CSÁD
CSÁD
Csádi Köztársaság
République du Tchad (franciául)
Djoumhouriyat Tachâd (arabul)
Észak-Afrika
Földrajz: Terület: 1284000 km2, Magyarországnál kb. 14-szer nagyobb. Fekvés: É-Afrika középső részén. Szomszédai: Líbia (É), Nigéria, Niger, Kamerun (Ny), Közép-afrikai Köztársaság (D), Szudán (K). Felszín: É-on a Szahara-sivatag és szigethegységek; D felé a sivatag sztyeppbe és a Csád-tó lefolyástalan, mocsaras területébe megy át. Legmagasabb pont: Emi Koussi (3415 m). Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Legnagyobb tó: Csád-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 5714000. Életkor szerint: 0–14: 42,5%; 15–59: 51,7%; 60–: 5,8%. Népsűrűség: 4/km2. Etnikai csoportok: arab (kanembou, boulala, hadjeral) 51%; sara 28%; csádi-hamita 19%; tibbu-dazza 2%. Nyelvek: francia (hív.), arab (hív.), sara, boatata, baguirmi stb. (100-nál több nyelv és nyelvjárás). Vallások: mohamedán 44%, törzsi vallású 38%, keresztény 17%. Városi lakosság: 31%. Főváros: N’Djaména (1988): 594700. Városok (1988): Sarh 113400; Moundou 102800; Abéché 83000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Idrisz Debi (1991. márc. óta). Kormányfő: Jean Alingué Bawojen (1991. márc. óta). Nemzeti ünnep: jún. 7.
Gazdaság: Pénznem: CFA-franc (afrikai valutaközösségi frank) (1991. szept.: 284,99=1 USD). GNP (1989): 1038 M USD. GNP/fő (1989): 190 USD. Gazdasági növekedés (1980–89): 6,3%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 5,2. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 4,3. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 85%. Export (1988): 141 M USD. Főbb exportcikkek: gyapot, élő állat, hús, hal. Fő exportpartner: Franciao. Import (1988): 419 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, energia, textil, gép, berendezés, közlekedési cikk. Fő importpartner: Franciao. 47%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1983): 40000 km; ebből burkolt: 400 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 3000; egyéb gépjármű. 4000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 4,3; telefon: 1114.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak. 38; nők. 40 év. Születés (1989): 42,0‰. Halálozás (1989): 22,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,0%. Csecsemőhalandóság (1989): 139,0‰. Kórházi ágyak (1980): 3500. Orvosok (1980): 94.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 17%. Iskolakötelezettség: 8–14 éves korig.
A korábbi francia gyarmat 1960. aug. 11-én függetlenné válik, ám a francia katonai ellenőrzés É-on 1965-ig tart. A mohamedán vallású É-i, valamint az animista és keresztény D-i országrész között azóta többször fellángolnak a harcok. Az 1975-ös államcsíny után stabilizálódó helyzet 1980. márc.-tól újra megromlik, amikor Gukuni Veddei államfő és Hisséne Habré hadügyminiszter egymás ellen fordul. Az összecsapásokba azóta a franciák és a líbiaiak is beleszólnak. 1982. jún.-tól a fővárost francia segítséggel elfoglaló Hisséne Habré az elnök. 1986. febr.-ban a kormány általános mozgósítást rendel el, francia segítséget kér az állítólag támadó líbiaiak ellen. Márc.-ban Habré beveszi kormányába az ellenzék egyik korábbi vezetőjét is. 1987-ben a kormánycsapatok francia támogatással előrenyomulnak a vitatott líbiai határtérségben. 1988-tól Líbia és Csád a megbékélést keresi. 1990. nov.-ben a korábbi főparancsnok, Idrisz Debi lázadást szervez, majd csapataival sorra foglalja el a városokat. Habré elnök dec.-ben Kamerunba menekül. Debit államfővé kiáltják ki, ő 20 komisszárral államtanácsot alakít. Az elnököt és az új kormányfőt 1991. márc.-ban esketik fel, egyben hatálytalanítják az alkotmányt.
