FÜLÖP-SZIGETEK
FÜLÖP-SZIGETEK
Fülöp-szigeteki Köztársaság
Republika Ng Pilipinas (filippínó nyelven)
Republic of the Philippines (angolul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 300000 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: 7000 szigetből álló csoport Ázsia DK-i partvidékénél. Felszín: A szigetcsoporton 3000 m magasságig emelkedő vulkanikus hegylánc vonul végig, ma is működő vulkánokkal. Alföld csak a Luzon- és Mindanao-szigeten. Legmagasabb pont: Mount Apo (2954 m, Mindanao). Legjelentősebb folyók: Cagayan (Luzon), Agusan, Kabacan (Mindanao).
Népesség: Lakosság (1990): 60477000. Életkor szerint: 0–14: 39,0%; 15–59: 56,2%; 60–: 4,8%. Népsűrűség: 189,9/km2. Etnikai csoport: filippínó 99%. Nyelvek: filippínó (tagalog) (hív.), angol (hív.), 76 más maláj-polinéz nyelv. Vallások: r. kat. 84%, protestáns 3,5%, mohamedán 5%. Városi lakosság: 41%. Főváros: Manila (1990): 1587000. Városok (1990): Quezon Cityi 632000; Davao 850000; Caloocan 746000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Corazón C. Aquino (1986. febr. óta). Nemzeti ünnep: jún. 12.
Gazdaság: Pénznem: fülöp-szigeteki peso (1991. szept.: 26,21=1 USD). GDP (1991): 45,1 Mrd USD. GDP/fő (1991): 730 USD. Gazdasági növekedés (1991): 0,9%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 7. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 23. Adósság/fő (1991): 508 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 1,3. Fogyasztói árváltozások (1991): 18%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 47%; ipar és kereskedelem 20%. Export (1989): 7,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kopra, kókuszolaj, cukor, rézérc, fa, manilakender, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 39%, Japán 26%, NSZK 6%, Hollandia 2,5%. Import (1989): 11,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 21%, Egyesült Államok 20%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 1027 km. Közúti hálózat (1989): 159069 km; ebből burkolt: 30960 km. Gépjárművek (1989): 1415723. Főbb kikötők: Cebu, Manila, Iloilo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 8,8; rádió: 7,5; telefon: 6,5. Napilap (1985): 44/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 63; nők: 69 év. Születés (1989): 34,0‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1988): 52,9‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 628. Egy orvosra jutó lakosok: 1090.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A spanyoloktól az amerikaiak által elhódított szigetek 1946. júl. 4-én nyerik el függetlenségüket. Miközben továbbra is amerikai támaszpontok maradnak a szigeteken, 1965-től Ferdinand Marcos kormányoz. Keresztények és mohamedánok állandó harcot folytatnak egymással. A rendszer ellenzéke 1980 után erősödik, ám szószólóját, az amerikai száműzetésből visszatérő Benigno Aquinót a repülőtéren meggyilkolják. Az emiatt perelt katonákat felmentik. Az 1986. febr.-i választásokra az ellenzék a meggyilkolt vezető özvegyét, Corazón Aquinót jelöli. A választási csalással újra elnöknek kikiáltott Marcos ellen Aquino passzív ellenállást hirdet. Marcos hadügyminiszterének vezetésével az Aquinóhoz húzó erők elfoglalják a főváros stratégiai pontjait. Febr. 25-én Marcost és Aquinót külön-külön felesketik elnökként, ám Marcos – amerikai közbenjárásra még aznap elhagyja az országot. Aquino elnökségének első évében legalább 4 katonai puccskísérletet hajtanak végre. A kormányából később kivált hadügyminiszter, Juan Ponce Enrile fegyverszüneti ajánlata ellenére nem jön létre tartós béke a kommunistáknak nevezett gerillákkal. 1987. febr.-ban új alkotmány lép életbe, amely 1992-ig Aquino elnökségét biztosítja. A máj.-i parlamenti választások – másfél évtized után az első ilyen szavazás – megerősítik tisztségében az elnöknőt, aki megkezdi földosztási programját. 1988. ápr.-ban több baloldali gerillavezetőt elfognak, az 1987. aug.-i sikertelen katonai puccskísérlet vezetője viszont megszökik börtönéből. 1988. okt.-ben meghosszabbítják az amerikai támaszpontszerződést (a bérleti díj megemelkedik). Miközben 1989-ben újabb gerillaakciók folynak, az elnöknő nem engedi, hogy a szept.-ben elhunyt Marcos volt elnök holttestét hazaszállítsák. Nov.-ben, majd 1990 során újabb puccskísérletek végződnek sikertelenül. Enrile börtönbe kerül. Máj.-ban az amerikai támaszpontok körül újra fellángolnak a viták. Okt.-ben a 7. puccs is sikertelen. 1991. jún.-ban kitör a Pinatubo vulkán, félmillió ember menekül a hamueső elől. Aug.-ban új szerződést írnak alá az amerikai támaszpontokról. Nov.-ben hazatér Imelda Marcos és fia. Az özvegyet sikkasztás miatt perlik, de vétlennek találják.
