NEPÁL
NEPÁL
Nepáli Királyság
Sri Nepala Sarkar (nepáli nyelven)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 140797 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: A Himalája hegyláncai kőzött. Szomszédai: Kína (E), India (D). Felszín: É-i részén a Himalája 6000–7000 m magas vonulatai között medencék; D-en a Himalája esővidékét alkotó, őserdőkkel borított dombvidék. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mount Everest, 8848 m), Legjelentősebb folyók: Karnali, Narayani.
Népesség: Lakosság (1989): 18431000, Életkor szerint: 0–14: 42,2%; 15–59: 52,9%; 60–: 4,9%. Népsűrűség: 122/km2. Etnikai csoportok: nepáli (tanrang, gurung, nevar, thakali, magar, sunwar stb.); tibeti (sherpa); indonepáli (brahman, kshatriya). Nyelvek: nepáli (hiv.), bihári, nevari; tibeti dialektusok. Vallások: hindu 90%. buddhista 5%, mohamedán 3%. Városi lakosság: 9%. Főváros: Katmandu (1981): 235160. Városok (1981): Moráng (Biratnapar) 93544 Pátan (Lalitpur) 79875; Bhádgáon (Bhaktapur) 48472.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Birendra Bir Bikram Sáh Deva király (szül. 1945. dec. 28.). Kormányfő: Girja Praszad Koirala (1991. máj. óta). Nemzeti ünnep: dec. 28.
Gazdaság: Pénznem: rupee (nepáli rúpia) (1991. szept: 42,47=1 USD). GNP (1989): 3,2 Mrd USD. GNP/fő (1989): 170 USD. Gazdasági növekedés (1980-88): 4,7%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 16. Védelmi kiadások aGNP %-ában (1987): 1,2. Fogyasztói árváltozások (1990): 8,2%. Export (1990): 210 M USD. Főbb exportcikkek: fa, rizs, juta, fűszer, gyógynövény. Fő exportpartner: India 68%. Import (1990): 686 M USD. Főbb importcikkek: gép, közszükségleti cikk, élelmiszer, energia. Főbb importpartnerek: India 47%, Japán 25%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 54 km. Közúti hálózat: 2080 km. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 8,5; telefon: 686.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 50; nők: 49 év. Születés (1989): 40,0‰. Halálozás (1989): 15‰. Népességnövekedés (1989): 2,4‰. Csecsemőhalandóság (1989): 101,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 4234. Egy orvosra jutó lakosok: 20234.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 29%. Iskolakötelezettség: 6–11 éves korig.
Az 1768-ban alapított egyesült királyságban 1951. febr.-ban alkotmányos monarchiát vezetnek be, amelyet 1962. dec.-től „hindu alkotmányos monarchiának” neveznek. Az 1972. jan. óta uralkodó Birendra Bir Bikram király 1982. májban 22 év után először engedélyez parlamenti választásokat. A parlament 140 tagjából 28-at a király nevez ki, s csak az általa elismert társadalmi csoportosulások tagjai választhatók. A király szükségállapotot rendelhet el, s felfüggesztheti az alkotmányt. 1990. márc.-ban tömegmegmozdulások kezdődnek. A király enged. Máj.-ban lemond a kormányfő, az ellenzék nyomására engedélyezik a pártok működését. Praszad Bhattarai átmeneti kormányt alakít. Nov.-ben új alkotmány lép életbe, amely 5 évenként szabad parlamenti választásokat helyez kilátásba. 1991. máj.-ban az első szabad voksoláson a Kongresszus Párt abszolút többséget szerez, de a kommunista párt is jelentős befolyáshoz jut. Az új kormányfő a Kongresszus Párt tagja.
