1933
1933
Jan. 4. – Kurt von Schröder bankár kölni házában Hitler találkozik von Papennel és a német nagytőkések néhány képviselőjével.
Jan. 22. – Megbeszélés Hitler, von Papen, Hindenburg fia és Otto Meissner államtitkár között. Ezt követően Hindenburg elnök hajlandónak mutatkozik Hitler kancellári kinevezésére.
Jan. 28. – Kurt von Schleicher kormánya lemond.
Jan. 30. – Hindenburg elnök Adolf Hitlert nevezi ki birodalmi kancellárrá.
Febr. 11. – Thomas Mann Amszterdamba, Brüsszelbe és Párizsba utazik előadói körútra, és nem tér vissza Németországba.
Febr. 27. – A berlini Reichstag épülete elég, felgyújtásával a kommunistákat vádolják.
Febr. 28. – Hindenburg elnök aláírja a nép és az állam védelmére vonatkozó szükségrendeletet, amely felfüggeszti az alkotmányt. Kezdetét veszi a KDP vezetőinek letartóztatása.
Márc. 20. – Heinrich Himmler, München megbízott rendőrfőnöke Dachau közelében létrehozza az első koncentrációs tábort.
Márc. 23. – Az összeülő Reichstag megszavazza az ún. felhatalmazási törvényt, amely jogot biztosít a kormánynak, hogy a parlament nélkül kormányozzon és az alkotmány kikapcsolásával törvényeket alkosson. A törvény ellen egyedül a szociáldemokraták szavaznak, mivel a kommunisták egy részét letartóztatták, más részüket az üléstermet lezáró fasiszták nem engedték be. A felhatalmazási törvény gyakorlatilag véget vet az alkotmányos jogállamnak, amelynek helyébe fokozatosan a totális állam lép.
Márc. 31. – Megsemmisítik a kommunista képviselők mandátumait. – Az első egységesítési törvény értelmében a tartományi parlamentek tagjait választás nélkül, a Reichstag döntése alapján jelölik ki.
Ápr. 1. – Az NSDAP az egész ország területére kiterjedő zsidóbojkottot hirdet.
Ápr. 7. – A második egységesítési törvény helytartó kinevezését irányozza elő, akit a kancellár javaslata alapján az elnök nevez ki. A hivatásszervezetek felállításáról szóló törvény előirányozza, hogy a nem árja hivatalnokokat nyugdíjazzák.
Máj. 12. – Az SS és az SA elfoglalja a szakszervezetek épületeit, a szakszervezeteket feloszlatják, vagyonukat pedig elkobozzák. – A Német Munkafront váltja fel az eddigi szakszervezeteket, amely nemcsak a munkásokat, hanem a tőkéseket is magában foglalja.
Jún. 22. – A Szociáldemokrata Pártot betiltják, a következő napokban több száz szociáldemokratát bebörtönöznek.
Júl. 5. – A Centrum Párt kimondja feloszlását.
Júl. 17. – Törvényt bocsátanak ki, amely tiltja a pártok újjáalakítását. Ezzel az NSDAP marad az egyetlen párt Németországban.
Júl. 20. – Rómában konkordátumot ír alá a Vatikán és Németország, amely biztosítja a katolikusok szabad vallásgyakorlását Németországban.
Szept. 31. – Megkezdődik a lipcsei per a Reichstag febr.-i felgyújtása ügyében. A vádlottak: a holland Van der Lubbe, Ernst Torgler (KDP), Georgi Dimitrov, a Bolgár Kommunista Párt vezetője és két másik bolgár kommunista. Dimitrovot és két társát bizonyítékok hiányában felmentik.
Okt. 14. – Újságírótörvényt bocsátanak ki, amely szerint csak azok a személyek tevékenykedhetnek újságoknál és folyóiratoknál, akik árják és nemzeti szellemükről már tanúbizonyságot tettek. – Németország kilép a Népszövetségből.
Nov. 12. – A választásokon, amelyet népszavazással kapcsoltak össze, az NSDAP 92,1%-ot ér el, ugyanakor a német nép 95%-a helyesli a kilépést a Népszövetségből.
