzi ki Ausztria kiszorítását a Német Szövetségből és a porosz hegemónia megteremtését.
Máj. 30. – Az osztrák (ápr. 5.), majd a porosz (máj. 14.) és más képviselők visszahívása után a frankfurti parlamentből megmaradt ún. baloldali többség Stuttgartba helyezi át ülését (csonka parlament). – Poroszországban háromosztályos választójogot vezetnek be.
Jún. – Egymás után 25 kis német állam csatlakozik a porosz unióhoz.
Jún. 6. – A csonka parlamentet (kb. 100 képviselő) a württembergi kormány erőszakosan feloszlatja.
Jún.-júl. – Porosz és más szövetségi csapatok Vilmos porosz herceg (a kartácshercegnek nevezett későbbi I. Vilmos császár) vezetésével leverik a pfalzi és a badeni felkeléseket. A rend helyreállítását megtorlások követik.
Az év folyamán – Bajorországban kiadják az első német postabélyeget, az ún. fekete egyest. – Paul Julius von Reuter Aachenben hírügynökséget alapít.
