HONDURAS
HONDURAS
Hondurasi Köztársaság
República de Honduras (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 112088 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: A Karib-tenger partján. Szomszédai: Guatemala (Ny), Salvador, Nicaragua (D). Felszín: A közép-amerikai Kordillerák vulkanikus hegyei borítják, amelyek fennsíkokat és völgyeket zárnak közre. Legmagasabb pont: Las Minas (2865 m). Legjelentősebb folyók: Coco, Patuca. Legnagyobb tó: Yojoa-tó.
Népesség: Lakosság (*1989): 4981000. Életkor szerint: 0–14: 44,6%; 15–59: 50,5%; 60–: 4,9%. Népsűrűség: 43/km2. Etnikai csoportok: mesztic 80%; indián 10%; fehér 5%; fekete, mulatt, zambo. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, indián dialektusok. Vallások: r. kat. 86%, protestáns. Városi lakosság: 42%. Főváros: Tegucigalpa (1988): 678700. Városok (1988): San Pedro Sula 460600; Choluteca 68500; La Ceiba 68200.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Rafael Leonardo Calleas (1990. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: lempira (1991. szept.: 5,30=1 USD). GDP (1991): 2,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 528 USD. Gazdasági növekedés (1991): 0,6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 12. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 27. Adósság/fő (1991): 676 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 3,8%. Fogyasztói árváltozások (1991): 34%. Munkaerőmegosztás: mezőgazdaság 62%, ipar 9%. Export (1989): 910 M USD. Főbb exportcikkek: banán, kávé, tea, fa, hús. Fő exportpartner: Egyesült Államok 50%. Import (1989): 980 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, élelmiszer, energia, vegyipari termék. Fő importpartner: Egyesült Államok 52%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 955 km. Közúti hálózat (1988): 18494 km; ebből burkolt: 2262 km. Gépjárművek (1988): 129115. Főbb kikötők: San Lorenzo, Puerto Castilla. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 31; rádió: 2,4; telefon: 67. Napilap (1989): 51/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 63; nők: 67 év. Születés (1989): 38,0‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 3,0%. Csecsemőhalandóság (1989): 60,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 739. Egy orvosra jutó lakosok: 1724.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 56%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1838 óta független államban – számtalan hasonló előzmény után –1965-ben a katonaság veszi át a hatalmat. Csak 1981 óta áll újra civil az ország élén. Suazo Córdoba befogadja a salvadori menekülteket, de otthont ad a sandinisták ellen törő kontráknak is. Az 1985. nov.-i választások után dec.-ben Azcona del Hoyót iktatják be elnökként. 50 év óta ez az első eset, hogy 2 választott politikus követi egymást az elnöki székben, 1983 óta többször kerül sor közös hondurasi-amerikai katonai gyakorlatra, ill. nicaraguai-hondurasi határkonfliktusra. 1986. nov.-ben egy ilyen összetűzésnél a hondurasi katonaságot amerikai repülők szállítják a helyszínre. 1988 elején hasonló helyzetben az amerikaiak 3000 katonájukat szállítják légi hídon a helyszínre. A közép-amerikai béketerv teljesítésében elmaradó országban 1988-ban több nagyszabású Amerika-ellenes tüntetést szerveznek. A közép-amerikai elnökök 1989. febr.-i salvadori találkozóján arról döntenek, hogy fokozatosan felszámolják a kontrák hondurasi támaszpontjait. A választásokat 1989. nov.-re tűzik ki. Miután aug.-ban a közép-amerikai elnökök csúcsértekezletén, Hondurasban arról döntenek, hogy a gerillákat le kell szerelni, az országban újabb bizonytalansági tényezővel kell számolni. A nov.-i választásokon a Nemzeti Párt győz. Rafael Leonardo Calleast 1990. jan.-ban iktatják be. A belső megbékélés lassan halad.
