1934
1934
Jan. 20. – A nemzeti munka rendjéről szóló törvény életbe lép. Ezzel megteremtik a náci munkajog alapját.
Jan. 28. – Emigráns szociáldemokraták Neue Vorwärts (Új Előre) c. lapujukban nyilvánosságra hozzák prágai manifesztumukat. Ebben céljukat a hitleri diktatúra forradalmi harc útján való felszámolásában jelölik meg.
Jan. 30. – Törvény számolja fel a tartományi parlamenteket, a tartományi kormányokat pedig a birodalmi kormánynak rendeli alá. Ezzel az ország egységesítése befejeződik.
Ápr. 20. – Heinrich Himmlert nevezik ki a porosz politikai rendőrség főnökévé. Ezzel Himmler alá tartozik a Titkos Államrendőrség (Gestapo) minden tartományban.
Máj. 29–31. – A Barmenbe összehívott zsinat kiadja a barmeni teológiai nyilatkozatot, amely óvja a német keresztényeket a krisztusi tanításokat meghamisító nemzetiszocializmustól.
Jún. 14–15. – Adolf Hitler hivatalos látogatásra Olaszországba utazik, ahol találkozik Benito Mussolinivel.
Jún. 16. – Franz von Papen alkancellár az egyetemi hallgatók szövetségének évi gyűlésén Marburgban elmondott beszédében (Edgar Jung újságíró készítette) bírálja az NSDAP politikáját és kormányzását. A beszéd terjesztését megtiltják.
Jún. 30. – Az ún. ”hosszú kések éjszakájával” kezdetét veszi az a politikai gyilkosságsorozat, amelynek során Hitler leszámol belső ellenzékével. Többek között meggyilkolják Röhmöt, az SA vezetőjét, továbbá több SA-tisztet, Schleicher volt miniszterelnököt és másokat.
Júl. 25. – Sikertelen náci puccskísérlet német támogatással Bécsben. Engelbert Dollfuss kancellárt meggyilkolják, utóda Kurt von Schuschnigg.
Aug. 2. – Hindenburg kancellár halála után törvényt hoznak, amely szerint egyesítik a birodalmi kancellár és az államfő tisztségét. Adolf Hitler ezentúl vezérnek és birodalmi kancellárnak nevezi magát. – A Reichswehrt felesketik Adolf Hitler vezérre és kancellárra.
Aug. 15. – Népszavazást rendeznek a birodalmi elnök és kancellár tisztségének egyesítéséről. A szavazók 89,9%-a helyesli a döntést.
