JORDÁNIA
JORDÁNIA
Jordán Hasemita Királyság
Al Mamlakah AI Urdunniya Al Hashimiya (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 97740 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Az Arab-félsziget ÉNy-i részén. Szomszédai: Izrael (Ny), Szaúd-Arábia (D), Irak (K), Szíria (É). Felszín: Nagy része félsivatagos, sivatagos. É-on és Ny-on hegységek, melyek a Jordán folyó és a Holt-tenger árka által kettéosztott fennsíkot zárják közre. Legmagasabb pont: Ras al-Khashm (1854 m). Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tó: Holt-tenger.
Népesség: Lakosság (1988): 3943000. Életkor szerint: 0–14: 48,1%,15–59: 47,9%, 60–: 4,0%. Népsűrűség: 40/km2. Etnikai csoportok: arab (és beduin) 99%; cserkesz 0,5%; örmény 0,2%; kurd 0,1%. Nyelvek: arab (hív.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 93%, síita 3%), keresztény. Városi lakosság: 67%. Főváros: Amman (*1986): 833500. Városok (*1986): Zarqua 285700; Irbid 150000; Ar-Rusaifa 65500.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Husszein király (szül. 1935. nov. 14.). Kormányfő: Zeid Ben Shaker (1991. nov. óta). Nemzeti ünnep: máj. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (jordániai dinár) (1991. szept.: 0,67=1 USD). GDP (1991): 4,1 Mrd USD. GDP/fő (1991): 937 USD. Gazdasági növekedés (1991): 0,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 15. Adósság/fő (1991): 2136 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 13. Fagyasztói árváltozások (1991): 10%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 20%; ipar és kereskedelem 20%. Export (1989): 1,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: foszfát, zöldség, cigaretta. Főbb exportpartnerek: Irak 23%, India 18%, Szaúd--Arábia 9%. Import (1989): 2,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: közlekedési eszköz, gép, vegyipari termék, textília, ruházat, bányakincs. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 11%, Szaúd-Arábia 7%, Nagy-Britannia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 618 km. Közúti hálózat: 4095 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 164000; egyéb gépjármű: 58000. Fő kikötők: Aqaba. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 12; rádió: 2,7; telefon: 10. Napilap (1989): 68/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 67; nők: 71 év. Születés (1989): 42,7‰. Halálozás (1989): 6,0‰. Népességnövekedés (1989): 3,6%. Csecsemőhalandóság (1989): 55,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 523. Egy orvosra jutó lakosok: 881.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 71%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
A britek 1946. márc. 22-én ismerik el Jordánia függetlenségét. Az országot 1952 óta II. Husszein király vezeti. Az alkotmányos és örökletes hasemita monarchia az 1967-es arab-izraeli háborúban elveszíti ellenőrzését a Jordán folyó Ny-i partja felett. Ennek következtében 1984. márc.-ig nem kerül sor választásokra, mivel az Izrael ellenőrizte területen nem lehet megtartani a szavazást. A pártok is felfüggesztik működésüket, s az uralkodó teljhatalmat kap a következő szavazás megszervezésére. Az 1984-es választás is csak részleges; az iszlám fundamentalisták az újonnan megválasztott 8 küldött közül 3 helyet szereznek. 1985. szept.-ben a palesztinok Tuniszból Ammanba teszik át székhelyüket, ám 1986. júl.-ban újra kénytelenek távozni. Husszein élénk diplomáciai tárgyalásokat szervez a szíriai és az egyiptomi vezetőkkel, ugyanakkor 1985. szept.-ben Reagan elnökkel folytatott megbeszélésein 1,5–2 Mrd USD-s amerikai fegyverszállítási ígéretet kap. Az izraeli és a libanoni palesztinok 1988-as harcai közepette a király sikertelenül próbálkozik közvetíteni. Júl.-ban Husszein tv-beszédben jelenti be, hogy lemond a Jordán folyó nyugati partjáról. 1989. ápr.-ban az áremelések miatt zavargások törnek ki. A kormányfő lemond. A nov.-i választásokon – amelyekre 22 éves szünet után első ízben kerül sor – az iszlám irányzat erősödik. 1990 nyarán Husszein ingadiplomáciát folytat, hogy közvetítsen Irak és a szemben álló országok konfliktusában. Eközben a jordániai lakosság egy része is az iraki elnököt élteti. 1991. jan.-ban a király átalakítja a kormányt, amelyben 5 fundamentalista is helyet kap. A szövetségesek jordániai kamionokat is bombáznak, amelyek Irakba árut szállítanak. Az ingázás miatt elhidegül a jordániai-amerikai viszony. Máj.-ban Taher Masri, palesztin politikus kap megbízást kormányalakításra, aki javítja az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat. Nov.-ben Madridban közös jordániai-palesztin küldöttség vesz részt a közel-keleti békekonferencián. Az új kormányfő Zeid Ben Shaker.
