ROMÁNIA
ROMÁNIA
Román Köztárasaság
Republica Romania (románul)
Európa
Földrajz: Terület: 237500 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Európa DK-i részében. Szomszédai: Ukrajna (É), Moldova (K), Magyarország, Jugoszlávia (Ny), Bulgária (D). Felszín: Ny-i részében az Erdélyi-medence, melyet D-ről és K-ről a Kárpátok, Ny-ról peremhegységek vesznek körül. D-i része síkság. Legmagasabb pont: Moldoveanu (a Fogarasi-havasokban, 2543 m). Legjelentősebb folyók: Dunarea (Duna), Mureş (Maros), Someş (Szamos).
Népesség: Lakosság (1990): 22760449. Életkor szerint: 0–14: 24,7%; 15–59: 60,9%; 60–: 14,4%. Népsűrűség: 98/km2. Etnikai csoportok: román 89%; magyar 7,1%; cigány 1,8%; német 1,5%; ukrán, szerb, horvát. Nyelvek: román (hiv.), magyar, német. Vallások: görögkeleti 87%, r. kat. 5%, protestáns 4%. Városi lakosság: 53%. főváros: Bucureşti (Bukarest) (1989): 2318889. Városok (1989): Braşov (Brassó) 352640; Timişoara (Temesvár) 222265; laşi 330195.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ion Iliescu (1989. dec. óta). Kormányfő: Nicolae Vacariou (1992. nov. óta). Nemzeti ünnep: aug. 23.
Gazdaság: Pénznem: leu (lej) (1993. máj.: 615,35 = 1 USD). GNP (1990): 38 Mrd USD. GNP/fő (1990): 1640 USD. Gazdasági növekedés (1991): –15%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 4,3. Fogyasztói árváltozások (1991): 174%. Munkanélküliség (1992): 4,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 34%. Export (1991): 4,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, bányakincs, fém, fa, élelmiszer, vegyipari termék, gép, Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 21%, Németo. 11%, Olaszo. 5%. Import (1991): 5,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, bányakincs, fém, vegyipari termék, gép, berendezés, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 16%, Németo. 9%, Irán 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 11343 km; ebből villamosított: 3654 km. Közúti hálózat (1989): 14683 km. Főbb kikötők: Constanţa, Galaţi, Brălia. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 6; rádió: 7,3; telefon: 11. Napilap (1989): 134/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 69; nők; 75 év. Születés (1991): 16,0‰. Halálozás (1991): 11,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,5%. Csecsemőhalandóság (1991): 18,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 107. Egy orvosra jutó lakosok: 559.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 96%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A II. világháború végén a Szovjetunió mellé álló ország 1965-ben népköztársaságból szocialista köztársasággá alakul. Gheorghiu Dej pártfőtitkárt Nicolae Ceauşescu követi a párt élén, 1974-től a köztársasági elnök újonnan létrehozott hivatala is az övé. Felesége, Elena a legfelsőbb pártvezetés tagja, miniszter, fia, Nicu is fontos pozcíciók birtokosa. A lakosság élelmiszer- és energiaellátását lényegesen korlátozzák, hogy a külföldi eladósodás, függés elejét vegyék. 1988-ban megszüntetik a magyar és német helységnevek használatát, megindul a vidék totális átalakítási programja, amely a falvak számát felére akarja csökkenteni az évezredfordulóig. Több nyugati nagykövetet visszahívnak, miközben erősödik a tiltakozás a „szisztematizálás”, a falurombolás ellen. 1989-ben népfelkelés tör ki Temesváron, Tőkés László református lelkész elhurcolása a közvetlen kiváltó ok. Az országossá terebélyesedő harcokban a karácsonyi napokban ezrek halnak meg. Nicolae és Elena Ceauşescut rögtönítélő bíróság végezteti ki. A Nemzetmentő Front Tanácsának élére Ceauşescu korábbi munkatársa, majd félreállított bírálója, Ion Iliescu áll. Az új kormányfő Petre Roman. 1990-ben több erőszakos felvonulásra, magyarellenes kirohanásra kerül sor. A marosvásárhelyi progromnak 8 halálos áldozata van. A választásokon Iliescu győz, a magyar kisebbség képviselői ellenzékként jutnak el a diákok tüntetését. Mihály király ideiglenes hazatérése csak több próbálkozás után sikerül. 1991-ben részben magánkézbe adják a szövetkezeti földeket, megindul az üzemek privatizációja. Petre Roman helyére Theodor Stolojan áll. Az erdélyi autonómia kérését Bukarestben elutasítják. Az alkotmányból kimarad a nemzetiségi jogok elismerése. A kétkamarás parlamentű, elnöki köztársaságot egységes nemzetállamként deklarálják. Az 1992. febr.-i helyhatósági választásokon az ellenzék győz. A márc.-i nemzeti front konferencián Petre Romant választják pártelnökké, aki bírálja Iliescut. A szept.-i elnökválasztásokon Ion Iliescu a vidék szavazataival nyer, Emil Constantinescu ellenzéki vezető alulmarad. 1993 elején magyarlakta megyék élére román prefektusokat neveznek ki, ebből vita támad. Bukarestben kisebbségi tanács alakul, melynek tevékenységét az RMDSZ, a Romániai Magyar Demokratikus szövetsége bírálja. Márc.-ban a kormány csak néhány szavazattal éli túl a bizalmatlansági indítványt. Máj.-tól törlik a megmaradt ártámogatásokat, júl.-tól bevezetik a forgalmi adót.
