CSEH-SZLOVÁKIA
CSEH-SZLOVÁKIA
Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság
Česká a Slovenská Federativná Republika (cseh nyelven)
Česká a Slovenská Federativná Republika (szlovák nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 127876 km2, Magyarországnál egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: Közép-Európa K-i részén. Szomszédai: Lengyelország (É), Németország (ÉNy), Ausztria, Magyarország (D), Ukrajna (K). Felszín: Két egység: Ny-on peremhegységekkel körülzárt, a Cseh-Morva-dombsággal elválasztott (Cseh- és Morva-) medence; K-en a Kárpátok párhuzamos láncai és az általuk közrezárt medencék; termékeny alföldek. Legmagasabb pont: Gerlahovka (Gerlahfalvi-csúcs 2655 m). Legjelentősebb folyók: Dunaj (Duna), Váh (Vág), Morava (Morva).
Népesség: Lakosság (1990):15667000. Életkor szerint: 0–14: 23,5%; 15–59: 59,2%: 60–: 17,3%. Népsűrűség: 123/km2. Etnikai csoportok: cseh 63%; szlovák 31%; magyar 4%; cigány, német, lengyel, ukrán. Nyelvek: cseh (hiv.), szlovák (hiv.), magyar. Vallások: r. kat., protestáns, zsidó, görögkeleti. Városi lakosság: 76%. Főváros: Praha (Prága) (1989): 1211000. Városok (1989): Bratislava (Pozsony) 435000; Brno 390000; Ostrava 331000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Václav Havel (1990. jan. óta). Kormányfő: Marián Čalfa (1989. nov. óta). Nemzeti ünnep: máj. 9.
Gazdaság: Pénznem: korona (csehszlovák korona) (1991. szept.: 29,41=1 USD). GDP (1990): 36,1 Mrd USD. GDP/fő (1990): 2309 USD. Gazdasági növekedés (1989): –3,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 4.1. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 18,8. Adósság/fő (1990): 517 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 6,8. Fogyasztói árváltozások (1991): 7096. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 12%; ipar 32%. Export (1990): 12 Mrd USD. Főbb exportcikkek: mezőgazdasági gép, személygépkocsi, szén, textília, cipő, faáru, üveg, porcelán, sör. Főbb exportpartpartnerek: Szovjetunió 30%, NDK 14%, Lengyelo. 8%, Magyaro. 5%. Import (1990): 13,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolajtermék, vasérc, gyapot, zöldség, élő állat, gyümölcs, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 30%, NDK 17%, Lengyelo. 8%, NSZK 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 13130 km; ebből villamosított: 3798 km. Közúti hálózat (1988): 74891 km; ebből autópálya (1989): 527 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 2,9. M; egyéb gépjármű: 460000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,3; rádió: 3,3; telefon: 3,9. Napilap (1988): 327/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 68; nők: 75 év. Születés (1989): 14,0‰. Halálozás (1989): 12‰. Népességnövekedés (1989): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1989): 13,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 99. Egy orvosra jutó lakosok: 312.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 9996. Iskolakötelezettség: 10 év.
Az 1969. jan. óta föderatív szocialista köztársaságban a szövetségi intézmények mellett külön cseh és szlovák kormány és nemzeti tanács is működik. Gustav Husák 1969-tőt Csehszlovákia Kommunista Pártja első titkára. 1971-től főtitkára, 1975-től államelnök. A CSKP taglétszáma 1982-ben 1584011 fő. Emellett a Néppárt, a Szabadságpárt, a Cseh Nemzeti Szocialista Párt és a Szlovák Újjászületés Pártja is tevékenykedik. A CSKP XVII. kongresszusán (1986. márc.) gazdaságélénkítő intézkedéseket fogadnak el. 1986. aug.-ban létrejön az első kulturális és tudományos egyezmény az Egyesült Államokkal. 1987-től több állami vezető is nyilatkozik a gazdaság megújításának szükségességéről. 1987. dec.-ben a kb Miloš Jakešt választja új főtitkárrá. 1988-ban társadalmi vitára bocsátják a munka új törvénykönyvét. A gazdasági reformtervek közepette egyre több szó esik a 20 évvel korábbi, 1968-as eseményekről is. Okt.-ben lemond a kormány; az új kormányfő Ladislav Adamec. 1989 folyamán a rendőrség többször tettlegesen is fellép az ellenzékkel szemben. Václav Havel írót, ellenzéki vezetőt újra bebörtönzik, majd kiengedik. Aug. 21-én megmozdulásokat szervez az ellenzék. A hatalom erőszakosan lép fel. Okt.-ben, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 71. évfordulóján tízezrek tüntetnek, százakat tartóztatnak le. Nov.-ben a további megmozdulások hatására lemond az egész pb. Az új pártfőtitkár: Karel Urbanek. Dec.-ben a rendkívüli pártkongresszuson Adamec már pártelnök, mivel a főtitkári poszt megszűnik, akárcsak a pb. Az elnökségben helyettesi funkciót kap az új első titkár, Vasil Mohorita. Nov.-től az utcai forradalom hatására Marián Čalfa áll a kormány élére. Václav Havel jan.-tól elnök. A parlament elnöke Alekszander Dubček, az 1968-as „prágai tavasz” vezetője. A jún.-i választásokon a Polgári Fórum győz, a forradalom vezetőit megerősítik tisztségükben. Szigorú gazdasági intézkedések követik egymást, nyártól megkezdődik a privatizáció. Havel elnök számtalan nemzetközi fórumon szerez hírnevet az országnak és az új rendszernek. Okt.-ben a koronát leértékelik, az árakat pedig radikálisan emelik. Dec.-ben kiéleződik a vita a két szövetségi állam jogállásáról. 1991. jan.-ban a Polgári Fórum politikai párttá nyilvánítja magát, febr.-ban 2 ágra szakad. Márc.-ban megszűnik az állami rádió monopóliuma. Jún.-ban az utolsó szovjet katona is elhagyja az országot. Szlovákiában Meciart Jan Čarnogursky követi kormányfőként, miközben feszültségek támadnak a 2 köztársaság viszonyában. Júl.-ban a szövetségi parlament törvényt fogad el, amely szerint a cseh és a szlovák lakosság népszavazáson dönthet az állam jövőjéről. A 2 közösség vezetői ősszel elfogadják az elnök tervét: 1992. máj.-ra kidolgozzák és elfogadják a cseh és a szlovák alkotmányt, majd jún.-ban parlamenti választásokat tartanak. Befektetési kuponokat osztanak szét, a lakosság így tulajdonossá válik a privatizálandó vállalatokban. Dec.-ben a súlyosbodó nemzeti ellentétek miatt az elnök rendkívüli hatalmat kér a parlamentben.
