FRANCIAORSZÁG
FRANCIAORSZÁG
Francia Köztársaság
République Française (franciául)
Európa
Földrajz: Terült: 551700 km2, Magyarországnál kb. 6-szor nagyobb. Fekvés: Ny-Európában; az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. Szomszédai: Spanyolország, Andorra (D), Olaszország, Svájc, Monaco, Németország (K), Belgium, Luxemburg (É). Felszín: Változatos, 3000–4000 m magas lánchegységek, 1000–1500 m magas röghegységek, köztük széles folyóvölgyek, medencék. Legmagasabb pont: Mont Blanc (4807 m). Legjelentősebb folyók: Loire, Garonne, Rhône, Seine (Szajna).
Népesség: Lakosság (1992): 57206000. Életkor szerint: 0–14: 19,1%; 15–59: 60%;60–: 19,9%. Népsűrűség: 104/km2. Etnikai csoportok: francia 94,7%; arab, portugál, olasz, spanyol. Nyelvek: francia (hiv.), breton, elzászi német, baszk, katalán, spanyol, olasz, flamand. Vallások: r. kat. 76,3%, mohamedán 4,5%, protestáns 1,4%. Városi lakosság: 74%. Főváros: Paris (Párizs) (1990): 9063000 (A). Városok (1990): Lyon 1262000 (A); Marseille l1087000 (A); Lille 950265.
Államforma: köztársaság. Államfő: François Mitterrand (1981 óta). Kormányfő: Edouard Balladur (1993. márc. óta). Nemzeti ünnep: júl. 14.
Gazdaság: Pénznem: franc (francia frank) (1993. máj.: 5,35 = 1 USD). GDP (1991): 1172,1 Mrd USD. GDP/fő (1991): 20709 USD. Gazdasági növekedés (1991): 1,2%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 3,6. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,2%. Munkanélküliség (1992): 10,3%. Munkerő-megoszlás: mezőgazdaság 9%; ipar és kereskedelem 45%. Export (1991): 216 Mrd USD. –Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer, vegyipari termék, acél, fémek. (Az export-import adatok Monaco külkereskedelmi adatait is tartalmazzák.) Főbb exportpartnerek: Németo. 19%, Olaszo. 11%, Belgium 9%. Import (1991): 231 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, élelmiszer, jármű, energia, fémek. Főbb importpartnerek: Németo. 18%, Olaszo. 11%, Egyesült Államok 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 34322 km; ebből villamosított: 12430 km. Közúti hálózat (1986): 1521351 km; ebből autópálya (1991): 6850 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 2,3 M; egyéb gépjármű: 5,1 M. Főbb kikötők: Marseille, Le Havre, Dunkerque. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,6; rádió: 1,1; telefon: 1,7. Napilap (1990): 176/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 74; nők: 82 év. Születés (1991): 14,0‰. Halálozás (1991): 10,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1991): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 80. Egy orvosra jutó lakosok: 403.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Az V. köztársaság, amely az 1946–58 között tartó IV. köztársaságot váltja fel, az 1969-ig elnöklő Charles de Gaulle akaratának megfelelően megnöveli az elnöki hatalmat. Georges Pompidou (1969–74) és Giscard ’Estaing (1974–81) elnöksége alatt, a jobbközép koalíció korában ebből nem származik bonyodalom. 1981-ben a szocialista François Mitterand nyeri az elnökválasztásokat, majd pártja a parlamenti választásokon is győz. Az V. köztársaság első baloldali kormányában a kommunisták is 4 helyet kapnak. A kezdeti baloldali intézkedések, államosítások után 1982-től a kormány szigorú takarékosságba kezd. A kommunisták 1984-től kimaradnak Laurent Fabius kormányából. 1986-ban a jobbközép koalíció nyeri a parlamenti választásokat, az elnök „társbérletre” kényszerül a Jacques Chirac vezette kabinettel. A gaullista RPR és a polgári középet képviselő „giscardista” UDF pártok újra magántulajdonba adják a nagyvállalatokat, bankokat, biztosítótársaságokat, valamint a TF–1 televíziós csatornát. Az 1988-as elnökválasztásokon Mitterrand győz Chirackal szemben. A parlamenti választások után a szocialisták alakítanak Michel Rocard vezetésével kisebbségi kormányt. Feltűnik az idegenek ellen fellépő Jean-Marie Le Pen és az általa vezetett Nemzeti Front. 1989-ben a forradalom 200. évfordulóját ünneplik. 1991-ben a kormány vezetését először veszi át nő, Edith Cresson. Az alkotmányos tanács elveti az indítványt, hogy a korzikaiak Korzika népeként nevezhessék magukat. Német–francia európai hadtest szervezése kezdődik meg. Az 1992. márc.-i helyi választásokon elszenvedett szocialista vereség miatt Cresson visszalép. Utóda Pierre Bérégovoy. Jún.-ban bejelenti, hogy az ország lemond a rövid hatótávú francia nukleáris rakéta, a Hades fejlesztéséről, csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez. Miközben szigorú gazdaságpolitikát valósít meg, a parlamentben ratifikáltatja a maastrichti szerződést. Az év végétől parasztok és halászok több megmozdulásban sürgetik keresetük állami védelmét. Az 1993. márc.-i választásokon a szocialisták megsemmisítő vereséget szenvednek, a zöldek és a szélsőjobb a várttal ellentétben nem jutnak be a parlamentbe, a kommunisták tartják korábbi helyüket. A mandátumok több mint négyötödén az RPR–UDF választási szövetség osztozkodik. Az elnök Edouard Balladurt, a korábbi jobboldali kormány pénzügyminiszterét nevezi ki miniszterelnökké. Újabb politikai társbérlet kezdődik.
Függő, ill. társult területek
Franciaország tengeren túli megyéi
Francia Guyana
Guadeloupe
Martinique
Réunion
Társult területek
Mayotte
St. Pierre és Miquelon
Tengeren túli területek
Francia déli területek
Új-Kaledónia
Francia Polinézia
Wallis és Futuna
