ÖRMÉNYORSZÁG
ÖRMÉNYORSZÁG
Örmény Köztársaság
Hajkh (örményül)
Kis-Ázsia
Földrajz: Terület: 29800 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Szomszédai: Azerbajdzsán (K), Grúzia (É), Törökország (Ny), Irán (D). Legmagasabb pont: Aragac (4090 m). Legjelentősebb folyók: Araksz, Razdan, Debet. Legnagyobb tó: Szevan-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 3580000. Népsűrűség: 111/km2. Etnikai csoportok: örmény 93%; azeri 3%; kurd 1,7%; orosz 1,5%. Vallások: örmény gregoriánus, pravoszláv, mohamedán. Városi lakosság: 68%. főváros: Jereván (1991): 1300000. Városok (1991): Kirovakan 159000; Kumajri (korábban: Leninakan) 120000.
Államforma: köztársaság: Államfő: Levon Ter-Petroszjan (1991. okt. óta). Kormányfő: Hoszrov Arutunjan (1992. júl. óta). Nemzeti ünnep: aug. 23.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 2320 USD.
Az 1918. máj.-ban független, majd a törökök és a Vörös Hadsereg által egyaránt szorongatott területen 1920-ban kikiáltják az Örmény Szovjet Köztársaságot. 1922-ben a kaukázusontúli szovjet köztársaság részeként csatlakozik a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjet köztársaság. Örményország és Azerbajdzsán viszonya 1989 óta folyamatosan romlik a karabahi nemzetiségi konfliktus miatt. Az örmények lakta, azerbajdzsáni területen 1991-ben szovjet katonákat is bevetnek az ellentétek elsimítására. Népszavazás hagyja jóvá a köztársaság függetlenségét, közvetlen elnökválasztások erősítik meg Ter-Petroszjant hivatalában. Az 1992. jan.-ban felszabadított árak miatt márc.-tól gazdasági rendkívüli állapot van érvényben. Az év folyamán privatizálják a földeket, folyik másutt is a tulajdonoscsere. 1993. elején leáll az egész ipari termelés, mivel a szomszéd köztársaságok nem továbbítják az energiahordozókat. Ápr.-ban örmény csapatok foglalják el a 200 ezres Karabahot, valamint a hozzá vezető folyosót, ahol 1992-ben hétezer ember halt meg. Orosz és ukrán közvetítéssel folynak a tárgyalások.
