RUANDA
RUANDA
Ruandai Köztársaság
République Rwandaise (franciául)
Republica y’u Rwanda (ruandai nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 26338 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: K-Afrika középső részében. Szomszédai: Uganda (É), Zaire (Ny), Burundi (D), Tanzánia (K). Felszín: Nagy része hegyvidék; K-en szavannás fennsík; É-on ma is működő vulkánok. Legmagasabb pont: Karisimbi (4507 m). Legjelentősebb folyók: Kagera, Ruzizi. Legnagyobb tó: Kivu-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 7276000. Életkor szerint: 0–14: 48,7%; 15–59: 47,1%; 60–: 4,2%. Népsűrűség: 276/km2. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 90%; tutsi 9%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kinyarwanda (ruandai, hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 56%, törzsi vallású 23%, protestáns 12%, mohamedán 9%. Városi lakosság: 7%. Főváros: Kigali (1981): 156650. Városok (1979): Butare 25000; Ruhengeri 16000; Gisenyi 13000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Juvénal Habyarimana (1973 óta). Nemzeti ünnep: júl. 1., júl. 5.
Gazdaság: Pénznem: franc (ruandai frank) (1991. szept.: 124,09=1 USD). GNP (1989): 2,14 Mrd USD. GNP/fő (1989): 310 USD. Gazdasági növekedés (1980–89): 1,3%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 18,5. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 2,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 4,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 91%. Export (1988): 113 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, tea, érc. Főbb exportpartnerek: Belgium 14%, Franciao. 14%, NSZK 12%. Import (1988): 370 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, textília, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Kenya 21%, Belgium 16%, Japán 12%, NSZK 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 6760 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 7000; egyéb gépjármű. 10000. Fő kikötő: Gisenyi. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok. rádió. 16; telefon: 652.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 49; nők: 53 év. Születés (1989): 53,0‰. Halálozás (1989): 16,0‰. Népességnövekedés (1989): 3,7%. Csecsemőhalandóság (1989): 117,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 9000. Orvosok (1984). 177.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 50%. Iskolakötelezettség: 8 év.
A Burundival sokáig közös történelmet író belga gyarmati terület 1962. júl. 1-jétől független. A törzsi ellentétek és a polgárháború miatt 1973. júl.-ban Juvénal Habyarimana vezérőrnagy puccsal veszi át a hatalmat. Betiltja a pártokat, 1975-ben saját politikai mozgalmat alapít, 1978-ban és 1983, dec.-ben 99%-os többség erősíti meg elnöki hivatalában. A Nemzeti Mozgalom Pártnak minden polgár tagja. 1988. dec.-ben az elnököt megerősítik hivatalában. 1990 őszén polgárháború tör ki a kormánycsapatok és az Ugandából támogatott felkelők között. Dec.-től a felek Brüsszelben tárgyalnak egymással. 1991. márc.-ban fegyverszüneti egyezményt írnak alá. Ősszel kiújulnak a törzsi különbségeken alapuló harcok.
