1932
1932
Febr. 1. – A munkanélküliek száma 6,128 millió.
Febr. 22. – Joseph Goebbels a berlini sportpalotában nyilvánosságra hozza Adolf Hitler jelöltségét a köztársasági elnöki posztra.
Febr. 25. – Adolf Hitlert, az NSDAP vezérét a braunschweigi államminisztérium kormánytanácsossá nevezi ki. Ezzel Hitler német állampolgár lesz.
Febr. 27. – A szociáldemokraták pártlapja, az Előre, Paul von Hindenburg újraválasztása mellett száll síkra.
Ápr. 10. – Paul von Hindenburg a birodalmi elnökválasztás második fordulójában abszolút többséget szerez.
Ápr. 13. – Paul von Hindenburg rendeletet bocsát ki az állam tekintélyének megóvásáról, amely betiltja az NSDAP minden katonai szervezetét.
Ápr. 24. – A tartományi gyűlési választásokon Anhaltban, Bajorországban, Poroszországban és Württemberben, valamint Hamburgban az NSDAP nagyszámú szavazatot szerez. A párt a máj. 29-én tartott oldenburgi tartományi választásokon szerez először abszolút többséget.
Máj. 30. – Heinrich Brüning kormánya lemond.
Jún. 1–2. – Franz von Papen alakít új kormányt.
Jún. 14. – Franz von Papen birodalmi kancellár feloldja az SS-re és az SA-ra vonatkozó tilalmakat.
Jún. 16–júl. 9. – A Lausanne-ban rendezett jóvátételi konferencia határozata szerint Németország 3 milliárd márkával megválthatja hátralévő tartozásait.
Júl. 17. – Az ún altonai véres vasárnapon súlyos összetűzésekre kerül sor a nácik és a kommunisták között.
Júl. 20. – Papen kancellár lemondásra kényszeríti az Otto Braun vezette porosz szociáldemokrata kormányt, és birodalmi biztost nevez ki Poroszország élére.
Júl. 31. – A Reichstag-választásokon a nácik 107-ről 230-ra növelik mandátumaik számát (37,8%). Ezzel a parlament legerősebb pártja az NSDAP. A szociáldemokraták 133, a Centrum 97, a kommunisták 89 mandátumot szereznek.
Aug. 22. – Halálos ítéletet szabnak ki arra az 5 nácira (az SA tagjai), akik aug. 5-én agyonvertek egy állítólag kommunista földművest.
Aug. 30. – Clara Zetkin kommunista képviselő, a parlament korelnöke nyitja meg az új Reichstag ülését. Házelnökké Hermann Göring náci képviselőt választják.
Szept. 12. – Papen kancellár szükségrendelettel újabb adókedvezményt ad a tőkéseknek, egyben bércsökkentéseket tesz lehetővé. A rendelet nagy felháborodást vált ki, a kommunisták és a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be. Papen azonban nem mond le, hanem feloszlatja a parlamentet.
Nov. 3–8. – A berlini közlekedési dolgozók sztrájkja a bércsökkentések miatt eredménytelenül ér véget.
Nov. 6. – A Reichstag-választásokon az NSDAP szavazatokat veszít, de a legerősebb frakció marad.
Nov. 17. – A von Papen-kormány lemond.
Nov. 26. – Tárgyalások a birodalmi elnök és az NSDAP között Hitler esetleges kormányalakításáról. Végül nem sikerül megegyezésre jutni.
Dec. 3. – Hindenburg birodalmi elnök Kurt von Schleicher tábornokot nevezi ki kancellárrá.
Dec. 10. – Werner Karl Heisenberg fizikai Nobel-díjat kap.
