BURUNDI
BURUNDI
Burundi Köztársaság
République de Burundi (franciául)
Republika y’Uburundi (kirundi nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 27834 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: K-Afrika középső részén. Szomszédai: Ruanda (É), Zaire (Ny), Tanzánia (K). Felszín: K-en magasföld, dombvidék; Ny-on hegyvidék, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-tó árkához. Legmagasabb pont: Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 5382000. Életkor szerint: 0–14: 45%; 15–59: 50,2%; 60–: 4,8% Népsűrűség: 193/km2. Etnikai csoportok: bantu 80%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 60%, törzsi vallású 35%, protestáns 4%, mohamedán 1%. Városi lakosság: 7%. Főváros: Bujumbura (1986): 272600. Város (1986): Gitega 95300.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Pierre Buyoya (1987. szept. óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (burundi frank) (1991. szept.: 6,08=1 USD), GNP (1989): 1,14 Mrd USD. GNP/fő (1989): 220 USD. Gazdasági növekedés (1980–89): 4,5%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 33. Védelmi kiadások aGNP %-ában (1988): 3,1. Fogyasztóí árváltozások (1990): 7,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 93%. Export (1989): 78 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, bőr, érc. Főbb exportpartnerek: NSZK 31%, Belgium 20%. Import (1989): 187 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, jármű, kőolaj, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK 18%, Belgium 17%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5144 km; ebből burkolt: 310 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 10000; egyéb gépjármű: 9000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 18; telefon: 622. Napilap (1987): 1/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 50; nők: 53 év Születés (1989): 48‰. Halálozás (1989): 15960. Népességnövekedés (1989): 3,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 114960. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 724. Egy orvosra jutó lakosok: 18365.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 30%. Iskolakötelezettség: 7–13 éves korig.
A németek, belgák kormányozta, később népszövetségi mandátum, majd ENSZ gyámsági terület 1962. júl. 1-jén válik függetlenné. A 60-as években kezdődő hatalmi harcok 1972-ben tetőznek, a kormánycsapatok és a lázadók ütközeteiben 120 ezren halnak meg. Az akkori győztest – Micomberót – 1976-ban a hadsereg megfosztja az elnökségtől. Jean-Baptiste Bagazát 1984. aug.-ban 99,63%-os többség erősíti meg hivatalában. 1987. aug.-ban Pierre Buyoya őrnagy vezetésével a hadsereg megdönti Bagaza kormányzatát; Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa alakul, az államfő Buyoya. 1988. aug.-ban legalább ötezer paraszt esik áldozatul a törzsi zavargásoknak, a katonaság megtorlásának. A lakosság többségét alkotó törzs szenvedi el a kisebbség csapásait. 1991-ben fokozatos demokratizálódás indul meg.
