OROSZORSZÁG | Tények Könyve

OROSZORSZÁG

Oroszországi Föderáció

Rosszijszkaja Federacija (orosz nyelven)

Európa–Ázsia

Földrajz: Terület: 17075400 km2, Magyarországnál kb. 184-szer nagyobb. Fekvés: K-európától É-Ázsián át a Csendes-óceánig terjed. Szomszédai: Kína, Mongólia, Észak-Korea, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia (D), Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Belorusszia, Ukrajna (Ny). Felszín: Az európai területen lévő síkságot az Ural hegyláncai választják el Szibériától (Ny-Szibéria; D-en dombokkal határolt, mocsaras alföld; Közép-Szibéria: fennsík; K-Szibéria: hegyvidék). Legmagasabb pont: Kljucsevszkaja Szopka (4750 m). Legjelentősebb folyók: Ob, Jenyiszej, Léna. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Bajkál-tó, Ladoga-tó.

Népesség: Lakosság (1990): 148041000. Népsűrűség: 9/km2. Etnikai csoportok: orosz 82,6%; tatár 3,6%; ukrán 2,7%; csuvas 1,2%; dagesztáni 1%; baskír, lengyel, német, udmurt, burját, mari, jakutszk, oszét. Vallás: pravoszláv. Városi lakosság 74%. Főváros: Moszkva (1989): 8769000. Városok (1989): Szentpétervár (St. Petrograd – korábban: Leningrád) 5020000; Nyizsnyij-Novgorod (korábban: Gorkij) 1438000; Novoszibirszk 1436000; Jekatyerinburg (korábban: Szverdlovszk) 1367000.

Államforma: köztársaság. Államfő: Borisz Jelcin (1991. jún. óta). Kormányfő: Viktor Csernomirdin (1992. dec. óta). Nemzeti ünnep: jún. 12.

Gazdaság: Pénznem: rubel (1993. máj.: 0,54 = 1 USD). GDP/fő (*1990): 2718 USD.

Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 87090 km. Közúti hálózat (1990): 624000 km.

Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 2000000. Orvosok (1989): 6977000.

A Szovjetunió jogutóda az1917-es bolsevik forradalom után a szovjet hatalom bázisa, 1922-ben a Szovjetunió alapító tagköztársasága. 1964–82 között Leonyid Brezsnyev áll a Szovjetunió Kommunista Pártjának élén, a gazdasági pangás idején az első fontosabb szovjet–amerikai egyezmények születnek: a SALT–I. és a SALT–II. 1979-ben szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba. Brezsnyevet Jurij Andropov (1982–84), Konsztantyin Csernyenko (1984–85) követi. 1985-ben Mihail Gorbacsov a főtitkár. Glasznoszty és peresztrojka programja hivatott felrázni a társadalmat, gazdaságot. 1986-ban a csernobili atomerőműben történt robbanás felmérhetetlen károkat okoz. Többször találkozik Reagan amerikai elnökkel, 1987-ben írnak alá megegyezést a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról. 1989-től forrong a Baltikum, harcok kezdődnek Grúziában, nemzetiségi zavargások robbannak ki szovjet Közép-Ázsiában. 1990-ben örmények csapnak össze azeriakkal, Litvániát követően szinte az összes köztársaság kinyilvánítja függetlenségét. Az ukrán, orosz, belorusz választásokon a reformerek tért hódítanak. Borisz Jelcin az orosz parlament elnöke. Gorbacsov szankciókkal sújtja a Baltikumot, Nobel-békedíjat kap, elnöki hatalmát kiterjesztik. 1991-ben megszűnik a Varsói Szerződés, feloszlik a KGST, a Szovjetunió felvételét kéri a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe, kivonulnak az utolsó szovjet csapatok Cseh-Szlovákiából, Magyarországról, a moszkvai szovjet–amerikai csúcson aláírják a START-megállapodást a hadászati fegyverek csökkentéséről. Jelcint az első közvetlen orosz elnökválasztáson államfővé választják. Moszkvában államcsínykísérletet hajt végre a régi gárda az új szövetségi szerződés aláírásának előestéjén. A hatalomátvétel meghiúsításában főszerepet játszik Borisz Jelcin. A népképviselők országos kongresszusa szentesíti a Szovjetunió felbomlását, feloszlatja önmagát. Létrejön a Független Államok Közössége, de Oroszország a Szovjetunió jogutóda a nemzetközi szervezetekben is. Gorbacsov leköszön. 1992. jan.-tól többszörösére emelkedik az árszínvonal, megkezdődik a privatizáció a mezőgazdaságban is, megszűnik a KGB. Febr.-ban a pénzügyminiszter, Jegor Gajdar nevével fémjelzett radikális reformprogram indul el. Márc.-ban a tatárok és a csecsenek-ingusok nem írják alá az új szövetségi egyezményt, szuverenitásukat nyilvánítják ki. Ápr.-ban megkezdődik a népképviselők és Jelcin párviadala. Jelcin leköszön máj.-ban a hat hónapon át betöltött kormányfői posztjáról, Jegor Gajdar a miniszterelnök. A jún.-i privatizációs törvény a nemzeti kincseket – erdők, vizek, bizonyos nyersanyagok – kivonja a folyamatból. Júl.-tól a rubelt részlegesen átválthatóvá teszik, hatalmas árfolyamvesztés, infláció kezdődik. Dec.-ben a népképviselők és Jelcin vitája kompromisszummal zárul: az új kormányfő Viktor Csernomirdin, a reformpárti vezetés kimarad a kormányból, de Jelcin az új alkotmányról népszavazást írhat ki. 1993. jan.-ban Jelcin–Bush csúcson fogadják el a START–2. szerződést, amely a hadászati fegyverek kétharmados csökkentését irányozza elő. Tavasszal a népképviselők, közöttük Ruszlan Haszbulatov, a parlament elnöke, a reformok fékezője és Jelcin a népszavazás kérdéseit vitatják. Kudarcot vall Jelcin próbálkozása, hogy dekrétumokkal, megnövelt hatáskörrel kormányozzon a népszavazásig, de sikertelen a népképviselők kísérlete az elnök megbuktatására is. Ápr.-ban az elnök mellett kiálló fejlett országok – a hetek – Tokióban 43 milliárd dolláros támogatást helyeznek kilátásba, amiből 22 milliárd új segély-kölcsön. A népszavazáson Jelcin győz, új alkotmány kidolgozásába kezd, amely elnöki köztársaságot, kétkamarás parlamentet állítana fel, megszüntetné a népképviselők kongresszusát.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem