HORVÁTORSZÁG
HORVÁTORSZÁG
Földrajz: Terület: 56538 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer kisebb. Szomszédai: Magyarország (É), Szlovénia (ÉNy), Jugoszlávia (D, K).
Népesség: Lakosság (1989): 4680000. Népsűrűség: 81,4/km2. Etnikai csoportok: horvát 85%; szerb 11,5%; magyar. Vallások: r. kat., ortodox, Főváros: Zagreb (Zágráb) (*1989): 1200000. Városok (*1989): Rijeka (Fiume) 195000; Osijek (Eszék) 159000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Franjo Tudjman (1990. máj. óta). Kormányfő: Franjo Greguric (1991. okt. óta).
Gazdaság: GDP (*1990): 20 Mrd USD.
A 10. sz.-tól születő, hitében Róma, politikájában hamarosan Magyarország felé forduló terület 1526 után a Habsburg-ház birtokába jut. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része. A II. világháború alatt kiújuló szerb-horvát ellentéteket 1945-től háttérbe szorítják, Horvátország a 6 köztársaság egyike. Az első szabad választásokon, 1990. máj.-ban Franjo Tudjman abszolút többséget szerez. A föderációt konföderációvá akarja alakítani, Szlovéniával egyetértésben. A horvátok a szerbeket, a Horvátországban lakó szerbek a horvátokat vádolják beolvasztó törekvésekkel. 1991. máj.-ban népszavazás dönt a köztársaság függetlenségéről. A szerb kisebbség bojkottálja a voksolást, fegyveres harcba kezd. Az alkotmány szerint a horvát Stipe Mesić a soron következő jugoszláv elnök, ám szerb ellenállás miatt egy ideig nem tudja átvenni posztját. Nov.-ben menesztik Belgrádból. Ekkor már hónapok óta folyik a polgárháború. amely a milíciák csetepatéjából növi ki magát. A jugoszláv hadsereg – amelyben ekkor már főleg szerbek harcolnak – júl.-tól nehézfegyverzettel támadja a horvát településeket. Tucatnyi fegyvernyugvási szerződés ellenére a harcok kiterjednek a dalmát tengerpartra, Dubrovnikra is. Több ezer a halottak száma, több tízezren menekülnek. Nov.-ben elesik Vukovár, amelyet előzőleg a horvát milíciák hónapokon át elkeseredetten védenek. Dec.-ben a szerb kisebbség autonómiát, önkormányzatot kap. Ez a nyugati országok feltétele az elismeréshez.
