HAITI
HAITI
Haiti Köztársaság
République d’Haiti (franciául)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 27750 km2, Magyarországnál kb 3,5-szer kevesebb. Fekvés: Hispaniola szigetén, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán között. Szomszédja: Dominikai Köztársaság (K). Felszín: Középső részén dombság és alacsony hegyvidék; É-on és D-en magasabb, erdős hegyvidék. A hegyek között termékeny medencék, alföldek. Legmagasabb pont: La Selle (2674 m). Legjelentősebb folyó: Artibonite. Legnagyobb tó: Saumatre-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 6216000. Életkor szerint: 0–14: 39,2%; 15–59: 52,5%; 60–: 8,3%. Népsűrűség: 196/km2. Etnikai csoportok: fekete 60%; mulatt, fehér 35%. Nyelvek: francia (hiv.), kreol, angol, spanyol. Vallások: r. kat. 83%, protestáns 13%, vudu (kultusz, a lakosság 70%-a gyakorolja). Városi lakossága 29%. Főváros: Port-au-Prince (1988): 1143626 (A). Városok (1988): Jacmel 216600; Les Cayes 214606; Jérémie 152081.
Államforma: köztársaság. Államfő: Raoul Cedras (1991. szept. óta). Kormányfő: Jean-Jacques Honorat (1991. okt. óta). Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: gourde (1991. szept.: 5,0=1 USD). GNP (1989): 2,25 Mrd USD. GNP/fő (1989): 400 USD. Gazdasági növekedés (1980–88): –0,2%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 13. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 1,8. Fogyasztói árváltozások (1990): 24,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%; ipar és kereskedelem 9%. Export (1988): 183 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, bauxit, cigaretta, szizál, kakaó. Fő exportpartner: Egyesült Államok 52%. Import (1988): 344 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, fémáru, energia, iparcikk. Fő importpartner Egyesült Államok 45%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 4000 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 36000; egyéb gépjármű: 12000. Főbb kikötők: Port-au-Prince, Les Cayes. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 221; rádió: 41; telefon: 65. Napilap (1988): 8/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 55; nők: 56 év. Születés (1989): 31,0‰. Halálozás (1989). 12,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1989): 92,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok 1258. Egy orvosra jutó lakosok: 6039.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 23%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A franciáknak átengedett spanyol gyarmat, amely Napóleon korában többször győzött a franciák ellen, 1804. jan. 1-je óta független. Később amerikai csapatok foglalják el. A zavargásokból kiemelkedő François Duvalier-t 1957. okt.-ben elnökké választják. 1964-től életfogytiglanig államfő 1971. ápr.-i halála után fia, Jean-Claude Duvalier örökli e címet. Latin-Amerika legszegényebb országában a Duvalier-klán uralma alatt a titkosrendőrség kihágásai és az ínség az 1986. febr.-i lázadáshoz vezetnek. Duvalier feleségével együtt febr.-ban elhagyja az országot, több állam elutasító válasza után a francia Riviérán telepszik le. A hatalmat ideiglenes katonai kormány veszi át; 4 katona és 2 civil, Henry Namphy tábornok vezetésével. Márc.-ban Namphy elnökké nyilvánítja magát, emiatt tüntetések, véres összecsapások következnek be. Az 1987. nov.-i választásokat felfüggesztik, mivel Duvalier hívei a voksolók között vérengzést hajtanak végre. Az 1988. jan.-ban megismételt választásokon – jelentős tartózkodás mellett – Leslie Manigat szerez többséget. Jún.-ban Namphy tábornok puccsal visszaszerzi a hatalmat. Szept.-ben újabb puccs: az új elnök Prosper Avril. 1989. ápr.-ban újabb puccskísérlet megy végbe, ezúttal sikertelenül. 1990. jan.-ban a sorozatos politikai gyilkosságok, az anarchia miatt rendkívüli állapotot vezetnek be. Márc.-ban Avril a tüntetések hatására lemond. Az ideiglenes katonai vezető az addigi helyettes, Herard Abraham lesz. Az ideiglenes elnökasszony: Ertha Pascal-Trouillot. Az 1991 febr.-i választásokon Jean-Bertrand Aristide, katolikus pap szerepel a legjobban. Népszerű kormányzását szept.-ben puccs szakítja félbe. Aristide külföldre menekül. Miközben belső terrorról érkeznek hírek, ezrek menekülnek el az országból, a parlament Jean-Jacques Honorat-t, az emberi jogok szószólóját választja kormányfővé.
