FRANCIAORSZÁG
FRANCIAORSZÁG
Francia Köztársaság
République Française (franciául)
Európa
Földrajz: Terület: 551700 km2, Magyarországnál kb. 6-szor nagyobb. Fekvés: Ny-Európában; az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. Szomszédai: Spanyolország, Andorra (D), Olaszország, Svájc, Monaco, Németország (K), Belgium, Luxemburg (É). Felszín: Változatos, 3000–4000 m magas lánchegységek, 1000–1500 m magas röghegységek, köztük széles folyóvölgyek, medencék. Legmagasabb pont: Mont Blanc (4807 m). Legjelentősebb folyók: Loire, Garonne, Rhône, Seine (Szajna).
Népesség: Lakosság (1990): 56556000. Életkor szerint: 0–14: 20,5%; 15–59: 60,8%; 60–: 18,7%. Népsűrűség: 102/km2. Etnikai csoportok: francia 94,7%; arab, portugál, olasz, spanyol. Nyelvek: francia (hiv.), breton, elzászi német, baszk, katalán, spanyol, olasz, flamand. Vallások: r. kat. 90%, protestáns 5%, mohamedán 3%. Városi lakosság: 74%. Főváros: Paris (Párizs) (1990): 9063000 (A). Várasok (1990): Lyon 1262000 (A); Marseille 1087000 (A); Lilla 950265.
Államforma: köztársaság. Államfő: François Mitterrand (szül. 1916. okt. 26.). Kormányfő: Edith Cresson (1991. máj. óta). Nemzeti ünnep: júl. 14.
Gazdaság: Pénznem: franc (francia frank). (1991. szept.: 9,91 = 1USD). GDP (1991): 1172,1 Mrd USD. GDP/fő (1991): 20709 USD. Gazdasági növekedés (1991):1,3%. Védelmi kiadások a költségvetés %-ában (1987): 4,1. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,2%. Munkanélküliség (1990): 9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 9%; ipar és kereskedelem 45%. Export (1990): 216 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer, vegyipari termék, gyógyszer, ital. (Az export-import adatok Monaco külkereskedelmi adatait is tartalmazzák.) Főbb exportpartnerek: Közös Piac 50%, Egyesült Államok 9%. Import (1990): 234 Mrd USD. Főbb Importcikkek: nyersanyag, energia, gép, berendezés, élelmiszer. Fő importpartner: Közös Piac 51%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 34322 km; ebből villamosított: 12433 km. Közúti hálózat (1986): 1521351 km; ebből autópálya (1989): 5300 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 2,3 M; egyéb gépjármű: 5,1 M. Főbb kikötők: Marseille, Le Havre, Dunkerque. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok. tv: 2,6; rádió: 1,1; telefon: 1,7. Napilap (1988): 16911000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 72; nők: 80 év. Születés (1989): 14,0‰. Halálozás (1989): 10,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 8,2‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 80. Egy orvosra jutó lakosok: 403.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Az V. köztársaság, amely az 1946. dec. 24-től 1958. okt. 4-ig tartó IV. köztársaságot váltja fel, az 1969. ápr.-ig elnöklő Charles de Gaulle akaratának megfelelően megnöveli az elnöki hatalmat. Georges Pompidou (1969. jún.-1974. ápr.) és Giscard d’Estaing (1974. máj.–1981. máj.) elnöksége alatt, a jobbközép koalíciók korában, ebből nem származik bonyodalom. 1981. máj. 10-én François Mitterrand nyeri az elnökválasztásokat, az általa vezetett szocialisták győznek a jún.-i parlamenti választásokon is. Az V. köztársaság első baloldali kormányában a kommunisták is 4 helyet kapnak, mivel szavazóik támogatják a szocialistákat. A kezdeti szociális intézkedések és államosítások után a kormány 1982-től szigorú takarékossági politikát vezet be, többször leértékeli a frankot. A nézeteltérések miatt a kommunisták 1984. júl.-ban nem szerepelnek a Pierre Mauroy-t fölváltó, Laurent Fabius vezette kormányban. Az 1986. márc.-i választásokon újra a jobbközép koalíció nyeri a parlamenti választásokat. Az 1988-ig (7 évre) választott köztársasági elnök így a Jacques Chirac-kabinettel „társbérletre” (cohabitation) kényszerül, vitatkozva a nem teljesen tisztázott hatáskörökről. A Chirac-kormány (a gaulle-ista RPR és a polgári középet képviselő „giscard-ista” UDF párt képviseletében) újra magántulajdonba ad 67 nagyvállalatot, bankot, biztosítótársaságot, ill. a TF-1 televíziós csatornát is. A jobboldali kormány hatékonyan lép föl a szélsőjobboldali terroristákkal szemben. Az 1988. tavaszi elnökválasztásokon a második fordulóban Mitterrand győz Chirackal szemben. Az első fordulóban szavazatokat nyer az idegenek ellen fellépő Jean-Marie Le Pen, és veszítenek a kommunisták. Jún.-ban parlamenti választásokat tartanak, ahol a szocialisták nem tudnak abszolút többséget szerezni. Michel Rocard kisebbségi kormányt alakít. Az 1989. márc.-i helyhatósági választásokon a szocialisták megtartják pozícióikat. Júl.-ban az ország – 30 meghívott külföldi államfővel együtt – ünnepli a forradalom 200. évfordulóját. 1990. máj.-ban az idegenellenes, antiszemita túlkapásokra válaszul a kormány milliós ellentüntetést szervez. 1991. jan.-ban az Irak-ellenes szövetség belső vitái miatt lemond a védelmi miniszter. Máj.-ban Mitterrand elnök kinevezi az első francia miniszterelnöknőt, Edith Cressont. Az alkotmányos tanács elveti az indítványt, hogy a korzikaiak Korzika népeként nevezhessék magukat. Összel több európai kérdésben a franciák és a németek azonos álláspontot hirdetnek: okt.-ben német-francia európai hadtest szervezését kezdik.
Függő, ill. társult területek
Franciaország tengeren túli megyéi
Francia Guyana
Guadeloupe
Martinique
Réunion
Társult területek
Mayotte
St. Pierre és Miquelon
Tengeren túli területek
Francia déli területek
Új-Kaledónia
Francia Polinézia
Wallis és Futuna
