AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
Az amerikai alkotmány nem tesz említést a politikai pártokról, de létük országos szinten az amerikai politikai rendszer sajátja. Az Egyesült Államok történetében csak kivételes, rövid időszakok léteztek, amikor a 2 nagy, hagyományos párt mellett más párt is befolyással volt a politikai életre. A kétpártrendszer kialakulása a hagyományokon kívül visszavezethető az 1 képviselős választói kerületek, az elnöki végrehajtó hatalom rendszerére és arra, hogy a vesztes másik nagy párt a törvényhozásban az ellenzék szerepét töltötte be. A történelem fintora, hogy a jelenlegi Demokrata Párt története a Thomas Jefferson vezetésével, a 18. sz. végén, George Washington elnöksége idején létrejött „Republikánus” Pártig nyúlik vissza, míg a jelenlegi Republikánus Párt formálisan csak az 1850-es években alakult meg az Alexander Hamilton vezette Föderalista Pártból. Lényegében egyik párt sem képez hagyományos, ideológiailag fegyelmezett csoportot. Inkább különböző – nemegyszer államokhoz kötődő – önálló pártok koalíciói, amelyek főként az elnökválasztáson alakítanak ki általános politikai irányvonalat, s az egyes államokban megtartott ún. előválasztások eredményei nyomán döntenek az elnök- és alelnökjelöltjük személyéről. Mindkét nagy pártra jellemző: a lehető legtöbb érdekcsoport politikai és pénzügyi támogatását próbálja megszerezni. Az országnak George Bush személyében republikánus párti elnöke van, ugyanakkor mind a szenátusban (minden államban 2 szenátort választanak), mind a képviselőházban a Demokrata Párt van többségben. Az elnökválasztást 4 évente, hagyományosan nov. elején rendezik, így 1992-ben is. Az elnökjelölt személyéről véglegesen csak nyáron, a pártkonvenciókon döntenek. Ugyanaz a személy egymást követően csak egyszer választható újra.
1. A Republikánus Párt, amely nem hivatalosan a Grand Old Party (GOP) nevet is viseli, a rabszolgaság ellen küzdők pártjaként jött létre. Abraham Lincoln republikánus párti volt. Azóta általában konzervatívabbnak tekintik, a szavazatait hagyományosan kisvárosokból, mezőgazdasági vidékekről nyerte. A 20. sz. legnevesebb republikánus párti elnökei Theodor Roosevelt (1901–09), Herbert Hoover (1929–33), Dwight D. Eisenhower (1953–60), Richard M. Nixon (1969–74) és Ronald Reagan (1981–88).
2. A Demokrata Párt (eredetileg Republikánus Párt, majd Demokratikus Republikánus Párt) bázisa a déli, délkeleti államok konzervatív és az északkeleti partvidék, valamint a nyugati part sokkal liberálisabb politikusainak sajátos, a szakadások lehetőségét mindig magában hordozó koalíciója volt. Leghíresebb elnökei Thomas Jefferson (1801–09), Woodrow Wilson (1913–21), Franklin D. Roosevelt (1933–1945 – az egyetlen, akit az Egyesült Államok történetében négyszer választottak meg), John F. Kennedy (1961–63), Lyndon B. Johnson (1963–68). Utoljára James Carter (1977–81) személyében volt az országnak demokrata elnöke.
3. A „kétpártrendszer” kialakulása, a 19. sz. közepe óta más politikai csoportosulásnak sohasem sikerült érdemben befolyásolni az amerikai politikai életet. Kivételt az az 1–2 eset jelentett, amikor tekintélyes politikusok, akiktől hagyományos pártjuk megtagadta az elnökjelöltséget, saját maguk támogatására szerveztek pártot (Theodor Roosevelt Haladó Pártja 1912, és George C. Wallace Amerikai Függetlenségi Pártja, 1968). Az egyetlen kis párt, amelynek elnökjelöltje – 1984-ben – több mint 100000 szavazatot kapott: David Bergland Szabadelvű Pártja volt. Önálló jelöltje volt korábban a jobboldali Amerikai Pártnak, az 1919-ben alapított Kommunista Pártnak, a Néppártnak és a Szocialista Munkáspártnak. 1990-ben alakult a környezetvédő Zöld Párt.
