KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
République Centrafricaine (franciául)
Afrika
Földrajz: Terület: 622984 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Szomszédai: Csád (É), Kamerun (Ny), Kongó, Zaire (D), Szudán (K). Felszín: Fennsík: nagy részét szavanna borítja. DNy-on trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Kayagangiri (1420 m). Legjelentősebb folyók: Oubangui, Sangha.
Népesség: Lakosság (1989): 2990000. Népsűrűség: 5/km2. Etnikai csoportok: bantu és szudáni banda 27,4%; baja 24,4%; mondja 21,2%; ubangi 12,2%; szara 7%; mbum 6%; ngbandi. Nyelvek: francia (hiv.), szango, bantu, szudáni nyelvek. Vallások: törzsi vallású 60%, r. kat. 20%, protestáns 15%, mohamedán 5%. Városi lakosság: 45%. Főváros: Bangui (*1988): 596776. Városok (*1988): Bambari 52092; Bouar 49166; Berberalt 45432.
Álamforma: köztársaság. Államfő: André Kolingba (1981. szept. 1-je óta). Kormányfő: Edouard Frank (1991. márc. óta). Nemzeti ünnep: dec. 1.
Gazdaság: Pénznem: CFA-franc (afrikai valutaközösségi frank) (1991. szept.: 284,99=1 USD). GNP (1989): 1,14 Mrd USD. GNP/fő (1989): 390 USD. Gazdasági növekedés (1980–89): 1,2%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 14,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 2. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 72%. Export (1989): 134 M USD. Főbb exportcikkek: gyémánt, kávé, fa, gyapot, kaucsuk. Főbb exportpartnerek: Franciao. 53%, Belgium 23%. Import (1989): 150 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, gép, közlekedési eszköz, fém, vegyipari termék, energia, textília, papír. Fő importpartner: Franciao. 44%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 20286 km; ebből burkolt: 442 km. Gépjárművek (1984): 46982. Főbb kikötők: Bangui, Salo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 22; telefon: 30.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 45; nők: 48 év. Születés (1989): 44,0‰. Halálozás (1989): 19,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1989): 143,0‰. Kórházi ágyak (1984): 3774. Orvosok (1984): 112 (+6 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 40%
Francia Egyenlítői Afrika 1960. aug. 13-a óta független, a köztársaság vezetését 1965. dec.-ben puccsal Jean-Bedel Bokassa ezredes veszi át. 1967. dec.-ben az országot monarchiává alakítja, 1 év múlva császárrá koronáztatja magát. 1979. szept.-ben az országos elégedetlenséget kihasználó korábbi elnök, David Dacko francia segítséggel megdönti a császárságot, s visszaállítja a köztársaságot. Az 1981. szept.-i puccs után André Kolingba tábornok jut az elnöki székbe, aki az egypártrendszerű államban 1987. jún.-ban halálra ítélteti a váratlanul hazatért Bokassa császárt. Az ítéletet később börtönbüntetésre változtatják. 1990. okt.-ben a kormányzó Demokratikus Gyűjtőpárt I. kongresszusa idején zavargások törnek ki. Az elnök elutasítja a többpártrendszert. 1991. márc.-ban az elnök új kormányfőt nevez ki, aki a demokratikus átmenetet hivatott előkészíteni. Jún.-ban engedélyezik a pártalakítást. Az év folyamán többször zavargások vezetnek összeütközésekhez.
