CHILE
CHILE
Chilei Köztársaság
República de Chile (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 756945 km2, Magyarországnál kb. 8-szor nagyobb. Fekvés: D-Amerika Ny-i partvidékén. Szomszédai: Peru (É), Bolívia (ÉK), Argentína (K). Felszín: Az országon végighúzódó Andok láncai között É-on sivatag (Atacama), középső részén termékeny völgy. D-en az Andok tengerbe süllyedt lánca tagolt partvidéket alkot, több ezer szigettel. Gyakori földrengések. Legmagasabb pont: Ojos del Salado (6880 m). Legjelentősebb folyó: Bio-Bio. Legnagyobb tavak: General Carrera-tó, Argentino-tó, Ranco-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 12980000. Életkor szerint: 0–14: 31,9%; 15–59: 60,4%; 60–: 7,7%. Népsűrűség: 17/km2. Etnikai csoportok: mesztic 50%; fehér 40%; indián 5%. Nyelv: spanyol. Vallások: r. kat. 89%, protestáns 6%, zsidó. Városi lakosság: 83%. Főváros: Santiago (*1987): 4858000. Városok (*1987): Vina del Mar 297294; Concepción 294375; Valparaíso 278762.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Patricio Aylwin (1990. márc. óta). Nemzeti ünnep: szept. 18.
Gazdaság: Pénznem: chilei peso (1991. szept.: 354,29=1 USD). GDP (1991): 29,6 Mrd USD. GDP/fő (1991): 2214 USD. Gazdasági növekedés (1991): 5,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 7. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 18. Adósság/fő (1991): 1452 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 3,6. Fogyasztói árváltozások (1991): 21%. Munkanélküliség (1989): 5,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság, erdészet, halászat 26%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1990): 8,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: vas, rézérc, szén, bányakincs, fa. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 17%, Japán 16%, NSZK 11%. Import (1990): 7 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, közlekedési eszköz, élelmiszer, vegyipari termék, textília, dohány. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 19%, Japán 8%, Brazília 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 6892 km; ebből villamosított: 1945 km. Közúti hálózat (1986): 78025 km. Gépjárművek (*1987): személygépkocsi: 660000; egyéb gépjármű: 207500. Főbb kikötők: Valparaíso, Arica, Antofagasta. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 4,1; rádió: 3,3; telefon: 16. Napilap (1987): 61/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 68; nők: 75 év. Születés (1989): 21,0‰. Halálozás (1989): 6,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,5%. Csecsemőhalandóság (1989): 18‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 385. Egy orvosra jutó lakosok: 922.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 80%. Iskolakötelezettség: 6–13 éves korig.
A latin-amerikai demokráciák egykori mintaállamában 1973. szept. 11-én a 3 fegyvernem és a rendőrség közösen dönti meg Salvador Allende baloldali kormányát. Allendét megölik. A hatalmat 4 főből álló junta veszi át, élén Augusto Pinochet tábornokkal, a szárazföldi haderők parancsnokával. A pártokat betiltják, a politikai tevékenység megszűnik, irtó hadjárat folyik az Allende-kormány tagjai és támogatói ellen. A szükségállapot 1978. márc.-ig tart, de azóta többször újra bevezetik. 1980. szept. 11-én új alkotmányt fogad el a szavazók 67,5%-a, ez 1981. márc. 11-én lép hatályba, s 1989-re helyezi kilátásba a demokrácia helyreállítását s az általános választást. Addig Pinochet elnökként marad hatalmon, s a katonai vezetés 1989-re is fenntartja magának a jelölés jogát. 1983. aug.-ban 5 ellenzéki párt közös csoportot alapít Demokratikus Szövetség néven, ehhez később mások is csatlakoznak. 1986. szept. 7-én Pinochet könnyebb sérüléssel túlél egy merényletet. 1987-ben a pápa ápr.-i látogatásának hírére több ellenzékit hazaengednek, engedélyezik a polgári politikai pártok működését. A pápai látogatás tömegtüntetések jegyében zajlik.1988-ban a gazdasági eredmények ellenére éleződik a politikai harc. 1988. okt.-ben népszavazás dönt róla, hogy 1989-ben írjanak ki választásokat, s Pinochet elnök ne maradjon újabb 8 évig államfő. A vereséget szenvedett tábornok nov.-ben jelentős változtatásokat hajt végre a vezető testületekben. A 17 ellenzéki párt 1989. jún.-ban a kereszténydemokrata Patricio Aylwint választja elnökjelöltjévé a dec.-i választásokra. Az aug.-i népszavazás demokratikus alkotmánymódosításokat hagy jóvá. Dec.-ben Aylwin legyőzi a rendszer jelöltjét, Hernán Büchit. A márc.-i beiktatás után a polgári és a katonai hatóságok között többször feszültség mutatkozik. Nyáron több, a Pinochet-rendszer első éveiből származó tömegsírt tárnak fel. 1991. febr.-ban az Igazság és Megbékélési Bizottság 2000 oldalas jelentést terjeszt elő a diktatúra bűneiről. 2279 halálos áldozat és 641 ügy még felderítetlen – jelenti be az elnök, aki a megbékélésre adja voksát. Ápr.-ban amnesztiát hirdetnek a korábbi politikai foglyok számára.
