HOLLANDIA
HOLLANDIA
Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden (hollandul)
Európa
Földrajz: Terület: 41548 km2, Magyarországnak nem egészen fele; ebből szárazföld: 33943 km2. Fekvés: ÉNy-Európában, az Északi-tenger partján. Szomszédai: Belgium (D), Németország (K). Felszín: 95%-a alföld; ennek egyharmada természetes dűnék, mesterséges gátak és zsilipek által védett, a tengertől visszahódított mélyföld. Legmagasabb pont: Vaalserberg (322 m). Legjelentősebb folyók: Rijn (Rajna), Maas. Legnagyobb tó: IJssel-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 15000000. Életkor szerint: 0–14: 18,8%; 15–59: 64,2%; 60–: 17,0%. Népsűrűség: 353/km2. Etnikai csoportok: holland 88%; fríz 11%; flamand, német, surinami, indonéz, török, marokkói. Nyelvek: holland (hiv.), fríz. Vallások: r. kat. 36,2%. protestáns 26,4%, vallás nélküli 34,7%. Városi lakosság: 88%. Főváros: Amsterdam (Amszterdam) (1990): 695162. A kormány székhelye: s’Gravenhage (Hága) (1990): 441506. Városok (1990): Rotterdam 579179; Utrecht 230358; Eindhoven 191467.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Beatrix királynő (1980 óta). Kormányfő: Ruud Lubbers (1982. nov. 4-e óta). Nemzeti ünnep: ápr. 30.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1991. szept.:1,88=1 USD). GDP (1991): 276,9 Mrd USD. GDP/fő (1991): 18518 USD. Gazdasági növekedés (1991): 2,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 3,2. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,5%. Munkanélküliség (1990): 4,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 1%; ipar és kereskedelem 30%. Export (1989): 107,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: mezőgazdasági termék, gép, berendezés, kőolajtermék, textília, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: NSZK 26%, Belgium 14%, Franciao. 10%, Nagy-Britannia 9%. Import (1989): 104,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, kőolaj, élelmiszer-alapanyag, nyersanyag, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: NSZK 26%, Belgium 14%, Egyesült Államok 9%, Nagy-Britannia 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 2828 km; ebből villamosított: 1957 km. Közúti hálózat (1988): 55100 km; ebből autópálya (1989): 2045 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 5,4 M; egyéb gépjármű (1988): 506000. Főbb kikötők: Rotterdam, Amszterdam, IJmuiden. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,2; rádió: 1,2; telefon: 1,6. Napilap (1987): 312/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 74; nők: 81 év. Születés (1989): 13,0‰. Halálozás (1989): 9,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,4%. Csecsemőhalandóság (1991): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 157. Egy orvosra jutó lakosok: 414.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A korábban spanyol, osztrák és francia fennhatóság ellen harcoló monarchiában 1980. máj. óta Beatrix királynő uralkodik, miután anyja, Juliana lemond a trónról. Az alkotmányos és örökletes monarchiában a királynő részt vehet a törvényhozásban és a végrehajtásban is. 1973–77 között, Joop den Uyl kormányzata idején, majd 1978–82 között, Van Agt miniszterelnöksége alatt a terrorizmus a legfőbb belső gond, amely 1974-ben és 78-ben tetőződik. Miután 1982-ben Ruud Lubbers alakít kormányt, sokkal inkább a gazdasági és katonai kérdések kerülnek előtérbe. A kereszténydemokraták élén Lubbers az 1986. máj.-i választásokon is győz (34,6%). A kommunista párt –1922 óta először – nem szerez helyet a parlamentben. Az 1987-es helyi választásokon a kereszténydemokraták szavazatokat veszítenek. 1989. febr.-ban a parlament támogatja azt a nyugatnémet kezdeményezést, hogy a NATO halassza el a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek korszerűsítését s kezdjen tárgyalásokat erről a Varsói Szerződés országaival. Máj.-ban a kormány lemond: a világon elsőként környezetvédelmi vita miatt. A szept.-i választásokon ismét Lubbers kerekedik felül. Az 1991. febr.-i helyi választásokon a szociáldemokraták súlyos vereséget szenvednek. Márc.-ban a parlament a katonai erő egyharmados csökkentését irányozza elő a következő évtizedre. Az év második felében a Közös Piac holland elnökség alatt dolgozza ki és vitatja meg az integráció új szabályait a maastrichti csúcstalálkozón, dec.-ben.
