RUANDA
RUANDA
Ruandai Köztársaság
République Rwandaise (franciául)
Republica y’u Rwanda (ruandai nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 26338 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: K-Afrika középső részében. Szomszédai: Uganda (É), Zaire (Ny), Burundi (D), Tanzánia (K). Felszín: Nagy része hegyvidék; K-en szavannás fennsík; É-on ma is működő vulkánok. Legmagasabb pont: Karisimbi (4507 m). Legjelentősebb folyók: Kagera, Ruzizi. Legnagyobb tó: Kivu-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 7237000. Életkor szerint: 0–14: 48,7%; 15–59: 47,1%; 60–: 4,2%. Népsűrűség: 275/km2. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 88%; tutsi 11%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kinyarwanda (ruandai, hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 56%, törzsi vallású 23%, protestáns 12%, mohamedán 9%. Városi lakosság: 8%. Főváros: Kigali (*1988): 261100. Városok (*1988): Butare 43400; Ruhengeri 29000; Gisenyi 25500.
Államforma: köztársaság. Államfő: Juvénal Habyarimana (1973 óta). Kormányfő: Dismas Nsengiyaremye (1992. ápr. óta). Nemzeti ünnep: júl. 1., júl. 5.
Gazdaság: Pénznem: franc (ruandai frank) (1993. máj.: 139,54 = 1 USD). GNP (1990): 2,21 Mrd USD. GNP/fő (1990): 310 USD. Gazdasági növekedés (1980–90): 1,0%. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 14,5. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1989): 1,6. Fogyasztói árváltozások (1991): 20%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 91%. Export (1990): 112 M USD. Főbb exportcikkek: élelmiszer, élő állat, kávé, tea, érc. Főbb exportpartnerek: Kenya 85%, közös piaci országok. Import (1990): 279 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Belgium 19%, Japán 19%, Kenya 13%, Kína 6%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 6760 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 7000; egyéb gépjármű: 10000. Fő kikötő: Gisenyi. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 16; telefon: 555.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 51; nők: 54 év. Születés (1991): 52,0 ‰. Halálozás (1991): 15,0‰. Népességnövekedés (1991): 3,l7%. Csecsemőhalandóság (1991): 117,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 9000. Orvosok (1984): 177.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 50%. Iskolakötelezettség: 8 év.
A Burundival sokáig közös történelmet író belga gyarmati terület 1962. júl. 1-jétől független. A törzsi ellentétek és polgárháborúk miatt Habyarimana vezérőrnagy 1973-ban puccsal veszi át a hatalmat. Betiltja a pártokat, saját politikai mozgalmat alapít. A Nemzeti Mozgalom Pártnak mindenki tagja, az 1988-as választásokon is szinte 100%- választja újra az elnököt. 1990-ben polgárháború tör ki a kormánycsapatok között. Az 1991-es és azóta többször aláírt tűzszünetek ellenére a harcok újra és újra fellángolnak. 1992-től ellenzéki pártok alakulnak, ápr.-ban nemzeti egységkormányt iktatnak be. Az aug.-i békeszerződés ellenére 1993-ban 1 millióan menekülnek el az északon dúló harcok elől. Márc.-ban új tárgyalások kezdődnek a válság megoldásáról.
