Nemzetközi eseménynaptár

Teljes szövegű keresés

Nemzetközi eseménynaptár
1992. január 1. – Hivatalba lép az ENSZ új főtitkára, az egyiptomi Butrosz Ghali. – Fél évre Portugália veszi át az Európai Közösségek miniszteri tanácsának elnöki tisztét. – René Felber külügyminiszter az új svájci államfő. – II. János Pál pápa újévi üzenetében új békekezdeményezéseket sürget a jugoszláviai polgárháború azonnali beszüntetésére. – Az ukrán védelmi minisztérium közli, hogy az ország területén állomásozó valamennyi haderő és fegyvernem közvetlenül az ukrán elnök és a védelmi minisztérium alá tartozik. – Több mint 30 év után megnyitják a nemzetközi kereskedelmi hajóforgalom előtt a távol-keleti Vlagyivosztok kikötőjét. – Megnyitják az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) irattárait.
Január 2. – Grúziában Tengiz Szigua volt kormányfő vezetésével az ellenzék átveszi a hatalmat, és megadásra szólítja föl a magát másfél hete a parlamentben elbarikádozó Zviad Gamszahurdia elnököt. – Oroszországban felszabadítják az árakat: 74 év után ismét a piac szabályozza majd a tej, a kenyér, az üzemanyag, a gyógyszer, a távközlés és a közlekedés árait.
Január 3. – A jugoszláviai szerb pártok és a kommunista utódpártok aláírják a harmadik Jugoszlávia létrehozásáról szóló konvenciót, amely szerint az új állam az előző jogutóda lenne és szövetségi alapon működne. – A szemben álló horvátok és szerbek megállapodása alapján életbe lép a sorrendben 15. tűzszünet. – Oroszország hivatalosan kéri a külföldi államokat, hogy a volt szovjet nagykövetségeket és konzulátusokat ezentúl tekintsék orosz diplomáciai képviseleteknek. – Párizsban a volt szovjet adósságokról tanácskoznak a nyugati hitelezők és a Független Államok Közösségének képviselői.
Január 4. – Az Egyesült Államok feloldja a Kambodzsával szemben 10 éve elrendelt kereskedelmi embargót, mert az ázsiai országban kézzelfogható jelei vannak a demokratizálódásnak. – Az orosz kormány úgy dönt, hogy 1 éven belül fel kell számolni az országban a kolhozokat és a szovhozokat.
Január 5. – A Balti Tanácsban Észtország, Lettország és Litvánia állam- és kormányfői közös közleményt fogadnak el, amely sürgeti a 3 balti állam területén állomásozó szovjet hadsereg kivonásának azonnali megkezdését.
Január 6. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatban elítéli Izraelt, amiért elrendelte 12 palesztin polgári lakos kitelepítését a megszállt területekről. – Örményországba menekül Zviad Gamszahurdia megbuktatott grúz elnök.
Január 7. – A jugoszláv szövetségi hadsereg egyik MIG vadászgépe Varazsd közelében lelövi az olasz légierő egy helikopterét, amely az Európai Közösségek 5 megfigyelőjét szállítja. – Oroszország felvételét kéri a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. – A NATO-tagállamok és a kelet-európai országok képviselői tanácskozást kezdenek a hadiipari kutatás eredményeinek polgári célú felhasználásáról. – Romániában népszámlálás kezdődik, hogy 15 év után újból fölmérjék a népességet és a lakásállományt.
Január 8. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja, hogy azonnali hatállyal 50 katonai megfigyelőt küldjenek Jugoszláviába a tűzszünet betartásának ellenőrzésére és a békefenntartók kiküldésének előkészítésére. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagországainak magas rangú külügyi tisztviselői úgy döntenek, hogy valamennyi volt szovjet köztársaság csatlakozhat a helsinki folyamathoz. – Németország fölajánlja Litvániának, hogy kész segíteni tisztek képzésében és katonai szervezési kérdésekben. – Az árfelszabadítás nyomán fellépett elégedetlenség csillapítására vidéki körutat kezd Borisz Jelcin orosz elnök. – Az ENSZ és Irak képviselői megbeszéléseket kezdenek az Irak-ellenes gazdasági embargó részleges mérsékléséről és a kőolaj-exportálás engedélyezéséről.
Január 9. – A boszniai szerb képviselők parlamentje kikiáltja saját köztársaságát azzal, hogy az eddigi szerb autonóm terület a jugoszláv szövetség része marad. A boszniai elnökség törvénytelennek nevezi a lépést. – Bulgária és Olaszország barátsági és együttműködési megállapodást ír alá. – A Francia Szocialista Párt országos intézőbizottság elfogadja Pierre Mauroy főtitkár lemondását, és Laurent Fabiust választja meg a tisztségre. – A Myanmari Unió katonai kormánya felosztja az ország ellenzéki pártjait.
Január 10. – A brüsszeli nemzetközi Jugoszlávia-konferencián állást foglalnak amellett, hogy az európai Közösségek tagállamai önállóan döntenek január 15-e után az egyes jugoszláv tagköztársaságok elismeréséről. – A vajdasági magyar kisebbség sanyarú helyzetére figyelmeztető memorandumot ad át Párizsban az Európai Közösségek képviselőinek Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. – Borisz Jelcin orosz elnök közli Richard Cheney amerikai és Tom King brit védelmi miniszterrel, hogy a jövőben nem kaphatnak útlevelet, kiutazóvízumot az orosz atomtudósok és atomfegyver-szakemberek. – Megkezdődik az egykori szovjet hadsereg harcászati atomfegyvereinek elszállítása Ukrajnából. – A litván kormány rendeletben megtiltja, hogy hozzájárulása nélkül a köztársaság területére lépjenek az egykori szovjet hadsereg egységei. – Ukrajnában kuponrendszert vezetnek be a belső piac védelmére.
Január 11. – Oroszország és Ukrajna képviselői megállapodnak abban, hogy az Ukrajna területén található stratégiai fegyverek a Független Államok Közösségének egységes irányítása alatt maradnak, a fekete-tengeri flotta egy része azonban az ukrán fegyveres erők kötelékébe megy át. – A belorusz parlament a köztársaság területén állomásozó valamennyi fegyveres alakulatot a belorusz minisztertanács hatáskörébe rendeli. – Az észt kormány élelmiszer-adagolást rendel el. – A makedóniai albánok népszavazáson foglalnak állást a terület autonómiájáról. – Öt nappal az első demokratikus parlamenti választások második fordulója előtt lemond Sadli Benzsedid algériai elnök.
Január 12. – Bulgáriában megtartják az ország történetének első közvetlen elnökválasztását, amelyen 22 jelölt indul. Az első és az 1 héttel későbbi második forduló alapján Zselju Zselev eddigi államfő győz a szavazatok 52,85%-ával. – Algériában megalakul a Legfelsőbb Államtanács, amely első intézkedésként felfüggeszti a nemzetgyűlés választások folytatását.
Január 13. – Richard Cheney amerikai védelmi miniszter Németországban kezd tárgyalásokat a volt Szovjetunió fegyverarzenáljának nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről. – A negyedik fordulóval folytatódik Bécsben a helsinki folyamatban részt vevő államok tanácskozássorozata a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről. – A Nemzetközi Valutaalap újabb 147 millió dolláros kölcsönt nyújt Cseh-Szlovákiának. – Pavol Demeš, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak minisztere hivatalos látogatást tesz Varsóban és a visegrádi háromszög együttműködésben való részvételről tárgyal. – A GATT 108 tagországának képviselői újabb tanácskozást kezdenek az agrárkérdésekben zátonyra futott tárgyalássorozat befejezéséről. – A mongol parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amelynek értelmében a Mongol Népköztársaságot egyszerűen Mongóliának hívják. – A bukaresti járási bíróság megtiltja a Román Szocialista Munkapárt részvételét a febr.-i helyhatósági választásokon. – Csaknem húszévi szünet után Luxemburgba látogat François Mitterrand francia köztársasági elnök.
Január 14. – Megérkezik Jugoszláviába az 50 ENSZ-megfigyelő, hogy előkészítse további kéksisakos egységek telepítését. – Konsztantin Micotakisz görög kormányfő a szerb–görög kapcsolatokról, a makedón kérdésről és a jugoszláv köztársaságok elismeréséről tárgyal Slobodan Milošević szerb elnökkel. – Egon Klepsch német kereszténydemokrata politikust választja elnökévé az Európa Parlament. – Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök Párizsban kezd tárgyalásokat a francia-pakisztáni gazdasági és nukleáris együttműködésről.
Január 15. – Az Európai Közösségek határozata alapján a világ országai sorra ismerik el Szlovénia és Horvátország függetlenségét: több mint 40 ország tesz ilyen nyilatkozatot a következő két hétben. – Más államoktól eltérően Bulgária Bosznia-Hercegovina és Makedónia önálló államiságát is elismeri. – Reginald Bartholomew amerikai külügyminiszter-helyettes a leszerelésről kezd tárgyalásokat Moszkvában, majd 2 nap múlva Kijeben.
Január 16. – Megkezdődik az Észtországban állomásozó csaknem 40 ezer szovjet katona kivonása. Közben az észt parlament rendkívüli gazdasági állapotot hirdet az élelmiszerkészletek rohamos csökkenése miatt. – A Független Államok Közösségének csúcstalálkozóján a katonai és a gazdasági intézkedések összehangolásáról kezdenek tárgyalásokat. – Varsóban és Bonnban kicserélik a német-lengyel alap- és határszerződés okmányait, ezzel lezárul a ratifikációs eljárás. – A horvát és az olasz külügyminiszter megállapodást ír alá a Horvátországban élő olasz kisebbség jogainak védelméről. – Bejelenti lemondását a mongol kormány, mert bírálatok érték gazdaságpolitikáját. – Békemegállapodást írnak alá a salvadori polgárháborúban szemben álló felek. – Az angolai elnök leállítja az ország jövőjével foglalkozó többpárti tárgyalássorozatot.
Január 17. – Az orosz parlament ratifikálja az orosz-litván kapcsolatokat szabályozó megállapodást. A litván elnök, Landsbergis, közben Borisz Jelcin orosz államfővel megállapodik, hogy Oroszország átadja Litvániának az 1991-es szovjet katonai beavatkozással kapcsolatos KGB-aktákat. – Jelcin orosz elnök visszavonja a köztársaság belügyi és biztonsági minisztériumának létrehozásáról kiadott rendeletét. – Japán 17 év után fölújítja a pénzügyi támogatást Kambodzsának.
Január 18. – A szlovákiai Komáromban megtartja első országos közgyűlését a Magyar Néppárt, amely a Cseh-Szlovákiában élő magyarság 1945 utáni első politikai pártja. – A volt Szovjetunió atomarzenáljának sorsáról kezd tárgyalásokat Kazahsztánban, majd Ukrajnában és Oroszországban Douglas Hurd brit külügyminiszter.
Január 19. – Belorusszia és Kína teljes körű diplomáciai kapcsolatokat létesít. – A Grúziához tartozó Dél-Oszétiában a népszavazáson az autonóm köztársaság lakói függetlenné válásuk mellett szavaznak. – Oroszországban 1 órával előreállítják az óramutatókat gazdasági okokra hivatkozva. – Kilép az izraeli kormánykoalícióból 2 szélsőjobboldali párt, és ezzel 59-re apad a kormánypártok mandátumainak száma a 120 tagú parlamentben.
Január 20. – Oroszország és Finnország kölcsönös jegyzékben érvényteleníti az 1948-ban megkötött, védelmi cikkelyt is tartalmazó barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Az ennek helyébe lépő új, 10 évre szóló megállapodás értelmében Oroszország és Finnország vállalja, hogy nem használ katonai erőt egymás ellen, és tiszteletben tartja a közös határ sérthetetlenségét. – A kongói fegyveres erők főparancsnoksága megpróbálja megdönteni André Milongo ideiglenes kormányát. – Francia-német külügyminiszteri megbeszélést tartanak a délszláv válságról és a maastrichti szerződés jóváhagyásáról.
Január 21. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítéli Líbiát, amiért nem működik közre azoknak a merényleteknek a felderítésében, amelyek 1988-ban a PanAm londoni járata, 1989-ben pedig egy francia utasszállító katasztrófáját okozták. A líbiai külügyminisztérium 1 nappal később bejelenti, hogy kész együttműködni az ENSZ-szel a vizsgálat lefolytatásában. – A Crna Gora-i parlament lehetővé teszi, hogy a köztársaság lakói népszavazáson döntsenek arról: önálló köztársaságot akarnak, vagy maradnak a szövetségi államban. – Irán és Ukrajna diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Genfben megkezdődik a Leszerelési Értekezlet márc. végéig tartó tavaszi ülésszaka. – Az OPEC úgy dönt, hogy 100 ezer hordóval csökkenti a napi kőolaj-kitermelést, az olajpiac egyensúlyának ellenőrzéséért.
Január 22. – Washingtonban nemzetközi értekezlet kezdődik a Független Államok Közösségének megsegítéséről. – A nukleáris fegyverek ellenőrzéséről kezd tárgyalásokat Moszkvában, majd Kijevben, Alma-Atában és Minszkben Roland Dumas francia külügyi államminiszter. – Václav Havel cseh-szlovák elnök visszavonja javaslatát, amely 200 tagú egykamarás törvényhozássá alakította volna át a jelenleg kétkamarás szövetségi gyűlést. – A lett parlament határozatban mondja ki, hogy nem fogadja el annak az 1944. évi szerződésnek az érvényességét, amely alapján Oroszországhoz csatolták Abrene várost és még 6 falut. – Izrael és Kína diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Öt amerikai űrhajóssal, valamint 1 kanadai és 1 német orvos-kutatóval a fedélzetén felbocsátják a Discovery nevű amerikai űrrepülőgépet.
Január 23. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyverszállítási embergót rendel el a polgárháború sújtotta Szomáliával szemben, sürgetve a békekötést. – A moszkvai törvényhozás úgy dönt, hogy kezdődjön meg annak az 1954-es orosz-ukrán parlamenti határozatnak a felülvizsgálata, mely szerint a Krím Ukrajnához került. – Slobodan Milošević szerb elnök arra kéri Törökországot és a térség államait, hogy ne ismerjék el az elszakadni kívánó köztársaságokat, amíg tárgyalások folynak Jugoszlávia jövőjéről. – Az algériai hatóságok betiltják a gyülekezést a mecsetekben. – A salvadori parlament úgy dönt, hogy kapjanak általános amnesztiát azok, akik a 12 éves polgárháború idején politikai jellegű bűncselekményeket követtek el. – A Kárpátaljai Területi Tanács beadványa alapján az ukrán kormány határozatban mondja ki, hogy 3 új nemzetközi határátkelőhelyet létesítenek az ukrán-magyar határon. – Örményország és Ausztria diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Január 24. – Mijadzava Kiicsi japán miniszterelnök parlamenti beszédében bocsánatot kért a II. világháború idején elkövetett japán bűntettekért. – George Bush amerikai elnök tájékoztatja Borisz Jelcin orosz államfőt a FÁK-nak nyújtandó amerikai segélyekről. – A Független Államok Közösségének parlamenti vezetői dokumentumot fogadnak el a tagországok törvényalkotásának összehangolásáról. – Azerbajdzsán és Törökország barátsági és együttműködési egyezményt ír alá. – Az olasz szenátus elfogadja az állami vállalatok magánkézbe adásáról szóló privatizációs törvényt.
Január 25. – Moldova és Románia kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről tárgyal Iliescu román és Snegur moldovai elnök. – Politikai párttá alakul a Független Magyar Kezdeményezés nevű szlovákiai mozgalom. A Nagy László vezetésével új nevet is vesznek föl: Magyar Polgári Párt. – A bajkonuri űrközpontból Föld körüli pályára állítanak egy Progressz típusú, személyzet nélküli teherszállító űrhajót, amely a Mir űrállomásra szállít utánpótlást.
Január 26. – Li Peng kínai miniszterelnök 5 országos – Olaszországot, Svájcot, az Egyesült Államokat, Portugáliát és Spanyolországot – érintő körútra indul. – Guatemalában a kormány és az ellene harcoló gerillák képviselői tárgyalásokat kezdenek az emberi jogokról. – A jugoszláv szövetségi kormány 5%-kal leértékeli a dinárt.
Január 27. – Az Európai Közösségek eltörli az utolsó gazdasági szankciót is a Dél-afrikai Köztársaság ellen. – Illiescu román és Zselev bolgár elnök Szófiában aláírja a két ország 20 évre szóló új barátsági, együttműködési és jószomszédsági szerződését. – Portugália és Ukrajna diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Az Európai Közösségek 9 országában sztrájkba lépnek a vámőrök és a tranzitszállítók az egységes európai piac munkahelycsökkentő hatása ellen tiltakozva. – A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján megállapodnak, hogy 15 éven belül szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre.
Január 28. – George Bush amerikai elnök nagyszabású leszerelési kezdeményezéseket jelent be: fölajánlja, hogy az Egyesült Államok befejezi a B–2 hadászati bombázó, a robotrepülőgépek, az új kontinentális rakéták gyártását, ha a Független Államok Közössége ugyanezt teszi. Az Egyesült Államok ezenkívül hajlandó leszerelni, ill. átalakítani földi indítású több robbanófejes rakétáit, ha hasonló lépéssel válaszol a FÁK. – Moszkvában megkezdődik az arab–izraeli béketárgyalások harmadik fordulója.
Január 29. – Borisz Jelcin orosz elnök közös átfogó védelmi rendszer létrehozását javasolja az Egyesült Államoknak a csillagháborús program néven ismert hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) helyett. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb 6 hónappal meghosszabbítja a Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők mandátumát. – Éles kínai tiltakozás közepette konzuli kapcsolatokat létesít Lettország és Tajvan. – India és Izrael fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat. – Az ukrán parlament törvényt fogad el a privatizációról.
Január 30. – Borisz Jelcin orosz elnök háromnapos amerikai útra indul. – A Koreai NDK aláírja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztonsági szerződését, amely lehetővé teszi az észak-koreai nukleáris létesítmények ellenőrzését. – Pekingben megkezdődik a japán–észak-koreai tárgyalások hatodik fordulója a kapcsolatok normalizálásáról. – Olszewski lengyel miniszterelnök első külföldi útjaként Olaszországban és a Vatikánban kezd tárgyalásokat.
Január 31. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai tanácskozásán nyilatkozatban foglalnak állást a fegyverek nemzetközi kereskedelme, továbbadása ellen. A tanácskozáson 10 volt szovjet tagköztársaság felvételével 48-ra emelkedik a helsinki folyamatban teljes jogú tagként részt vevő országok száma. – Moszkvában orosz-amerikai tárgyalások kezdődnek a szovjet vegyi fegyverek felszámolásában való amerikai részvételről. – A szlovák parlament a bősi vízerőmű befejezése mellett foglal állást. – Az ukrán parlament határozatot hoz a független ukrán hadsereg felállításáról. – Az orosz-litván államközi kapcsolatokról és katonai kérdésekről kezdődnek tárgyalások Vilniuszban. – Bulgáriában az infláció miatt befagyasztják egy sor alapvető fogyasztási cikk árát.
Február 1. – Jelcin orosz elnök Kanadába látogat.
Február 2. – Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök azonnali hatállyal feloszlatja a törvényhozást, és ápr. 5–6-án kitűzi az új választások időpontját. – A jugoszláv államelnökség egyhangúlag teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ-erők missziójával kapcsolatos Vance-tervet, tehát a krajinai köztársaság is beleegyezett abba, hogy területén fogadja a kéksisakosokat. – Arabközi konferencia kezdődik Tripoliban az atomenergia békés felhasználásáról, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjének, Hans Blixnek a részvételével.
Február 3. – Carlos Menem argentin elnök rendőrségi titkos iratokat ad át a Buenos Aires-i levéltárnak, hogy kiderülhessen: a II. világháború után hány náci bűnös telepedett le Argentínában. – Szlovénia különleges meghívott státust kap az Európa Tanácsban. – Parafálják Litvánia és az Európai Közösségek kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását. – Az Egyesült Államok nagykövetséget nyit Belorussziában, Örményországban, Kazahsztánban és Kirgizsztánban. – A fekete-tengeri regionális gazdasági együttműködésről parafálnak egyezményt Törökország, Bulgária, Románia, Oroszország, Azerbajdzsán, Ukrajna, Moldova, Grúzia és Örményország képviselői.
Február 4. – Az albán parlament elfogadja az új választási törvényt, amelynek értelmében lehetővé válik, hogy etnikai alapon szerveződött politikai pártok is induljanak a választásokon. – Parafálják az orosz-török alapszerződést. – Románia és Spanyolország barátsági és együttműködési szerződést köt.
Február 5. – Szerbia és Crna Gora vezetői megállapodnak, hogy Jugoszlávia folytonosságának biztosítására közös államot hoznak létre, közösen intézik a védelmi, a kül- és a gazdaságpolitikát. – Cseh-Szlovákia és Szlovénia diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Az Egyesült Államok lehetővé teszi a vámmentes exportot a balti köztársaságoknak. – Az amerikai képviselőház hivatalos vizsgálatot kezdeményez az 1980-as elnökválasztási hadjárat és az iráni túszügy összefüggéseinek tisztázására. – A Koreai NDK jóváhagyja azt a közös nyilatkozatot, amelyet a Koreai Köztársasággal együtt írt alá jan. 20-án a félsziget atomfegyver-mentesítéséről.
Február 6. – Ukrajna és a köztársasághoz tartozó Krím félsziget parlamenti küldöttségei megállapodnak a hatalomgyakorlás megosztásában, azaz abban, hogy a félsziget lakói a jövőben részt vehetnek a terület jövőjével kapcsolatos döntésekben. – Lengyel–lett katonai tárgyalások kezdődnek Varsóban. – Törökország elismeri Horvátországot, Szlovéniát, Makedóniát és Boszniát. – Ausztria diplomáciai kapcsolatokat létesít Belorussziával.
Február 7. – A hollandiai Maastrichtban az Európai Közösségek 12 külügyminisztere és pénzügyminisztere aláírja a megállapodást az Európai Unió létrehozásáról. – Ausztria teljesíti a NATO kérését, hogy területe felett a jövőben szabadon átrepülhessenek az AWACS (légi előrejelző rendszer) felderítőgépei. – A két Korea tárgyalóküldöttségének megbeszélésén Észak-Korea nem járul hozzá az ország atomlétesítményeinek ellenőrzéséhez. – Mongóliában megnyílik az első tőzsde.
Február 8. – A Vatikán és Ukrajna diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Örményország Irán közvetítését kéri a véres örmény-azeri viszály békés rendezéséhez.
Február 9. – Romániában a helyhatósági választások első fordulóján a Nemzeti Megmentés Front győz (40,24%). A második a Demokratikus Konvenció (20,77%), harmadik a Demokrata Agrárpárt (11,64%), negyedik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (6,69%). – A krajinai szerbek parlamentje rendkívüli ülésén elfogadja Cyrus Vance ENSZ-megbízott béketervét. – Rendkívüli állapotot vezetnek be 1 évre Algériában.
Február 10. – Az amerikai és a német külügyminiszter nemzetközi pénzügyi alap létrehozását kezdeményezi, hogy otthon tartsák a Független Államok Közösségének atomtudósait. – Baker amerikai külügyminiszter körutat kezd a Független Államok Közösségében. – Német gazdasági segítséget kér Vytautas Landsbergis litván államfő. – Átadja megbízólevelét Vilniuszban a Vatikán baltikumi nunciusa, Mullor Garcia.
Február 11. – Oroszország hallgatólagosan elismeri Japán jogát a Kuril-szigetekre – jelenti be orosz-japán területi vitával kapcsolatos tárgyalásai után Moszkvában. – A Makedón Köztársaság visszahívja képviselőit a belgrádi szövetségi szervekből. – Észtországban annak ellenére megszüntetik a gazdasági szükségállapotot, hogy az erre vonatkozó javaslat nem kapja meg a szükséges parlamenti többséget. – A szöuli kormány most először engedélyezi, hogy egy dél-koreai cég, a Daewoo vegyes vállalatot hozzon létre Észak-Koreában.
Február 12. – Bush amerikai elnök hivatalosan bejelenti, hogy indul a novemberi elnökválasztáson. – Az OPEC tagállamainak olajipari miniszterei megegyeznek, hogy együttes napi kőolaj-kitermelésük márc.-tól nem haladhatja meg a 22,98 millió hordót.
Február 13. – Független európai haderő felállítását kezdeményezi közösen Németország és Franciaország. – Az Orosz parlament ratifikálja azt a megállapodást, amelyet Kína és a Szovjetunió 1991. máj.-ban írt alá a 2 ország határvonaláról. – Belorusszia és Románia diplomáciai kapcsolatot létesít. – A finn-észt együttműködésről kezdődnek miniszterelnöki szintű tárgyalások Tallinnban.
Február 14. – Az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) képviselői megállapodnak az Európai Szabadkereskedelmi Övezet létrehozásában. – A horvát parlament hozzájárul, hogy a köztársaság területére ENSZ békefenntartó erőket telepítsenek. – Csúcstalálkozót tartanak a Független Államok Közösségének tagországai. – Oroszország és Ukrajna diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Február 15. – A moldovai népfront kongresszusán többen is elkerülhetetlennek nevezik az egykori szovjet köztársaság csatlakozását Romániához.
Február 16. – A Krajinai Szerb Köztársaság parlamentje rendkívüli ülésén felmenti az egész krajinai kormányt és Milan Babić államfőt, aki az ENSZ-békeerők horvátországi telepítésének fő ellenzője volt.
Február 17. – Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán létrehozza a Kaszpi-tengeri Együttműködési Övezetet. – Két hónappal meghosszabbítják a rendkívüli állapotot Észak-Oszétiában. – Oroszország elismeri Horvátország függetlenségét. – Az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot létesít Moldovával. – Bulgária és Franciaország új barátsági és együttműködési szerződést köt.
Február 18. – Richard Cheney amerikai védelmi miniszter azt ígéri, hogy az évezred végéig kivonják Panamából az amerikai csapatokat. – Az Egyesült Államokban az első előválasztáson a republikánusok között Bush, a demokrata elnökjelöltek közül pedig Paul Tsongas győz. – Parafálják az orosz–cseh-szlovák alapszerződést. – Horvátország és Ukrajna diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Február 19. – Németország elengedi a lengyel adósságok felét. – Érvénybe lép a két Korea megnemtámadási egyezménye és a megállapodás a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. – A jugoszláv államelnökség visszahívja az ország moszkvai nagykövetét, mert Oroszország 2 nappal korábban elismerte Horvátország függetlenségét. – Jichak Rabin egykori védelmi miniszter személyében új vezetőt választ az izraeli ellenzéki Munkapárt. – Az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatokat létesít Azerbajdzsánnal, Tadzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal. – A Tanzániai Forradalmi Párt vezetői hivatalosan beleegyeznek, hogy 30 év után az egypárti szocialista uralmat többpártrendszerrel váltsák föl.
Február 20. – Juchak Samir izraeli miniszterelnök megőrzi vezető helyét pártszavazáson a kormányzó Likud Párt élén. – Az örmény és az azerbajdzsán külügyminiszter moszkvai megbeszélésén tűzszünetre szólít fel. – Horvátország hivatalosan is kéri felvételét az ENSZ-be. – Iliescu román és Milošević szerb elnök Bukarestben úgy nyilatkozik, hogy a jövőben összehangolják kisebbségi politikájukat.
Február 21. – Az Egyesült Államok feloldja az 1991. jún.-ban bevezetett szankciókat Kína ellen, mert ígéretet kap Pekingtől, hogy a jövőben betartja a rakétatechnológia elterjesztését korlátozó egyezményt. – A NATO és 11 volt szovjet köztársaság képviselői megegyeznek, hogy júl.-ban életbe léptetik a 2 évre aláírt megállapodást a hagyományos fegyverek leszereléséről. – A Bosznia-Hercegovina jövőjéről tartott tárgyalásokon a Szerb Demokrata Párt és a Horvát Demokratikus Közösség azt javasolja, hogy a köztársaság alakuljon át konföderációvá, amelyben mindhárom közösség teljes szuverenitást élvezne. – Ukrajna vízumkötelezettséget vezet be a külföldi állampolgárokkal szemben.
Február 22. – Szaúd-Arábia diplomáciai kapcsolatra lép a volt Szovjetunió 2 muzulmán államával, Tadzsikisztánnal és Türkmenisztánnal. – Manfred Wörner NATO-főtitkár Ukrajnában, majd Oroszországban kezd tárgyalásokat.
Február 23. – A romániai helyhatósági választások második fordulóján a Nemzeti Megmentési Front győz (38%). A második a Demokratikus Konvenció (29,6%), utánuk következnek a független jelöltek, majd a Román Nemzeti Egységpárt, a Demokratikus Agrárpárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Demokratikus Baloldal Szövetsége. – Máltán Adami miniszterelnök Nemzeti Pártja nyeri a parlamenti választást. – Az ellenzékhez közel álló politikusokat is beválaszt kormányába Szid-Ahmed Ghozali algériai miniszterelnök. – Afganisztán felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Türkmenisztánnal.
Február 24. – Belorusszia bejelenti területi követelését a Vilniuszig terjedő litván határterületre. – Kína bezárja rigai nagykövetségét, mert Tajvan főkonzulátust nyitott a lett fővárosban. – Dél-Afrikában márc. 17-ére tűzi ki Frederik Willem de Klerk államfő a népszavazást az ország demokratikus reformjainak sorsáról. – Az Egyesült Államok feloldja a korszerű technológiák kínai szállítására elrendelt embargót. – Nadzsibullah afgán elnök rendeletben vonja vissza a korábban kilátásba helyezett megtorlást a kormány ellen harcoló felkelőkkel szemben. – Washingtonban megkezdődik a közel-keleti béketárgyalások negyedik fordulója.
Február 25. – Bjambaszüren mongol miniszterelnök Németországban fejlesztési segélyt kér. – A feszült szerb–bolgár kapcsolatok rendezéséről kezd tárgyalásokat Belgrádban Ganev bolgár külügyminiszter.
Február 26. – Az osztrák parlament egyhangúlag elfogadja a fasiszta tevékenységet tiltó törvény új módosított változatát. – Belorusszia, Moldova, Üzbegisztán, Ukrajna és Tadzsikisztán is csatlakozik az1975-ben aláírt helsinki záróokmányhoz: 44-re emelkedik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagjainak száma. – A Mongol Népi Forradalmi Párt XXI. kongresszusán nemzeti-demokratikus parlamenti párttá nyilvánítják a szervezetet. – Oroszország és Dél-Afrika diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Február 27. – A finn kormány úgy dönt, hogy kéri az ország felvételét az Európai Közösségekbe. – A Független Államok Közösségének képviselői 1 hónappal elhalasztják a döntést a szuperparlament létrehozásáról. – Németország és Cseh-Szlovákia jószomszédi és baráti együttműködésről ír alá alapszerződést. – Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői a koalíció politikai alapelveiről szóló szerződést kötnek. – Katonai lázadás Nigerben: a kormány ígéretet tesz a katonák béremelési követeléseinek teljesítéséra. – Brit és argentin diplomaták tárgyalásokat kezdenek a Falkland-szigetek környékén található kőolaj kiaknázásáról.
Február 28. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyt ad a világszervezet kambodzsai békemissziójának megkezdésére. – 738 év után megtartják a legmagasabb szintű francia-mongol megbeszélést: Párizsban Mitterrand köztársasági elnök és Bjambaszrüen mongol miniszterelnök folytat eszmecserét. – A 7 legfejlettebb ipari ország szakértői nem hivatalos, zárt ajtók mögötti tanácskozást kezdenek a volt szovjet adósságokról. – Ukrajna és Oroszország megállapodik az önálló nemzeti valuták bevezetésében.
Február 29. – Bosznia-Hercegovinában a népszavazáson a köztársaság függetlensége és szuverenitása mellett döntenek. Ugyanezen a napon a boszniai szerb kisebbség önálló alkotmány elfogadásával saját államot alapít.
Március 1. – A Szerbiában élő albánok a népszavazáson az albánok lakta települések autonómiája és a Koszovóval való egyesítése mellett foglalnak állást. – A Crna Gora-i népszavazáson az emberek többsége a jelenlegi szövetségi államforma mellett voksol. – A Krajinai Szerb Köztársaság kormánya betiltja a köztársaságban a félkatonai szervezeteket. – Életbe lép az Európai Közösségek és Magyarország, Cseh-Szlovákia, Lengyelország között 1991. dec. 16-án megkötött társulási szerződés néhány, kereskedelemről szóló fejezete.
Március 2. – Borisz jelcin orosz elnök a volgai németek számára nemzetiségi körzetek létrehozásáról rendelkezik, és a II. világháború idején Sztálin által elűzött népcsoportok rehabilitálásáról határoz. – Az ENSZ közgyűlés 436 ülésszakán felveszik a Világszervezetbe San Marinót és 8 volt szovjet tagköztársaságot. – A jugoszláviai helyzetről tanácskozik Cossiga olasz és Mitterrand francia köztársasági elnök.
Március 3. – Megkezdik a volt szovjet csapatok kivonását Litvániából. – Cseh-Szlovákia szabadkereskedelmi megállapodást köt a 7 nyugati országot tömörítő Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA). – Az Északi Tanács alapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson úgy döntenek, hogy a térség együttműködési folyamatába bevonják a balti államokat is. – Észak-Koreában kezd tárgyalásokat a Független Államok Közösségének vezérkari főnöke, Viktor Szamszonov. – Egy arizonai obszervatórium a Naprendszer új – 1992–AD jelzést kapott – kisbolygójának felfedezését jelenti be.
Március 4. – A katonai együttműködés bővítése mellett foglalnak állást a helsinki folyamatban részt vevő országok bécsi bizalomerősítő tanácskozásán. – A cseh-szlovák parlament fölkéri a kormányt, hogy tegye lehetővé az állampolgárok számára a betekintést a volt kommunista állambiztonsági szolgálat dokumentumaiba. – A bolgár parlament törvényben mondja ki, hogy 5 évig nem tölthetnek be vezető tisztséget a kereskedelmi bankoknál azok, akik a kommunista rendszer tisztségviselői voltak. – Az ukrán parlament elfogadja a köztársaság első privatizációs törvényét. – Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök magánlátogatást kezd Németországban. – Algériában bírósági úton betiltják az Iszlám Üdvfrontot (FIS).
Március 5. – A Balti-tenger térségének 10 országa megalakítja a Balti-tengeri Államok Tanácsát a regionális együttműködés fokozására. – Az orosz parlament a nemzetbiztonsági törvényt elfogadva az államfő irányítása alá rendeli a biztonsággal foglalkozó állami szerveket. – A modern kori népvándorlásról kezdődik nemzetközi értekezlet 25 ország képviselőinek részvételével Bécsben.
Március 6. – Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának most véget ért 48. ülésszakán szigorúan elítélik Irakot, Kubát és a Myanmari Uniót az emberi jogok megsértése miatt, és enyhébb szavú határozatban elmarasztalják Romániát, Albániát és Salvadort is. – A cseh-szlovák parlament felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a magyar kormánnyal a bősi vízerőmű ügyét vizsgáló szakértői bizottság felállításáról. – Lemond Ajaz Mutalibov azerbajdzsán elnök, a parlament pedig feloszlatja a kormányt. – Örményország és Szíria diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Március 7. – Belgiumban Jean-Luc Dehaene keresztényszocialista párti politikust nevezi ki új miniszterelnökké I. Baudouin király. – A boszniai nemzeti közösségek képviselői Brüsszelben kezdenek tárgyalásokat a délszláv válságról.
Március 8. – Oroszország és Norvégia jegyzőkönyvet ír alá a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztéséről. – Megérkezik Belgrádba Szatis Nambiar tábornok, a Jugoszláviába kiküldött ENSZ-békeerők indiai főparancsnoka. – A kolumbiai helyhatósági választásokon a kormányon lévő Liberális Párt szerzi meg a legtöbb szavazatot.
Március 9. – Kína hivatalosan is csatlakozik az atomfegyverek elterjedését gátló atomsorompó-szerződéshez. – Belgrádban százezres tüntetésen követelik Milošević szerb elnök lemondását. – Észak-Írországban 8 hónapos szünet után ismét tárgyalóasztalhoz ülnek vezető protestáns és katolikus politikusok. – Meghal Menahem Begin volt izraeli kormányfő, aki 1978. szept. 17-én megkötötte a Camp David-i különbékét. – A Nemzetközi Valutaalap hozzájárul, hogy Albánia kedvezményes kamattal hosszú távra szóló hiteleket kapjon.
Március 10. – Az amerikai előválasztási küzdelem „szuperkeddjén” 11 államban a republikánusok George Busht, a demokraták Bill Clintont választják elnökjelöltjüknek. – A grúz katonai tanács Eduard Sevardnadze egykori szovjet külügyminisztert nevezi ki a ország államfőjének. – Venezuelában Carlos Andrés Peres elnök nemzeti egységkormányt alakít ellenzéki politikusok részvételével. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács második külügyminiszteri értekezletén – Grúzia kivételével – fölveszik a volt Szovjetunió összes tagköztársaságát.
Március 11. – James Baker amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a hadászati fegyverzetek csökkentéséről tárgyal Brüsszelben, de álláspontjaik nem közelednek. – Megérkezik Kambodzsába a 22 ezer fős ENSZ-erő 250 fős előőrse és ezzel megkezdődik a világszervezet eddigi legnagyobb békefenntartó missziója. – A Vatikán diplomáciai kapcsolatra lép Moldovával, Ukrajnával, Üzbegisztánnal, Kirgizsztánnal és Tadzsikisztánnal.
Március 12. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólítja Irakot, hogy teljesítse a határozatokat a hadiüzemek és a tömegpusztító fegyverek fölszámolásáról. – Az Európa Parlament határozatban foglal állást Bosznia függetlenségének elismerése mellett. – A dél-afrikai összetűzések befejezésére szólítanak föl a fekete-afrikai országok államfőinek csúcstalálkozóján. – Belorusszia parlamentje elrendeli a Kaukázusban és Moldovában katonai szolgálatot teljesítő állampolgárainak hazahívását.
Március 13. – A Nemzetközi Migrációs Szervezet (OIM) és Oroszország képviselői megállapodást írnak alá az állampolgárok rendezett áttelepítéséről, a hazatérők befogadásának megszervezéséről és az országon belüli áttelepülők megsegítéséről. – Ideiglenes tűzszünet lép életbe Karabahban, miközben iráni közvetítéssel tárgyalásokat kezdenek Azerbajdzsán és Örményország képviselői. – A római katolikus egyházzal folytatott párbeszéd korlátok közé szorítását határozzák el az ortodox egyház 12 legfőbb méltóságának isztambuli tanácskozásán, tiltakozásul a Vatikán kelet-európai tevékenysége ellen.
Március 15. – Kambodzsába érkezik az ENSZ békefenntartó erőinek japán származású vezetője, Akasi Jaszusi. – Spanyolországban ismét a Jobboldali Összetartás és Unió nevű párt győz a katalóniai tartományi választásokon.
Március 16. – A Balti Tanács ülésén a lett, a litván és az észt államfő egybehangzólag bírálja Oroszországot, amiért volt szovjet katonák továbbra sem tartják tiszteletben a balti államok függetlenségét. – A Bosznia-értekezlet 5. ülésszakán a szerbek, a muzulmánok és a horvátok vezetői megegyeznek abban, hogy a köztársaságot a jövőben etnikai-regionális alapon szervezik újjá, és 3 autonóm területre osztják. – Kínában kezd látogatást Kozirev orosz külügyminiszter, akinek tárgyalásai során kicserélik a 2 ország azonnal életbe lépő határszerződésének ratifikációs okmányait.
Március 17. – A Dél-afrikai Köztársaságban a népszavazáson a fehér lakosság 68,7%-a támogatja Frederik Willem de Klerk elnök reformjait, az apartheid megszűnését. – A (megszűnt) Szovjetunió népi küldöttei VI. kongresszusán úgy foglalnak állást, hogy Mihail Gorbacsov továbbra is a Szovjetunió elnöke, csak a Legfelsőbb Tanács mentheti föl a tisztéből. – Szabadkereskedelmi szerződést és beruházásvédelmi megállapodást köt Litvánia és Svédország. – Filip Dimitrov személyében az első bolgár miniszterelnök kezd hivatalos látogatást Izraelben.
Március 18. – Több mint 20 halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletet követnek el Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége ellen. – Cseh-Szlovákia – a közép-európai országok közül elsőként – csatlakozik hivatalosan az Emberi Jogok Európai Konvenciójához. – A finn parlament döntése nyomán az ország hivatalosan kéri felvételét az Európai Közösségekbe.
Március 19. – Megkezdődik a volt szovjet csapatok kivonása Lettországból. – Belorusszia parlamentje önálló köztársasági hadsereg felállításáról határoz. – Mauno Koivisto személyében több mint 50 év óta először tesz hivatalos látogatást finn államfő Észtországban.
Március 20. – A független Államok Közösségének csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők megállapodnak közös békefenntartó erő létrehozásáról, továbbá az egyesített fegyveres erők parancsnokságáról, a közös hadsereg működésének jogi alapjairól, a bevonultatás rendjéről, az államközösség államhatárainak és tengeri gazdasági övezeteinek védelméről. – A bolgár parlament elfogadja a reprivatizációs földtörvényt. – Izraelben katonai rendeletet hoznak arról, hogy bizonytalan időre lezárják az Izrael és az 1967-ben általa elfoglalt gázai övezet határát.
Március 21. – A Hexagonale csoport külügyminiszterei azt javasolják, hogy a júl.-i csúcstalálkozón a szervezet vegye fel a Közép-európai Kezdeményezés hivatalos elnevezést, tagjai sorába pedig válassza be Horvátországot és Szlovéniát is. – Mircea Snegur moldovai és lon Iliescu román elnök Bukarestben tanácskozik a 2 ország együttműködésének bővítéséről. – Az Oroszországhoz tartozó Tatárföldön a népszavazáson részt vevők 61,4%-a a szuverenitásra voksol. – Mozambikban bejegyzik az első legális ellenzéki pártot Nemzeti Unió elnevezéssel.
Március 22. – A franciaországi helyhatósági választásokon a kormányzó Szocialista Párt minden eddiginél gyengébb eredményt ér el. – Albániában 1 éven belül másodszor tartanak előrehozott parlamenti választásokat, amelyeken az ellenzéki demokrata Párt elsöprő győzelmet arat. – A thaiföldi parlamenti választásokon az alsóházi helyek többségét a katonai kormányzathoz közel álló pártok szerzik meg.
Március 23. – Az Európai Közösségek bejelenti, hogy tagországai készek elismerni Grúziát független államként. Egy nappal később hasonlóan dönt az Egyesült Államok.
Március 24. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet negyedik utótalálkozójának első szakaszában aláírják a „Nyitott égbolt” szerződést, amelyben 25 ország vállal kötelezettséget a légtér katonai ellenőrzésének kölcsönös biztosítására. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az angolai békefenntartó erők tevékenységének meghosszabbításáról dönt. – A Koreai Köztársaság parlamenti választásain a kormányzó Demokratikus Liberális Párt elveszti többségét a képviselőházban. – Üzemzavar a Szentpétervárhoz közeli Szosznovij Bor-i atomrőmű egyik blokkjában, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „komoly balesetnek” minősít.
Március 25. – Kuba diplomáciai kapcsolatot létesít Ukrajnával, Tadzsikisztánnal, Moldovával, Kirgizsztánnal és Türkmenisztánnal. – Aláírják a megállapodást arról, hogy Németország felére csökkenti a lengyel adósságokat.
Március 26. – Leonyid Kravcsuk ukrán elnök kijelenti, hogy országa el nem kötelezett és atomfegyvermentes állam kíván lenni. – Az örmény elnök, Levon Ter-Petroszjan rendeletben erősíti meg, hogy rendkívüli állapot lépett életbe az országban a gazdasági helyzet, a súlyos energiaválság és a határ menti területeken folyó ellenségeskedés miatt.
Március 27. – Bosznia-Hercegovinában saját alkotmányt hirdetnek ki a köztársasági szerbek népi gyűlésén. – Kelet-Szlavóniában fogolycserét hajt végre a horvát hadsereg és a jugoszláv haderő. – Az amerikai kormány engedélyezi, hogy a Pentagon, ill. a magángazdaság vásároljon a volt Szovjetunió legkorszerűbb, katonai célokra is felhasználható termékeiből. – A Független Államok Közösségének parlamenti vezetői „szuperparlament” létrehozásáról döntenek – Kohl német kancellár először fogadja a nem hivatalos munkalátogatáson Münchenben tartózkodó Kurt Waldheim osztrák szövetségi elnököt. – A romániai Nemzeti Megmentési Front 3 országos konvencióján megerősítik pártelnöki tisztségében Petre Romant.
Március 28. – Alexander Dubčeket, a cseh-szlovák szövetségi parlament elnökét választják meg a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt vezetőjévé.
Március 29. – A francia rendőrség elfogja a baszk terrorista szervezet, az ETA katonai részlegének irányítóját és több más vezetőjét.
Március 30. – Megkezdődik a kambodzsai polgárháború elől Thaiföldre menekültek hazatelepítése az ENSZ közreműködésével. – Testületileg lemond a brazil kormány egy korrupciós visszaélés nyilvánosságra kerülése miatt. – Ro Te Vu dél-koreai államfő átalakítja kormányát. – Brüsszelben újabb tanácskozást tartanak a boszniai nemzetiségek a köztársaság jövendő államformájáról. – Horvátország és Makedónia diplomáciai kapcsolatot létesít.
Március 31. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elrendeli, hogy ápr. 15-től légiközlekedési és fegyverszállítási embargóval, valamint diplomáciai korlátozásokkal kell sújtani Líbiát, ha nem adja ki a repülőgép-robbantással vádolt titkos ügynököket. – Rendkívüli állapotot hirdetnek ki a Csecsen Köztársaságban, miután a fegyveres lázadók elfoglalják a Groznij-i rádió és televízió központját. – Moszkvában aláírják az új orosz föderációs szerződést. – Lemond Gerhard Stoltenberg német védelmi miniszter egy török harckocsi-szállítási ügy kirobbanása miatt. – Szabadkereskedelmi szerződést és kölcsönös beruházásvédelmi megállapodást ír alá Észtország és Svédország.
Április 1. – A nyugati hitelező országok 3 hónappal meghosszabbítják a volt Szovjetunió által felvett kölcsönök törlesztési határidejét. – Bush amerikai elnök a 7 legfejlettebb ipari állam nevében 24 milliárd dolláros segélycsomagot helyez kilátásba a Független Államok Közösségének. – Václav Havel cseh-szlovák elnök egynapos moszkvai útja alatt aláírják a 2 ország új alapszerződését és a szovjet csapatkivonással kapcsolatos vitát lezáró megállapodást. – Jordániában megszűnik a 25 éve tartó szükségállapot. – Volker Rühe, a Kereszténydemokrata Unió eddigi főtitkára az új német védelmi miniszter.
Április 2. – Benyújtja lemondását Edith Cresson francia miniszterelnök, akinek utóda Pierre Bérégovoy gazdasági és pénzügyi államminiszter tesz. – Fölmentik Jegor Gajdar orosz pénzügyminisztert, aki azonban megtartja miniszterelnök-helyettesi beosztását.
Április 3. – Az Egyesült Államok megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, valamint – a volt Szovjetunió utódállamai közül elsőként – Örményországnak. – Mircea Snegur moldovai elnök az ENSZ közreműködését kéri az oroszok és a románok közötti konfliktus rendezéséhez. – A kínai parlament ülésszakán sok módosítással és kiegészítéssel fogadják el a Li Peng miniszterelnök beterjesztette kormányprogramot, ami a konzervatív szárny vereségét jelenti.
Április 4. – A kárpátaljai Beregszászon találkozik Jeszenszky Géza magyar és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter.
Április 5. – Kétnapos parlamenti választások kezdődnek Olaszországban: a kormányzó négypárti koalíció sok szavazatot veszít, de megtartja többségét a törvényhozásban. – Alberto Fujimori perui elnök feloszlatja a parlamentet és felfüggeszti az ország alkotmányát, másnap lemond a kormány, a parlament viszont leváltja Fujimorit. – Németországban a helyi parlamenti választásokon Baden-Württembergben és Schleswig-Holsteinben gyöngülnek az addig kormányzó pártok, előretörnek viszont szélsőjobboldali pártok. – Fölmentik az azerbajdzsán miniszterelnököt, Haszan Aziz Haszanovot.
Április 6. – Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a hadászati atomerő kivételével ukrán fennhatóság alá vonja az Ukrajna területén található valamennyi haderőt, beleértve a fekete-tengeri flottát is. Másnap a flottáról hasonló rendelkezést ad ki Borisz Jelcin orosz elnök, de mindkét államfő 2 nap múlva fölfüggeszti rendelkezését. – Az oroszországi parlament megkezdi ülésszakát, amelyen végül is elutasítják, hogy Borisz Jelcin további 3 hónapig egy személyben legyen állam- és kormányfő is. – Chisinauban a moldovai, az ukrán, az orosz és a román külügyminiszter megállapodik a Dnyeszter menti tűzszünetben.
Április 7. – Jure Pelivan horvát nemzetiségű boszniai kormányfő lemondása után a köztársaság szerb kisebbsége önálló államot hoz létre „Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság” néven, majd rendkívüli állapotot rendelnek el. – Az Európai Közösségek elismeri Bosznia-Hercegovina függetlenségét. – Homokviharba kerül és kisebb balesetet szenved Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének repülőgépe. – Thaiföldön a fegyveres erők főparancsnoka, Szucsinda Kraprajun tábornok az ország új miniszterelnöke. – Belorusszia a FÁK államai közül elsőként aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Párizsi Chartáját.
Április 8. – Franciaország bejelenti, hogy az év végéig felfüggeszti a Csendes-óceán térségében tervezett nukleáris kísérleteit.
Április 9. – A brit parlamenti választásokon a kormányzó Konzervatív Párt immár negyedszer a vártnál jóval biztosabban győz: 336 mandátumot szerez a 651-ből. A Munkáspárt 271 mandátumhoz jut. – Sir Richard Vincent tábornok, brit vezérkari főnök kerül a NATO legmagasabb katonai posztjára, a Katonai Bizottság élére. – Lemond Jan Parys lengyel védelmi miniszter, aki összeütközésbe került Lech Wałęsa államfővel. – Venezuelában ismét garantálják az alkotmányos jogok gyakorlását, amit a febr. 4-i puccskísérlet után függesztettek fel.
Április 10. – Az iráni parlamenti választások első fordulóján a Rafszandzsani elnök irányvonalát támogató mérsékelt képviselők győznek. – Brüsszelben a NATO és a kelet-európai országok hadseregeinek vezérkari főnökei tanácskoznak az együttműködésről.
Április 11. – Az Európai Bíróság is jóváhagyja az Európai Közösségek és az EFTA közötti megállapodás szövegét, ezzel elhárul az utolsó akadály is a 19 országot tömörítő Európai Gazdasági Térség létrehozása elől. – A 4. atomfegyverrel rendelkező volt szovjet tagköztársaság, Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán külügyminiszterei a hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötött szerződés végrehajtásáról kezdenek tanácskozást. – Görögország elismeri Bosznia, Horvátország és Szlovénia függetlenségét. – A grúziai államtanács elrendeli 20 ezer fős nemzeti hadsereg felállítását. – Japánban kezd látogatást Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök.
Április 12. – Újabb tűzszünetben állapodnak meg a Bosznia-Hercegovinában szemben álló erők. – A szlovák kormánykoalíció pártjai szövetségük fenntartása mellett foglalnak állást, de úgy határoznak, hogy a parlament utolsó ülésén felvetik a kérdést, szavazzanak-e a szlovák szuverenitás kinyilvánításáról. – Román–moldovai csúcstalálkozót tartanak Suceavában. – Maliban megtartják az első demokratikus elnökválasztás első fordulóját, majd 2 hét múlva a második fordulót: Alpha Oumar Konaré győz.
Április 13. – Lemond Neil Kinnock, a parlamenti választásokon vereséget szenvedett brit Munkáspárt vezére. – Hannes Androsch volt osztrák pénzügyminiszter csoportja hitelt biztosít a szlovák kormánynak a bősi vizierőmű befejezéséhez, mire Antall József magyar kormányfő még aznap levélben jelzi, hogy ez a lépés megronthatja Ausztria és Magyarország kapcsolatait. – Jan Olszewski lengyel miniszterelnök nem hivatalos látogatáson próbálja Washington és az IMF támogatását megszerezni gazdasági reformprogramjához. – Az Európai Közösségek tagállamai közül elsőként Németország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Grúziával. – A Rajna-vidéken 1756 óta a legerősebb, 5,5–5,6-es erősségű földrengés: csak anyagi károk keletkeznek.
Április 14. – Meggyilkolják a karabahi parlament örmény elnökét, Artur Mkrtcsjant. – Elkészül a végleges megállapodás a volt szovjet csapatok Lengyelországból való kivonásáról. – Sikertelenül zárulnak a csapatkivonási tárgyalások Észtország és a Független Államok Közösségének képviselői között. – Václav Havel cseh-szlovák államfő a szövetségi parlamentben bejelenti, hogy újra jelölteti magát az elnöki tisztségre, mire a képviselők még aznap módosítják a köztársasági elnök megválasztásának módját. – A hágai nemzetközi bíróság elutasítja Líbia keresetét, amelyet Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ellen nyújtott be.
Április 15. – Érvénybe lépnek az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói Líbia ellen: líbiai repülőgépek nem szállhatnak le külföldön, és külföldi gépek Líbiában, tilos a fegyverszállítás Tripolinak, és az ENSZ tagállamai csökkentik diplomáciai képviseleteik létszámát. – A Kaszpi-tengeri flotta felosztásáról kötött megállapodás értelmében Oroszország és Azerbajdzsán fennhatósága alá kerül a flotta 25-25%-a, a maradékon a többi Kaszpi-tenger melletti tagköztársaság osztozik.
Április 16. – Oroszország és Ukrajna aláírja az ukrán területen található atomfegyverek kivonásának és megsemmisítésének menetrendjéről szóló megállapodást. – Lemond Nadzsibullah afganisztáni elnök, majd ENSZ-közvetítéssel tárgyalások kezdődnek a hatalom átadásáról. – A Cseh Köztársaság parlamentje úgy dönt, hogy az ott élő németek és magyarok is visszakaphatják a II. világháború után elkobzott vagy államosított birtokaikat. – Egyiptom és Izrael is elismeri Horvátországot, Szlovániát s Bosznia-Hercegovinát. – Belorusszia és Kuba diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Április 17. – A moldovai, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter megállapodik, hogy a 4 országból megfigyelőcsoportokat küldenek a háború sújtotta Dnyeszter bal partjára. – Örményország is csatlakozik a Párizsi Chartához. – Visszavonja lemondását Filaret metropolita, az ukrán ortodox egyház feje, akit a hónap elején kényszerített távozásra az egyház moszkvai zsinata.
Április 18. – Az oroszországi Mengyelejevóban megtartják az 1991-ben feloszlatott lenini Komszomolt újjászervező kongresszust.
Április 19. – Az albán parlament radikális reformprogramot szavaz meg, amely a piacgazdaság kiépítését, a jogállamiság megvalósítását és az életkörülmények javítását tűzi ki célul. – Egyiptomban új nasszerista párt alapítását engedélyezi a bíróság, de elutasítják a Szocialista Párt bejegyzési kérelmét.
Április 20. – A főleg oroszok lakta Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke, Igor Szmirnov önálló nemzeti hadsereg létrehozásáról ad ki rendeletet. – Sevillában megnyílik az Amerika felfedezése 500. évfordulójának évében rendezett általános világkiállítás. – New Yorkban megkezdődik az ENSZ Leszerelési Bizottságának ülésszaka.
Április 21. – Bukarestben aláírják a német-román alapszerződést: ez az első olyan dokumentum, amely lehetővé teszi, hogy egy ország hivatalosan is törődjék egy Romániában élő kisebbséggel. – A bosnyák és a horvát külügyminiszter Szaúd-Arábiában kezd tárgyalásokat a jugoszláviai konfliktusról és a boszniai mohamedán kisebbség védelméről. – Az apartheid felszámolásáért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus képviselethez jut a pretoriai parlamentben, mert 5 fehér törvényhozó csatlakozik az ANC-hez. – Marsallá nevezik ki a 80 éves Kim Ir Szen észak-koreai vezető fiát és kijelölt utódját, Kim Dzsong Ilt. – A Fekete-tenger védelméről ír alá megállapodást Bulgária, Törökország, Görögország, Grúzia, Oroszország, Ukrajna és Románia.
Április 22. – A cseh-szlovák szövetségi parlament ratifikálja az Európai Közösségekkel aláírt társulási szerződést. – Washingtonban eredménytelen tárgyalásokat folytat George Bush amerikai elnök az Európai Közösségek vezetőivel a GATT-forduló vitás kérdéseiről. – A japán kormány bejelenti, hogy a jövőben nem járul hozzá további összegekkel a FÁK tagállamainak folyósítandó segélyekhez. – Janez Drnovšek liberális demokrata párti politikust választják Szlovénia új miniszterelnökének. – Mexikó második legnagyobb városában, Guadalajarában 200 halálos áldozatot követelő gázrobbanás történik. – Genscher német külügyminiszter azt javasolja, hogy Albániát is vegyék fel az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba.
Április 23. – Újabb tűzszünetet kötnek a Boszniában szemben álló felek. – Közös német–francia haditengerészeti egység létrehozásában állapodik meg a két ország hadseregének vezérkara. – A bolgár parlament elfogadja azt a privatizációs törvényt,, amely lehetővé teszi az ország külföldi hitelezőinek a tulajdonszerzést. – Parafálják a lengyel-belorusz szerződést a jószomszédságról és a baráti együttműködésről. – Oroszország és Németország megállapodik a volgai németek autonóm területének fokozatos helyreállításában. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elvben hozzájárul, hogy 50 katonai megfigyelőt küldjenek Szomáliába a polgárháborús felek között megkötött tűzszünet ellenőrzésére. – lemond a Myanmari Unió állam- és kormányfője, a fegyveres erők főparancsnoka, Saw Maung tábornok. Utóda az országot irányító katonai junta elnöke, Than Shwe tábornok lesz.
Április 24. – Benyújtja lemondásáét a Giulio Andreotti vezette olasz kormány, majd egy nappal később meglepetésszerűen lemond Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. Ezzel a II. világháború óta először marad egyidejűleg kormány- és államfő nélkül Olaszország. – Chris Pattent, a brit Konzervatív Párt elnökét nevezik ki Hongkong új főkormányzójának. – A boszniai konfliktus rendezéséről tárgyal Párizsban Haris Silajdzič bosnyák külügyminiszter. – Japán megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Cseh-Szlovákiának.
Április 25. – Az Oroszország megsegítéséről rendezett tanácskozáson a 7 legfejlettebb ipari állam jóváhagyja a 24 milliárd dolláros segély tervezetét: az összegből 6 milliárd dollár a rubel stabilizálását, 18 milliárd az importot és az adósságtörlesztést szolgálná. – Negyvenöt éve először látogat haza legálisan a száműzetésben élő Mihály egykori román király, aki másnap százezres tömeg előtt bejelenti, hogy politikai változások esetén kész végleg hazatelepülni. – Moszkvában megtartják a betiltott SZKP nyomán szerveződő Kommunista Szövetség alakuló kongresszusát. – A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének közgyűlésén a küldöttek jóváhagyják a különleges és önkormányzati autonómia koncepciójának tervezetét.
Április 26. – Az osztrák elnökválasztások első fordulójában a 4 jelölt közül egyik sem szerez abszolút többséget: a második fordulóban Rudolf Streicher (SPÖ) és Thomas Klestil (ÖVP) jut. – Rövid időn belül másodszor látogat Kínába Norodom Szihanuk kambodzsai államfő. – Mose Arens izraeli védelmi miniszter Finnországban, Litvániában és Lettországban kezd tárgyalásokat.
Április 27. – A jugoszláv parlament ünnepi ülésén kihirdetik a harmadik Jugoszlávia alkotmányát, és ezzel létrejön a Szerbiából és Montenegróból álló új államalakulat. Az alaptörvény nagy hatáskört biztosít az államfőnek, önállóságot a hadseregnek, és nem tesz említést az országban élő nemzetiségekről. – Kína elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét. – Bonnban váratlanul bejelenti lemondását Hans-Dietrich Genscher, a világ legrégebben hivatalban lévő külügyminisztere. Az FDP először Irmgard Schwaetzert jelöli, majd Klaus Kinkel eddigi igazságügy-minisztert javasolják a tisztségre. – A béremelést követelő német közalkalmazottak 18 év után újból általános sztrájkba lépnek. – Washingtonban megtartják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlését. – Biztonságpolitikai kérdésekről tárgyal lengyel katonai vezetőkkel John Galwin tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka. – A közel-keleti béketárgyalások 5. fordulójának első napján Izrael javasolja, hogy tartsanak helyhatósági választásokat a megszállt területeken élő palesztinok számára, de ezt az arabok elutasítják.
Április 28. – George Bush amerikai elnök megnyeri a Pennsylvania állambeli előválasztást, és ezzel matematikailag is biztossá válik, hogy ő lesz a Republikánus Párt jelöltje a nov.-i elnökválasztáson. – Az afgán kormány hivatalosan is átadja a hatalmat a felkelőknek. – Borisz Jelcin elnök Oroszország távol-keleti részébe látogat, és megnézi a pleszecki új űrközpontot is, amely esetleg átveszi a Kazahsztánban lévő bajkonuri űrközpont szerepét. – Oroszország elismeri Bosznia-Hercegovina függetlenségét. – A román legfelsőbb törvényszék 9-ről 12 évre súlyosbítja Julian Vlad, a román titkosszolgálat, a Securitate utolsó vezetőjének ítéletét. – Az Arab Liga külügyminiszteri értekezletén – vita után – úgy döntenek, hogy eleget tesznek a Biztonsági Tanács Líbiát sújtó szankcióinak.
Április 29. – Los Angelesben az amerikai történelem legsúlyosabb nagyvárosi zavargásai kezdődnek, miután a helyi bíróság felment 4 fehér rendőrt, akik egy éve súlyosan bántalmaztak egy fekete férfit. Még aznap este rendkívüli állapotot hirdetnek ki, bevetik a Nemzeti Gárda és a hadsereg alakulatait. A máj. elejéig tartó rendbontásoknak végül ötvennél is több halottja van. – Lengyelország legfőbb ügyésze vádemelést javasol Wojciech Jaruzelski volt államfő és Czeslaw Kiszczak volt belügyminiszter ellen, mert annak idején utasítást adtak a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB- és PB-üléseiről készült jegyzőkönyvek megsemmisítésére. – A kijevi parlament elfogadja a Krim félsziget önállóságáról rendelkező törvényt, amely ellen Oroszország és a terület lakosságának nagyobb része is tiltakozik, mert ők függetlenséget szerettek volna. – Odesszában megtartják a fekete-tengeri hadiflotta felosztásáról folyó tárgyalások újabb fordulóját Ukrajna és Oroszország képviselői. – Vietnamban a gazdasági reform keretében megszüntetik az állami árellenőrzést egyes áruk és szolgáltatások körében. – Sierra Leonén a hadsereg zendülő alakulatai megdöntik Joseph Momoh elnök uralmát.
Április 30. – Tadzsikisztánban Rahman Nabijev köztársasági elnök javaslatára elnöki kormányzást vezetnek be, miután az ellenzék és a konzervatív kormány híveinek tüntetése napok óta megbénítja az életet a köztársaságban. – Romániában a kormányzó Nemzeti Megmentési Frontból kiválnak a Ion Iliescu államfőhöz hű erők és megalakítják a Nemzeti Megmentési Demokrata Frontot. – Bosznia-Hercegovinát 52. tagként felveszik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagjai közé.
Május 1. – Felfüggesztik a Lisszabonban kezdett boszniai béketárgyalásokat, mert a térségben újra fellángolnak a nemzetiségi összecsapások. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet magas rangú külügyi tisztviselői elítélik a szerbek által támogatott félkatonai csoportok boszniai akcióit. – Meggyilkolják a Dnyeszter Menti Köztársaság kormányának egyik tagját, Nyikolaj Osztapenkót. – George Bush amerikai elnök a 6000 nemzeti gárdista után 4500 katonát is bevet a Los Angeles-i zavargások megfékezésére. – Sierra Leonén szükségállapotot rendelnek el a katonai zendülés vezetői.
Május 2. – Az Európai Közösségek külügyminiszterei Görögország nyomására úgy döntenek, hogy a szervezet csak akkor ismeri el Makedónia függetlenségét, ha az megváltoztatja jelenlegi nevét. Az EK a szerb-montenegrói államszövetséget akkor ismeri el, ha kivonja csapatait Bosznia-Hercegovinából. – A jugoszláv szövetségi erők őrizetbe veszik Alija Izetbegovič bosnyák elnököt, és a Lukovica laktanyába viszik, majd másnap szabadon engedik.
Május 3. – Az Európai Közösségek megfigyelői felfüggesztik boszniai tevékenységüket, tiltakozásul amiatt, hogy egy belga nemzetiségű társukat lelőtték. – Szarajevóban tűzszüneti megállapodást kötnek a szövetségi hadsereg és a boszniai területvédelmi erők képviselői. – A gazdasági menekültek ügyéről görög-albán miniszterelnöki megbeszéléseket tartanak. – Tiranában exhumálják, majd egy külterületi köztemetőben helyezik el Enver Hodzsa és 10 másik albán kommunista vezető földi maradványait.
Május 4. – A jugoszláv elnökség úgy dönt, hogy a szövetségi hadsereg minden Boszniában lévő katonája térjen vissza a Szerbiából és Montenegróból álló új Jugoszlávia területére. A testület elítéli, hogy a szövetségi hadsereg rövid időre őrizetbe vette Alija Izetbegovič boszniai elnököt. – A boszniai elnökség – Izetbegovič elnök elrablása miatt – kimondja, hogy a köztársaságot agresszió érte Szerbia és és Montenegró részéről. – Különleges meghívotti státust kap az Európa Tanácsban Horvátország. – Izrael és Nigéria megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételében.
Május 5. – Észak-Karolina és Indiana államban, valamint Washingtonban az előválasztáson George Bush elnök szerzi meg a republikánus, Bill Clinton pedig a demokrata szavazatok többségét. Az AFL-CIO szakszervezeti szövetség hivatalosan is bejelenti, hogy a nov.-i választáson Clintont támogatja. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyelőre nem foglal állást arról, hogy az új jugoszláv államszövetség automatikusan megörökölheti-e a korábbi Jugoszlávia helyét az ENSZ-ben. – A boszniai elnökség és a jugoszláv hadsereg képviselői újabb tűzszüneti megállapodást írnak alá. – A krími parlament a félsziget függetlenségére szavaz, de az ukrán kormány tiltakozásának hatására úgy hagyják jóvá az alkotmányt, hogy aszerint a félsziget továbbra is Ukrajna része. – Dusanbe közelében a kormánypárt és az ellenzéki erők összecsapásában 4 ember meghal, amiért Rahman Nabijev tadzsik elnök rendkívüli állapotot hirdet a köztársaságban.
Május 6. – Befejeződik a volt szovjet harcászati atomeszközök Ukrajnából történő kivonása és Oroszországba szállítása. – George Bush amerikai elnök bejelenti Kravcsuk ukrán államfőnek, hogy megszünteti a kereskedelmi korlátozásokat Ukrajnával, továbbá Azerbajdzsánnal, Grúziával, Kazahsztánnal, Moldovával és Üzbegisztánnal szemben. – A Visegrádi Hármak prágai csúcstalálkozójukon készségüket fejezik ki a Makedón Köztársaság elismerésére. – Kabulban tűzszünetet kötnek a harcoló afgán felek. – Biztonságpolitikai, gazdasági és barátsági együttműködési megállapodást ír alá Bulgária és Törökország. – Libanonban a súlyos gazdasági válságot kísérő tiltakozó tüntetések hatására lemond Omar Karami miniszterelnök és kormánya: utóda a szunnita vallású Rasid Szohl lesz. – A két Korea 7. kormányfői értekezletén megegyeznek 3 bizottság felállításában, de nem sikerül előrelépni az atomlétesítmények ellenőrzésének kérdésében.
Május 7. – Bulgáriát felveszik az Európa Tanácsba. – Befejeződik a nyugatnémet közalkalmazottak 18 év óta legnagyobb sztrájkja: 5,4%-os béremelést kapnak. – Újabb konzervatív előretörést hoz a Skóciában, Walesben és egyes angliai területeken megtartott helyhatósági választás. – II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja Sali Berisha albán elnököt.
Május 8. – Lemond Blagoje Adžić vezérezredes, a jugoszláv fegyveres erők vezérkari főnöke, ügyvezető nemzetvédelmi miniszter, valamint Milutin Kukanjać vezérezredes, a boszniai katonai körzet parancsnoka. A jugoszláv államelnökség Života Panić vezérezredest nevezi ki vezérkari főnökké. – Tűzszünetben, csapatszétválasztásban és megfigyelőcsoportok létrehozásában állapodnak meg a moldovai kormány és a Dnyeszter Menti Köztársaság képviselői. – Az iráni parlamenti választások 2. fordulójában Rafszandzsani elnök hívei elsöprő győzelmet aratnak. – A floridai Cape Canaveralről hattagú személyzettel első útjára indul az Endeavour nevű új amerikai űrrepülőgép, amelynek személyzete többszöri sikertelen kísérlet után újból pályára állítja a meghibásodott Infelsat-6 távközlési műholdat.
Május 9. – Örmény előretöréssel folytatódnak a harcok a Karabah hegyvidéken. – Türkmenisztán, Kirgizsztán, Üzbegisztán, valamint Irán, Törökország és Pakisztán vezetői elvben megállapodnak, hogy megadják egymásnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
Május 10. – Tadzsikisztánban a fegyveres ellenzék megrohamozza Rahman Nabijev államfő feltételezett tartózkodási helyét, az állambiztonsági szolgálat dusanbei központját. Az elnök másnap tárgyalásokat kezd az ellenzékkel az új kormány megalakításáról, amelyben az ellenzék is helyet kapna.
Május 11. – Az Európai Közösségek külügyminiszterei úgy döntenek, hogy minden tagállam konzultációra visszahívja nagyköveteit Belgrádból. – A szlovák kormány rendkívüli ülésén jogilag érvénytelennek minősíti a bős-nagymarosi vízerőműről kötött 1977-es magyar-csehszlovák kormányközi szerződés magyar részről kilátásba helyezett felmondását. – A Grúziához tartozó Dél-Oszétiában kiújulnak az összecsapások. A thaiföldi ellenzék bejelenti, hogy beszünteti az 1 hete tartó kormányellenes megmozdulásokat, miután sikerült megállapodnia a kormánypártokkal az alkotmány reformjáról. – Aláírják az Albánia, Észtország, Lettország és Litvánia, ill. az Európai Közösségek közötti első gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodásokat, valamint a politikai párbeszédről szóló nyilatkozatokat.
Május 12. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet jún. 30-áig kizárja az új Jugoszláviát a délszláv válsággal összefüggő döntésekből. – Az Európai Közösségek az egyre fokozódó erőszak miatt ideiglenesen visszavonja megfigyelőit Szarajevóból. – A boszniai szerbek parlamentje saját hadsereg felállításáról határoz. – Az Egyesült Államok visszahívja belgrádi nagykövetét. – Dél-Afrikában az új alkotmányról folyó tárgyalásokon megállapodnak, hogy valamennyi népcsoport képviseletével átmeneti kormányt hoznak létre. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag jóváhagyja tényfeltáró küldöttség sürgős menesztését Karabahba. – A dán parlament jún. 2-ára népszavazást tűz ki a maastrichti szerződés jóváhagyásáról. – Kína 5,5 millió dollár értékben áruhitelt ajánl föl Kirgizsztánnak.
Május 13. – Az olasz parlamentben megkezdődik és csaknem 2 hétig tart az a választási huzavona, amelynek végén a 73 éves Oscar Luigi Scalfaro kereszténydemokrata politikust, a képviselőház addigi elnökét választják meg az Olasz Köztársaság új államfőjévé. – A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség küldöttsége. Hans Blix vezérigazgató vezetésével több észak-koreai atomlétesítményt keres fel. – Az Egyesült Államok 110 millió dolláros hitelgaranciát hagy jóvá Ukrajna számára amerikai búza, takarmánygabona és rizs vásárlására.
Május 14. – Az Európa Parlament nyilatkozatban szólítja fel az Európai Közösségek 12 tagállamát, hogy tegyenek meg mindent a boszniai agresszió megfékezésére. – Az azerbajdzsán parlament túlnyomó többsége megszavazza, hogy ismét Ajaz Mutalibov lássa el az elnöki teendőket. Emiatt többezres tiltakozó tüntetések kezdődnek, Mutalibov pedig 2 hónapig tartó rendkívüli állapotot hirdet ki. – Kereskedelmi, gazdasági és beruházásvédelmi megállapodást köt Finnország és Ukrajna.
Május 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólítja fel a boszniai harcoló feleket, hogy tartsák tiszteletben az ápr.-ban aláírt tűzszüneti megállapodásokat. Még aznap azonnali tűzszünet jön létre ENSZ-közvetítéssel Szarajevóban, de ez néhány órán belül összeomlik. – A német igazságügyi hatóságok vádat emelnek Erich Honecker és más volt keletnémet vezetők ellen, amiért kiadták, ill. jóváhagyták a menekülők lelövésére a tűzparancsot a Berlini Falnál. – Japán 300 millió dollár hitelt ajánl fel Közép- és Kelet-Európa országainak, további 100 millió dollárt pedig a Japán Nemzetközi Fejlesztési Szervezet folyósít. Az összegből 100–100 millióval részesedik Magyarország és Cseh-Szlovákia. – A Független Államok Közösségének 11 tagja közül 6 – Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán – parafálja a kollektív biztonsági szerződést.
Május 16. – A jugoszláv hadsereg megkezdi egységeinek kivonását Kelet-Horvátországból Szerbiába.
Május 17. – Elhagyják Szarajevót az ENSZ békefenntartó erői, és csupán egy 100 fős megfigyelői alakulat marad a boszniai fővárosban. – Svájcban a népszavazáson részt vevők 56%-a támogatja a csatlakozást a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. – Az ecuadori általános választások első fordulójában az elnökjelöltek között Sixto Duran Ballen, a Köztársasági Egység Pártjának jelöltje győz. – Thaiföld fővárosában, Bangkokban ismét százezres tömeg követeli Szucsinda Kraprajun kormányfő lemondását és a 60 éve tartó katonai kormányzás megszüntetését, mire a miniszterelnök rendkívüli állapotot vezet be.
Május 18. – A németországi Stuttgartban befejeződik a 11 hónapja tartó náci per, amelynek során a 80 éves Josef Schwammberger egykori SS-főszakaszvezetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. – Cseh-Szlovákiában megkezdődik a kuponos privatizáció első fordulója, amelyben 1491 részvénytársasággá alakított állami vállalat részvényeit szerezhetik meg jelképes áron az 1000 koronás kuponfüzetet megvásároló cseh-szlovák állampolgárok. – Az azeri belső válságot kihasználva örmény fegyveresek nyomulnak be egyre mélyebben az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicsevan területére. – Rövid időn belül már a 3. román–moldovai államfői találkozót tartják, ezúttal Chisinauban. – Görög–izraeli gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást írnak alá Jeruzsálemben. – Ukrajna és Lengyelország barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződést köt.
Május 19. – Románia és az Európai Közösségek képviselői tárgyalásokat kezdenek a társulásról. – A lett pénzügyminiszter Washingtonban aláírja a Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozás okmányát. – Parlamenti választásokat tartanak a kurdok lakta iraki területeken. Huszein iraki elnök törvénytelennek minősíti a választásokat, amelyeket Törökország és Irán ugyancsak bírál.
Május 20. – A bolgár parlament több hónapos huzavona után megszavazza Filip Dimitrov kormányfő kabinetátalakítási terveit. – A Krím félsziget parlamentje Ukrajna felszólításának eleget téve visszavonja a terület függetlenségéről hozott határozatát. – Grúz fegyveresek megtámadnak egy dél-oszétiai menekültekből álló konvojt és lemészárolnak 51 védtelen embert. – A japán parlament eltörli az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek ujjlenyomat-adási kötelezettségét.
Május 21. – Lisszabonban folytatódnak a boszniai béketárgyalások, miközben általános mozgósítást rendel el Radovan Karadžić, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke. – A német-francia védelmi tanács ülésén elfogadják az európai rendeltetésű 35 ezer főből álló német-francia seregtest 1995 végéig történő felállításáról szóló határozatot. – Varsóban aláírják az orosz-lengyel barátsági és együttműködési egyezményt, valamint a volt szovjet alakulatok Lengyelországból történő kivonását szabályozó szerződést. – Az afgán gerillacsoportok megállapodnak a polgárháború befejezésében, békefenntartó erő felállításában és abban, hogy az ideiglenes kormánynak egyetlen korábbi magas rangú kommunista vezetője sem lehet tagja. A villongások ennek ellenére folytatódnak. – A moszkvai parlament érvényteleníti a Krím átadásáról szóló 1954-es szovjet legfelsőbb tanácsi döntést, és úgy foglal állást, hogy a félsziget sorsáról az ottani lakosság bevonásával orosz-ukrán tárgyalásokon kell határozni. – Az Európai Közösségek mezőgazdasági miniszterei a túltermelés visszaszorítása érdekében 29%-kal csökkentik a gabonafélék felvásárlási árát, és előírják, hogy a termőföldek 15%-át parlagon kell hagyni. – A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszteri konferenciája úgy határoz, hogy Kuvait 100 ezer barrellel növelheti napi kőolaj-kitermelését.
Május 22. – Az ENSZ felveszi tagjai sorába Horvátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát. – A volt Szovjetunió valamennyi utódállamának központi bankjai megállapodnak abban, hogy koordinálják hitel- és monetáris politikájukat. – Ghánában több mint 60 halálos áldozatot követelő összecsapások robbannak ki az ország északi részén két rivális törzs között.
Május 23. – Lisszabonban jegyzőkönyvet ír alá az Egyesült Államok és a 4, atomfegyverrel rendelkező volt szovjet köztársaság (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Kazahsztán), amelyben megerősítik a fegyverzetcsökkentésről kötött START-egyezményt. – 60 ország és 12 tekintélyes nemzetközi szervezet képviselői megállapodnak, hogy Moszkvában Tudományos és Technológiai Központot hoznak létre, amely munkát adna a volt szovjet atomtudósoknak. – Az Európai Közösségek külügyminiszterei megegyeznek abban, hogy erőteljes gazdasági szankciókat léptetnek életbe a balkáni vérontás felelőse, Szerbia ellen. – Litvániában a választópolgárok többsége a különleges jogkörökkel rendelkező elnöki tisztség bevezetése ellen foglal állást a népszavazáson. – A lengyel parlament felmenti tisztségéből Jan Parys nemzetvédelmi minisztert, aki bíráló megjegyzést tett Lech Walęsa elnökre.
Május 24. – Az osztrák elnökválasztások 2. fordulójában Thomas Klestil néppárti jelölt győz a leadott szavazatok 56,8%-ával, a szociáldemokraták támogatását élvező Rudolf Streicherrel (43,11) szemben. – Berlinben 2 kerület képviseleti szervét választják újjá: az SPD 31,8, a CDU 27,5%-ot ér el. – Koszovóban általános választásokat tartanak: elnöknek az egyedüli jelöltet, Ibrahim Rugovát, a Koszovói Demokratikus Szövetség vezetőjét választják a szavazatok 95%-ával. – A jugoszláv szövetségi hadsereg megkezdi a kivonulást a szarajevói laktanyákból. – Marosvásárhelyen a megismételt polgármester-választáson Nagy Győző, a RMDSZ jelöltje végez az első helyen a szavazatok 56,8%-ával. – Haim Herzog izraeli államfő négynapos látogatást kezd Lengyelországban, és körútja során felkeresi az egykori auschwitzi haláltábort is.
Május 25. – Jelcin orosz és Nazarbajev kazah államfő 25 évre szóló megállapodást ír alá arról, hogy az egykori Szovjetunió területileg legnagyobb 2 köztársasága egységes katonai és hadászati térséget alkot, és közösen használja egymás támaszpontjait és más katonai létesítményeit. – Aláírják a cseh-szlovák-ukrán jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződést. – Montevideóben megkezdődik az első Kelet-Dél Konferencia, amelyen Cseh-Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia, valamint a latin-amerikai országok képviselői vesznek részt. – II. János Pál pápa fogadja George Leonard Careyt, Canterbury érsekét, az anglikán egyház vezető papi méltóságát.
Május 26. – Svájc formálisan is benyújtja csatlakozási kérelmét a Közös Piachoz. – Észtország aláírja a csatlakozási szerződést a Nemzetközi Valutaalappal. – Panama felfüggeszti diplomáciai kapcsolatait Peruval. – Belorusszia és Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Május 27. – Az Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közvetítésével létrejött boszniai tűzszünetet súlyos terrorakció hiúsítja meg: Szarajevó központjában aknatűz árasztja el a kenyérért sorban állókat. Aznap este Alija Izetbegović boszniai elnök általános felkelésre szólítja föl Bosznia polgárait. – A Koszovói Köztársaság kormánya bejelenti: törvényesen megválasztott intézményei révén Koszovó független és szuverén állammá vált. – Az Európai Közösségek tagországainak nagykövetei megállapodnak abban, hogy kereskedelmi embargót rendelnek el Szerbiával és Montenegróval szemben, ami nem vonatkozik az olajszállításokra. – A Biztonsági Tanács úgy határoz, hogy változatlanul fenntartja az Irak ellen az Öböl-háború kitörésekor hozott szankcióit. – Az azerbajdzsán Állami Védelmi Tanács úgy dönt, hogy közös belügyi és katonai járőröket küld ki, betiltják a tüntetéseket, különleges munkarendet vezetnek be a stratégiai fontosságú üzemekben, katonai cenzúra alá vetik a sajtót a védelmi kérdésekben, és külön engedélyezéshez kötik újságírók beutazását a harcok körzetébe.
Május 28. – Tókióban 17 ország és 5 nemzetközi pénzügyi szervezet képviselői összesen 320 millió dollárt ajánlanak föl Mongóliának a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére.
Május 29. – Svájc 164. tagként csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz. – Szentpétervárott eltemetik a 74 éves korában Miamiban elhunyt Vlagyimir Kirillovics Romanov nagyherceget, a cári trón örökösét. Meghal Karl Walter Carstens német politikus, aki 1979 és 1984 között a Német Szövetségi Köztársaság államfője volt. – A balti közgyűlés határozatban követeli a Lettországban, Litvániában és Észtországban állomásozó volt szovjet csapatok kivonásának fölgyorsítását.
Május 30. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (2 tartózkodással) átfogó embargót fogad el Szerbia és Montenegró ellen, beleértve a teljes kereskedelmi, olajszállítási és légi közlekedési tilalmat. Eszerint megszűnik a légi forgalom, befagyasztják a két állam külföldi javait, leállítják a pénzügyleteket, megszakítják a sport-, a kulturális és a tudományos kapcsolatokat. – Románia elismeri Bosznia-Hercegovina függetlenségét. – Oroszország és Üzbegisztán barátsági és együttműködési szerződést köt.
Május 31. – Szerbiában és Montenegróban parlamenti és helyhatósági választások kezdődnek.
Június 1. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet égisze alatt megrendezik a karabahi békekonferencia előkészítő ülését, de a tanácskozást 3 hét múlva az egyetértés teljes hiánya miatt felfüggesztik. – Hartmut Soell német szociáldemokrata képviselőt választják a Nyugat-európai Unió (WEU) parlamenti közgyűlésének elnökévé. – Oroszország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagja. – A nagyprivatizáció nyitányaként Romániában megkezdik az ún. tulajdonosi bizonylatok kiosztását a felnőtt lakosságnak. – Törökország 50 millió dollár értékben hiteleket és humanitárius segélyt ígér Albániának abban a gazdasági és katonai együttműködési egyezményben, amelyet Tiranában ír alá a két ország vezetője.
Június 2. – Dániában a népszavazáson a többség elveti a maastrichti szerződésben foglalt tervet az Európai Gazdaság és Politikai Unióról. – A világ országaiban található fegyverek nyilvántartásáról rendeznek nemzetközi értekezletet Tokióban 24 ország szakértőinek részvételével. – Az ukrán parlament elveti az orosz törvényhozás határozatát, amely törvénytelennek minősíti a Krím félsziget Ukrajnához csatolását. – Az Európai Közösségek 12 tagállama hivatalosan is jóváhagyja a szankciókat Szerbiával és Montenegróval szemben. – Moldova elismeri Horvátországot és Szlovéniát. – Orosz-moldovai külügyminiszteri megbeszélések kezdődnek a Dnyeszter menti konfliktus rendezéséről.
Június 3. – A boszniai államelnökség a köztársaság haderejének súlyos helyzete miatt katonai beavatkozásra szólítja fel a Nyugat-európai Unió (WEU) 9 tagállamát. – Makedón–albán csúcstalálkozót tartanak Tiranában. – A horvátországi szerb kisebbség által kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elismeri az ugyancsak szakadár moldovai Dnyeszter Menti Köztársaságot. – Litvánia, Lettország és Észtország hadügyminisztériumai megállapodnak szerveződő önálló hadseregeik együttműködéséről. – Giorgio Napolitano, a baloldali Demokrata Párt egyik vezető politikusa az olasz képviselőház új elnöke. – Az ENSZ égisze alatt megkezdődik a világ eddigi legnagyobb környezetvédelmi konferenciája Rio de Janeiróban, 150 ország képviselőinek részvételével.
Június 4. – Az amerikai képviselőház nagy többséggel úgy határoz, hogy egy évre be kell szüntetni a kísérleti katonai atomrobbantásokat. – Az Egyesült Államok kongresszusának külügyi bizottsága jóváhagyja a Kuba elleni gazdasági szankciók megszigorításáról szóló törvénytervezetet. – Az Európai Közösségek külügyminisztereinek oslói válságtanácskozásán Diána 11 partnere úgy határoz, hogy nem nyit új tárgyalást a dán népszavazáson elvetett maastrichti szerződés módosítására: a ratifikálási eljárásoknak folytatódniuk kell, és nyitva marad a kapu Dánia közösségi részvételéhez.
Június 5. – Az Egyesült Államok teljes kereskedelmi, közlekedési és kulturális embargót rendel el Jugoszlávia ellen. – Parlamenti választásokat rendeznek Cseh-Szlovákiában. Csehországban az első helyet a Polgári Demokrata Párt–Kereszténydemokrata Párt szerzi meg, Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom győz. – A japán szenátus különleges bizottsága megszavazza az ország katonáiból álló békeerők felállításáról szóló törvényjavaslatot. – A lengyel parlament felmenti Jan Olszewski miniszterelnököt és kormányát. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács 3. külügyminiszteri értekezletén már részt vesz a szervezetbe fölvett Grúzia képviselője is. – A Világbank 400 millió dollár kölcsönt folyósít Romániának a piacgazdasági átmenet könnyítésére. – Észak- és Dél-Korea Vöröskeresztjének képviselői megállapodnak, hogy aug.-ban megrendezik a koreai családok újabb találkozóját.
Június 6. – Borisz Jelcin orosz elnök elfogadja Gavriil Popov moszkvai főpolgármester lemondását. – Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő egy új környezetvédelmi szervezet, a Nemzetközi Zöldkereszt vezetője. – Margaret Thatcher miniszterelnöki tevékenységének elismeréseképpen bárónői rangot és életre szóló felsőházi tagságot kap a kormány javaslatára a brit királynőtől. – Népi Hazafias Párt néven párttá alakul az orosz Afganisztáni Veteránok Szövetsége.
Június 7. – A szarajevói Tito laktanya kiürítésével befejeződik a jugoszláv csapatok kivonása Bosznia-Hercegovinából. – Az azerbajdzsáni elnökválasztásokon Abdulfaz Elcsibej, az azerbajdzsáni Népfront jelöltje kapja a legtöbb szavazatot. – Václav Havel cseh-szlovák köztársasági elnök felkéri Václav Klaust, a Cseh Polgári Demokrata Párt elnökét, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat az új cseh-szlovák szövetségi kormány megalakításáról. – Az orosz-amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről kezd tárgyalásokat Washingtonban Andrej Kozirev orosz külügyminiszter.
Június 8. – Benyújtja lemondását a moldovai kormány. – Az orosz hadsereg befejezi csapatainak kivonását a magát függetlenné nyilvánított Csecsen Köztársaságból. – A vilniuszi parlament rendkívüli ülésén alkotmányos érvényű jogszabályt alkot arról, hogy Litvánia nem csatlakozik semmiféle, a volt Szovjetunió helyén létrejövő szövetséghez. – Cseh-Szlovákia jövőjéről kezdenek tárgyalásokat a cseh, ill. a szlovák választásokon győztes pártok vezetői.
Június 10. – Szerbia 3, parlamenten kívüli ellenzéki pártja megalapítja a Szerbia Polgári Szövetségét. – Román-moldovai külügyminiszteri találkozót tartanak Bukarestben.
Június 11. – A jugoszláv parlament alakuló ülésén a köztársasági tanács elnökévé Miloš Radulović professzort, a montenegrói köztársasági elnökség tagját választják meg. Az állampolgári tanács elnöke Jugoslav Kostić, a csonka elnökség vajdasági tagja. – A moldovai parlament széles körű autonómiát ad az ország keleti részén élő orosz ajkú népességnek. – Az orosz kormány elfogadja privatizációs programját, amelynek értelmében minden lakos 7-8 ezer rubel értékű szabadon átruházható kupont kap kézhez részesedés vásárlására állami vállalatokból. – A gdański hajógyárban megkezdődik a Szolidaritás IV. kongresszusának első fordulója, amelyen újjáválasztják a szervezet vezetőjévé Marian Krzaklewskit.
Június 12. – Kozirev orosz és Baker amerikai külügyminiszter Londonban folytatja tárgyalásait a stratégiai fegyverzet csökkentéséről. – Az orosz parlament rendkívüli állapotot hirdet a köztársasághoz tartozó Észak-Oszétiában. – Az Ukrán Népi Mozgalom (RUH) ungvári regionális tanácskozásán 2 társelnökre bízzák a kárpátaljai helyi szervezet irányítását.
Június 13. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának fennmaradt vezetése kizárja soraiból az egykori pártfőtitkárt, Mihail Gorbacsovot.
Június 14. – Litvániában a népszavazáson az orosz csapatok feltétel nélküli és haladéktalan kivonása, valamint a köztársaságnak okozott károk megtérítése mellett foglalnak állást. – Rómában megtartja kongresszusát a Nyugati Politikai Mozgalom nevű újnáci nemzetközi szervezet.
Június 15. – A jugoszláv szövetségi parlament titkos szavazással nagy többséggel az ország elnökévé választja Slobodan Miloševićet. – Izetbegović boszniai és Tudjman horvát elnök közös nyilatkozatban jelenti be, hogy Horvátország és Bosznia nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatra lép. – Az Európai Közösségek külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon sem döntenek Makedónia önálló államiságának elismeréséről. – Irán és Grúzia képviselői megállapodnak a két ország nagykövetségeinek megnyitásáról Tbilisziben, ill. Teheránban.
Június 16. – Borisz Jelcin orosz elnök hivatalos amerikai látogatásának 2. napján megállapodik George Bush-sal, hogy mindkét fél mintegy kétharmadával, 3500–3000-re csökkenti a nagy hatótávolságú nukleáris robbanófejek számát. Emellett aláírnak egy dokumentumot Washingtoni Charta címmel az amerikai-orosz partneri viszonyról és barátságról. – Oroszország a Világbank 159. tagja, miután Jegor Gajdar orosz miniszterelnök Washingtonban aláírja a csatlakozási okmányokat. – Az Európai Közösségek 5 évre szóló kereskedelmi és együttműködési egyezményt köt Mongóliával. – A moldovai parlament elfogadja a Dnyeszter Menti Köztársasággal támadt viszály rendezésének alapelveit. – A Dél-afrikai Köztársaságban kéthetes sztrájk- és bojkottmozgalmat hirdet az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC), hogy így kényszerítse ki a hatalom megosztását a fehér és a fekete lakosság között.
Június 17. – Ukrajna is csatlakozik az európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Párizsi Chartájához. – Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegović boszniai elnök katonai együttműködési megállapodást ír alá. – Véget ér a Libanonban fogva tartott 2 utolsó nyugati túsz – a német Heinrich Strübig és Thomas Kemptner – kálváriája szabadon engedik őket. – Németországban a Bundestag többségi szavazattal törvényt fogad el az egykori politikai üldözöttek anyagi kárpótlásáról.
Június 18. – Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnök Giuliano Amato szocialista politikust bízza meg a világháború utáni 51. olasz kormány megalakításával. – Egy hónapos rendkívüli állapotot hirdet a karabahi vezetés, és a súlyos helyzet miatt azonnali mozgósítást is elrendel. – Az orosz parlament elfogadja azt a törvényt, amely szerint csakis orosz beleegyezéssel használhatják más államok a rubelt fizetési eszközükként.
Június 19. – Nyolc közép- és kelet-európai ország külügy- és védelmi minisztereinek részvételével tanácskozást rendez a Nyugat-európai Unió (WEU). – A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a szejm máj. 28-i átvilágítási határozatát és felfüggeszti annak további végrehajtását. – Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) megfigyelői státust ad Albániának, valamint Észtországnak, Moldovának és Türkmenisztánnak, Jugoszlávia tagságát viszont felfüggeszti.
Június 20. – A cseh és a szlovák választásokon győztes pártok vezetői megállapodnak Cseh-Szlovákia szétválásában: az alkotmányos úton zajló folyamat – amely véget vetne a 74 esztendős cseh és szlovák föderációnak – szept. 30-án venné kezdetét a cseh és a szlovák nemzetgyűlésekben. – A bosznia-hercegovinai államelnökség a köztársaság egész területére hadiállapotot hirdet ki. – Repülőszerencsétlenség következtében meghal Babrak Karmal egykori afgán elnök és kommunista pártfőtitkár, valamint a vele utazó Rasid Dosztam tábornok, az afganisztáni üzbég milíciák parancsnoka. – Észtországban bevezetik a saját nemzeti valutát, az észt koronát. – ENSZ-támogatást kérnek Tatárföld függetlenségének helyreállításához a Tatár Világkongresszus nevű tanácskozás résztvevői Kazanyban.
Június 21. – Az orosz kormányt élesen bíráló tömörülés jön létre Moszkvában Polgári Szövetség néven, a reformok mérsékelt ütemű megvalósítását követelve. – A türkmenisztáni elnökválasztáson Szaparmurad Nyijazov – egyetlen jelöltként – győz. – Olaszország és Ausztria közös nyilatkozatban lezártnak nyilvánítja az 1960-ban kezdődött vitát Dél-Tirol ügyében.
Június 22. – George Bush amerikai elnök feloldja az érvényben lévő diszkriminatív vámtarifákat és egyéb kereskedelmi korlátozásokat Romániával szemben. – A Biztonsági Tanács meghatározatlan időre elhalasztja Grúzia ENSZ-tagságára vonatkozó kérelmének tanulmányozását. Meghal Li Hsziennien volt kínai államfő.
Június 23. – Az izraeli parlamenti választásokon a Jichak Rabin vezette Munkapárt győz. – A líbiai Népi Gyűlés úgy határoz, hogy a skóciai repülőgépes merénylettel gyanúsított 2 személy ügyében csak az Arab Liga, vagy az ENSZ égisze alatt felállított bíróság ítélkezhet. – Beiktatják az új NATO főparancsnokot, az 55 éves John Shalikashvilit. – Jelcin orosz és Kravcsuk ukrán elnök újabb tárgyalásokat kezd a fekete-tengeri flotta felosztásáról. – Észtország a Világbank 160. tagja.
Június 24. – Pozsonyban megtartja utolsó ülését a Jan Čarnogursky kereszténydemokrata politikus vezette szlovák kormány, majd lemond. Ezután megalakul és leteszi a hivatali esküt a Vladimir Mečiar által vezetet új szlovák kormány, amelynek 14 tagjából 13 a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) tagja. – Puccsot kísérelnek meg a jan.-ban elűzött Zviad Gamszahurdia grúz elnök hívei. – Eduard Sevardnadze grúz és Borisz Jelcin orosz elnök megállapodik, hogy különbizottságot állítanak föl a dél-oszétiai viszály körülményeinek tisztázására. – Kazahsztán és Üzbegisztán barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír alá.
Június 25. – II. János Pál pápa jóváhagyja és terjeszteni engedélyezi a katolikus vallás új katekizmusát, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. – A fekete-tengeri térség állam- és kormányfői országaik szorosabb politikai-gazdasági együttműködése mellett foglalnak állást isztambuli tanácskozásukon. – A megelőző diplomácia lehetőségeiről tárgyal Párizsban Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára és Roland Dumas francia külügyi államminiszter.
Június 26. – Az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek lisszaboni csúcstalálkozóján Portugália átadja Nagy-Britanniának a soros elnöki tisztet. – Marián Čalfa cseh-szlovák miniszterelnök Václav Havel köztársasági elnöknek benyújtja a szövetségi kormány lemondását, de ügyvezető jelleggel még hivatalban marad. – A Balti Tanács fölszólítja a 7 vezető ipari ország állam- és kormányfőit, hogy legközelebbi találkozójukon vitassák meg a Baltikumban állomásozó orosz csapatok kivonásának ügyét. – Az orosz parlament elfogadja a védelmi törvényt, amely rögzíti a feladatokat, a kötelességeket, valamint a védelem megszervezésére és irányítására hivatott szervek körét.
Június 27. Váratlanul Bosznia-Hercegovinába látogat François Mitterrand francia köztársasági elnök, hogy elősegítse a szarajevói repülőtér megnyitását. – Hazájába látogat a Karadjordjević szerb uralkodócsalád feje, a Londonban élő Sándor koronaherceg.
Június 28. – Olaszországban Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnök kinevezi miniszterelnökké Giuliano Amato szocialista politikust, és ezzel megoldódik a 2. hónapja tartó kormányválság. – A mongóliai parlamenti választásokon a Mongol Népi Forradalmi Párt a szavazatok több mint 90%-ával győz. – Burhanuddin Rabbanit nevezik ki Afganisztán új elnökévé.
Június 29. – Az Afrikai Egységszervezet 28. csúcstalálkozóján Abdou Dioufot, Szenegál államfőjét választják meg a szervezet új elnökévé.
Június 30. – A német–francia hadtest felállításáról tárgyal Klaus Kinkel német külügyminiszter James Baker amerikai külügyminiszterrel és Richard Cheney védelmi miniszterrel. – Az ukrán parlament elismeri a Krím félsziget autonómiáját. – A moldovai parlament elfogadja a kormány lemondását, és Andrei Sangheli miniszterelnök-helyettest nevezi ki Moldova új kormányfőjévé. – Tadzsikisztán és Irán elnökei nyilatkozatot írnak alá a 2 ország baráti kapcsolatainak alapelveiről.
Július 1. – A brit kormány veszi át az Európai Közösségek elnökségét 1992 második félévére. – Ausztria vízumkötelezettséget rendel el valamennyi szerb és montenegrói állampolgár számára. – Litvániában vízumkötelezettséget vezetnek be a külföldieknek. – Grúzia és Ukrajna ratifikálja az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről 1990. nov. 19-én Párizsban aláírt egyezményt. – Olaszország veszi át a Nyugat-európai Unió (WEU) elnöki tisztét. – Borisz Jelcin orosz elnök rendeletet ad ki a privatizáció felgyorsításáról.
Július 2. – Az Egyesült Államok befejezi az Európában tárolt valamennyi taktikai atomfegyverének kivonását. – Az amerikai szenátus külügyi bizottsága jóváhagyja a hadászati fegyverzet csökkentéséről kötött szovjet–amerikai START-szerződést. – A luxemburgi parlament – elsőként az Európai Közösségek tagállamai közül – ratifikálja a maastrichti szerződést. – Szarajevóba, a repülőtér biztosítására megérkezik ezer ENSZ-katona és az Európai Közösségek segélyeit szállító első 2 repülőgép. – Leteszi a hivatali esküt a Jan Strasky vezette új cseh-szlovák szövetségi kormány, amelynek programja júl. 16-án bizalmat kap a parlamenttől. – Az olasz szenátus és a képviselőház is bizalmat szavaz Giuliano Amato négypárti kormányának. – Oroszország és Grúzia diplomáciai kapcsolatokat létesít. – Arutjunjan örmény kormányfő kínai látogatása során a 2 ország egyezményeket köt. – A román ortodox egyház szentjévé avatják Nagy István moldovai vajdát.
Július 3. – Eredménytelenül zárul a cseh-szlovák elnökválasztás első és második fordulója. A következő 2 fordulóban (júl. 16.; júl. 30.) sem születik eredmény. – A délszláv válság menekültjeinek nyújtandó humanitárius segítségről kezd tanácskozást a 24 fejlett ipari ország (OECD) képviselője. – A Dnyeszter menti válság rendezéséről folytat megbeszélést Jelcin orosz és Snegur moldovai elnök. – Törökországban eltörlik az 1980-as katonai puccs idején feloszlatott pártok újjászervezésére vonatkozó tilalmat.
Július 4. – A boszniai elnökség rendeletet hoz az egységes hadsereg megteremtéséről. – A lengyel parlament hozzájárul az Európai Közösségekkel való társulási szerződés aláírásához. – Az orosz kormány támogatására több mint 40 társadalmi szervezetet átfogó tömörülés alakul Moszkvában a Reformok Támogatóinak Fóruma néven. – Újjáalakuló kongresszust tart az egykori szovjet állampárt, az SZKP: Szergej Szkvorcovot választják szervezőtitkárrá. – A Progressz–M18 teherűrhajót összekapcsolják a Mir űrkomplexummal.
Július 5. – Megkezdődik az első orosz–amerikai hadgyakorlat a Barents-tengeren. – Az ecuadori elnökválasztás második fordulójában Sixto Duran Ballen, a Köztársasági Egység Pártjának jelöltje győz. – Pakisztán kiutasítja a jugoszláv nagykövetet a boszniai agresszió miatt.
Július 6. – Az ENSZ biztonsági Tanácsa 758. számú határozatában kiszélesíti a jugoszláviai ENSZ békefenntartó erők mandátumát és létszámát, továbbá Ukrajnát is bevonják az ENSZ-erők kötelékébe. – Az Egyesült Államok újabb gazdasági szankciókat hoz Jugoszlávia ellen. – Az egymással szemben álló szerb és horvát csapatok megkezdik tüzérségi erőik, rakétáik és páncélos egységeik kivonását a Horvátországban lévő krajinai-dalmáciai válságövezetből. – Bécsben a 16 NATO-tagállam, a 6 volt VSZ-tagország és 7 szovjet utódállam képviselői parafálják azt a megállapodást, amely szabályozza az európai hagyományos fegyveres erők létszámát. – Az örmény parlament elismeri Karabah függetlenségét. – A tadzsik kormány és az ellene harcoló fegyveres kommunista csoportok fegyverszüneti megállapodást kötnek azzal, hogy tárgyalásokat kezdenek a vitás kérdések rendezéséről.
Július 7. – Kanada 9 angol tartományának kormányfői megállapodnak a szövetségi hatalmi jogkörök újrafelosztásában, ami a korábbinál nagyobb autonómiát biztosíthat a francia nyelvű szeparatista Québec tartomány számára. – Azonnali tűzszünetre adnak parancsot a Dnyeszter menti válságban érintett felek katonai vezetői. – A makedón parlament megvonja a bizalmat a Nikola Kljušev vezette kormánytól az új koalíciós kormány Petar Gusev szociáldemokrata elnök vezetésével júl. 17-én alakul meg. – Litvánia 161. tagként csatlakozik a Világbankhoz. – Az orosz alkotmánybíróság megkezdi az SZKP és az Oroszországi KP betiltása törvényességének vizsgálatát.
Július 8. – A boszniai harcok azonnali beszüntetésére fölszólító állásfoglalást fogadnak el a 7 legfejlettebb ipari ország vezetőinek 18. csúcstalálkozóján. – A Zsidó Világkongresszus brüsszeli konferenciáján az antiszemitizmus elleni küzdelem fokozásáról szóló határozatot fogadnak el. – Beiktatják hivatalába az új osztrák államfőt, Thomas Klestilt. – Az osztrák parlament elfogadja a külföldiekre vonatkozó új tartózkodási törvényt. – George Bush amerikai elnök fél évvel meghosszabbítja a Líbiával szembeni gazdasági szankciókat. – Az orosz parlament törvényerőre emeli az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről kötött 1990-es szerződést. – A NATO brüsszeli központjába látogat Leonyid Kravcsuk ukrán elnök. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamai megállapodnak, hogy Kis-Jugoszlávia képviselője nem lehet jelen az EBEÉ-csúcson, ill. okt. közepéig egyetlen EBEÉ-ülésen sem.
Július 9. – Megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozója, amelyen aláírják a politikai nyilatkozatból és 12 határozatból álló Helsinki-II. záródokumentumot. – Bill Clinton, a Demokrata Párt elnökjelöltje bejelenti, hogy Al Gore szenátort választja elnökjelöltjéül. – Az Európai Közösségek megállapodást ír alá a megszállt területeken élő palesztinok vezetőjével 80 millió dollár értékű segély folyósításáról. – Leszáll az amerikai Columbia űrrepülőgép, amely eddigi leghosszabb, 5,7 millió kilométeres repülését teljesítette. – Az NGC 3115 elnevezésű galaxis középpontjában olyan fekete lyukat fedeznek fel, amely százszorta nagyobb, mint bármely eddig ismert hasonló képződmény.
Július 10. – A volt Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői Helsinkiben aláírják a szerződést az európai hagyományos fegyveres erők létszámának csökkentéséről. – A lengyel parlament elfogadja Waldemar Pawlak miniszterelnök lemondását, és Hanna Suchocka személyében megválasztja az ország első női miniszterelnökét. – A Nyugat-európai Unió (WEU) tagállamai úgy döntenek, hogy haditengerészeti járőrszolgálatot állítanak fel az Adriai-tenger nemzetközi vizein, ellenőrizni a Szerbiával szembeni embargó betartását. – Moszkvában orosz-német megállapodást írnak alá, amely lehetővé teszi Oroszország német származású lakosainak, hogy visszatelepüljenek a Volga folyó vidékére, egykori autonóm területükre. – Németországban a Bundesrat is elfogadja a terhességmegszakítás új szabályait, amelyek értelmében csakis a nő jogosult eldönteni: megtartja-e magzatát, vagy sem. – Az ETA baszk szeparatista szervezet 2 hónapos tűzszünetet javasol a spanyol kormánynak, de az az erőszakról való végleges lemondástól teszi függővé a tárgyalásokat. – Egy amerikai bíróság kábítószer-csempészésért 40 évi börtönre ítéli Manuel Noriegát, Panama volt vezetőjét.
Július 11. – Volt keletnémetek egy csoportja Berlinben az „Igazságosság Bizottságai” megalakítására szólít fel, hogy a volt NDK saját kezébe vehesse sorsának alakítását. – Dudás Károly elnökletével megalakul a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség.
Július 12. – Willy Claes belga politikust választják meg elnökké az EK szocialista és szociáldemokrata pártjainak uniója élére. – Ion Iliescu román elnök hivatalos belorussziai látogatása során aláírják a 2 ország barátsági és együttműködési megállapodását.
Július 13. – George Busch amerikai elnök bejelenti: az Egyesült Államok a jövőben nem állít elő plutóniumot és dúsított urániumot, hogy gátat vessen a tömegpusztító fegyverek továbbterjedésének. – Az amerikai Demokrata Párt konvencióján Bill Clintont választják a párt elnökjelöltjévé. – Magyarország és Ausztria az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kéri a boszniai válság megvitatására. – Horvátország bejelenti, hogy nem hajlandó több menekültet befogadni Bosznia-Hercegovinából. – Az izraeli parlament jóváhagyja Jichak Rabin, a Munkapárt vezetője alakította új kormányt. Rabin felajánlja, hogy ellátogat az arab fővárosokba, és megpróbál áttörést elérni a közel-keleti béketárgyalások ügyében.
Július 14. – Kis-Jugoszlávia parlamentje megválasztja az államszövetség első miniszterelnökét, Milan Panić jugoszláv származású amerikai üzletembert. – Jelcin orosz elnök elrendeli a gazdasági szankciókat és a hivatalos kapcsolatok felfüggeszését Kis-Jugoszláviával szemben. – A cseh parlament bizalmat szavaz Václav Klaus négypárti kormányának. – Vladimir Mečiar szlovák kormányfő ismerteti programját a parlamentben, amely azt jóváhagyja.
Július 15. – Külügyminiszter-helyettesi szintű orosz-japán szakértői tárgyalásokat tartanak Tokióban a békeszerződés előkészítéséről és a területi vitáról. – Thomas Klestil osztrák elnök megválasztása utáni első külföldi útján Václav Havel cseh-szlovák államfővel találkozik. – A római Gemelli klinikán sikeres műtétet végeznek II. János Pál pápán. – A finn központi bank pénzügyi együttműködési megállapodást köt az Európai Közösségek tagállamainak központi bankjaival. – Kazahsztánt felveszik a Nemzetközi Valutaalapba. – A Koreai NDK-ban a pénzreform keretében új bankjegyeket hoznak forgalomba.
Július 16. – Ross Perot texasi milliárdos, önjelölt elnökjelölt bejelenti, hogy nem indul a nov-i amerikai elnökválasztáson. – Az új izraeli kormány felfüggeszti elődjének minden, a telepítésekkel kapcsolatos korábbi döntését. – Izrael és Ausztria megállapodik a 2 ország közötti szabadkereskedelmi övezetről, és ismét nagyköveti rangra emelik diplomáciai kapcsolataikat. – A Független Államok Közösségének, külügy- és védelmi miniszterei megegyeznek, hogy az államközösségi békefenntartó erők bevezetéséről az államfők tanácsa konszenzus alapján dönthet az egyes tagállamok kérésére. – Tajvan parlamentje elfogadja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a szigetország javítsa kereskedelmi és politikai kapcsolatait Kínával.
Július 17. – Hatályba lép az európai hagyományos fegyverezetek csökkentését előíró megállapodás. – A szlovák parlament elfogadja a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot. – Londonban kéthetes tűzszünetben állapodnak meg a szerbek, a horvátok és a bosnyákok, de az egyezség papíron marad.
Július 18. – A Közép-európai Kezdeményezés bécsi tanácskozásán Hexagonáléra változtatják a szervezet nevét, és a tagállamok közé – Horvátország és Szlovénia mellett – felveszik Bosznia-Hercegovinát is. – John Smith skót ügyvéd, a brit árnyékkormány pénzügyminiszterét választják a Munkáspárt vezérévé, a lemondott Neil Kinnock helyébe.
Július 19. – Közel-keleti körutat kezd James Baker amerikai külügyminiszter. – Parlamenti választások kezdődnek Vietnamban.
Július 20. – Az Európai Közösségek külügyminiszterei úgy döntenek, hogy nem fogadják el a szerb-montenegrói államszövetséget a megszűnt Jugoszlávia egyedüli örökösének. – Finnország vízumkényszert vezet be a korábbi Jugoszlávia állampolgáraival szemben, a menekültáradat megfékezésére. – Büntetőeljárást indítanak Vasil Bilak, a Cseh-szlovák Kommunista Párt egykori vezető funkcionáriusa ellen, miután kiderül, hogy ő volt az egyik aláírója az1968. aug. 21-i intervenciót megelőző „behívó levélnek”. – Romániában miniszterelnöki rendelettel leváltják 2, zömében magyarlakta megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet. – Oroszország és Belorusszia kormánya közös ülést tart a katonai együttműködésről. – Lettországban megszűnik a rubel mint érvényes fizetőeszköz.
Július 21. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fölfüggeszti a kambodzsai vörös khmereknek szánt nemzetközi segélyek folyósítását, amíg a szervezet akadályozza a kambodzsai békefolyamat továbbvitelét. – Eredménytelen tárgyalásokat folytat Washingtonban Haris Silajđzić bosnyák külügyminiszter. – Bosznia-Hercegovina és Horvátország barátsági és együttműködési szerződést köt, és hivatalosan is diplomáciai kapcsolatra lép. – Jichak Rabin személyében 6 év után újból izraeli miniszterelnök látogat Egyiptomba. – Borisz Jelcin orosz és Mircea Snegur moldovai elnök aláírja a Dnyeszter menti válság rendezésének alapelveit rögzítő megállapodást. A litván parlament megválasztja az ország új miniszterelnökét Aleksandras Abisala volt tárca nélküli miniszter személyében. – A mongol parlament Puncagijn Dzsaszrájt választja meg az ország miniszterelnökévé.
Július 22. – Václav Klaus és Vladimir Mečiar szlovák kormányfő megállapodik, hogy törvényjavaslatban kezdeményezik a szövetségi kormány megszüntetését. – A Bundesrat rendkívüli ülése jóváhagyja, hogy Németország részt vegyen a Jugoszlávia elleni embargó ellenőrzésében. – Jugoszláv-horvát katonai megbeszéléseket tartanak az Európai Közösségek és a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével Szabadkán. – Megszökik börtönéből a kolumbiai kábítószerkirály, Pablo Escobar.
Július 23. – A 39 ország részvételével folyó genfi leszerelési tárgyalásokon az Egyesült Államok bejelenti, hogy elfogadja a vegyi fegyverek betiltásáról szóló megállapodástervezetet. – Felfüggesztik Jugoszlávia tagságát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD).
Július 24. – Az Izraellel határos arab országok külügyminiszterei Damaszkuszban válságmegbeszélésen vitatják meg Rabin izraeli kormányfő tárgyalási ajánlatát. – Kazahsztánt is felveszik a Világbankba. – Föld körüli pályára bocsátják az amerikai Delta–2 típusú hordozórakéta segítségével a Geotai elnevezésű japán műholdat.
Július 25. – Rendkívüli kongresszust tart Moszkvában a reformer Demokratikus Oroszország nevű mozgalom. – Ion Iliescu román államfő Kuvaitban tárgyal.
Július 26. – Irak és az ENSZ megállapodik a bagdadi mezőgazdasági minisztérium átvizsgálásáról. Az épületben állítólag fontos katonai dokumentumokat rejtettek el az irakiak. – A japán felsőházi választásokon a csaknem 40 éve kormányzó Liberális Demokrata Párt elsöprő sikert arat.
Július 27. – Tűzszüneti megállapodást kötnek Tadzsikisztánban a politikai pártok, a fegyveres alakulatok és az egyházak képviselői. – A bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátják a Szojuz–TM–15 jelzésű orosz űrhajót, amelynek fedélzetén ott van Michel Tognini francia űrhajós is.
Július 28. – Horvát-szerb megállapodást írnak alá Genfben a fogolycseréről. – A brit és az ír kormány hivatalos tárgyalásokat kezd Észak-Írország jövőjéről.
Július 29. – Oroszország kiadja Erich Honecker volt keletnémet vezetőt Németországnak. – Klaus Kinkel német külügyminiszter hivatalos varsói látogatása során német-lengyel határ menti együttműködési szerződést írnak alá. – Vatikánvárosban megtartja első ülését a Szentszék és a zsidó állam kapcsolatainak rendezésére hivatott bizottság. – Az örmény-azeri feszültség kiéleződése miatt 2 hónapra rendkívüli állapotot vezetnek be 2, Azerbajdzsánnal határos örmény járásban. – Madagaszkáron sikertelen államcsínykísérletet hajtanak végre Didier Ratsiraka államfő kormánya ellen.
Július 30. – Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodást ír alá arról, hogy Amerika 25 millió dollárral segíti az orosz tulajdonban lévő vegyi fegyverek megsemmisítését. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb fél évvel meghosszabbítja a Libanonban állomásozó békefenntartó erők mandátumát. – A kuvaiti–francia védelmi egyezmény megkötéséről tárgyal Párizsban a kuvaiti külügyminiszter. – Levon Ter-Petroszjan örmény államfő felmenti Gagik Arutjunjan kormányfőt, és helyére Hoszrov Arutunjant nevezi ki. – Törökország és Grúzia barátsági szerződést ír alá és diplomáciai kapcsolatokat létesít. – A vajdasági parlament megszavazza Koviljko Lovre kormányát.
Július 31. – A görög parlament ratifikálja a maastrichti szerződést. – Az ENSZ 179. tagként felveszi Grúziát. – Az Európai Közösségek brüsszeli bizottsága hozzájárul, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Svédország felvételéről. – A Duna–Majna–Rajna-csatorna utolsó szakaszának elárasztásával összekapcsolják az európai kontinenst közrefogó Északi- és Fekete-tengert. – Kína megszakítja diplomáciai kapcsolatait Nigerrel, amiért az afrikai ország hivatalos kapcsolatokat létesít Tajvannal. – Felbocsátják az Atlantis amerikai űrrepülőgépet.
Augusztus 1. – A lengyel képviselőház (szejm) elfogadja a „kis alkotmányt”, amely ideiglenes alaptörvényként újraszabályozza az államfő, a parlament és a kormány jogkörét.
Augusztus 2. – A horvátországi elnökválasztáson Franjo Tudjman eddigi államfő a szavazatok 56,73%-át szerzi meg. – Romániában, Bulgáriában és Makedóniában tesz villámlátogatást Milan Panić jugoszláv miniszterelnök. – A Dnyeszter Menti Köztársaságban megkezdődik a szemben álló felek szétválasztása; az orosz, az ukrán és a moldovai katonákból álló békefenntartók elfoglalják állásaikat a Dnyeszter mentén.
Augusztus 3. – Az amerikai szenátus megszavazza a nukleáris robbantások 9 hónapos moratóriumát, és javasolja, hogy 1996. szept. 30-ával szüntessék meg az ilyen kísérleteket. – Franciaország hivatalosan letétbe helyezi azokat az okmányokat, amelyek értelmében csatlakozik a nukleáris fegyverek átadásának tilalmát előíró atomsorompó-szerződéshez. – Az egykori NDK-néphadsereg nehézfegyverzeteinek megsemmisítésével a türingiai Rockensussrában megkezdődik az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről kötött 1990. nov.-i párizsi megállapodás teljesítése. – Jelcin orosz és Kravcsuk ukrán elnök megállapodása értelmében a fekete-tengeri hadiflottát kivonják az államközösség kötelékéből, átmeneti ideig közös parancsnokság alatt működik, és közösen használják a Krím félsziget haditengerészeti támaszpontjait. – A grúz államtanács feloldja a jan.-ban elrendelt szükségállapotot és közkegyelemben részesíti az elűzött elnök híveit, egyúttal elrendeli a fegyveres csoportokkal rendelkező politikai pártok betiltását. – A bonni kormány jelzi, hogy Németország szívesen lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.
Augusztus 4. – Az azerbajdzsán parlament döntése alapján a volt szovjet tagköztársaság csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnöki nyilatkozatban ítéli el a polgári személyek bebörtönzését, követelve, hogy a szerbek nyissák meg a Vöröskereszt képviselői előtt a boszniai fogolytáborokat. – Közel-keleti körutat kezd Haris Silajđzić boszniai külügyminiszter. – Rahmon Habijev tadzsik elnök elrendeli a köztársaságban illegálisan létrehozott fegyveres csoportok feloszlatását. – Oroszország és Bulgária 10 évre szóló barátsági és együttműködési szerződést köt. – Meghal František Tomašek bíboros, volt prágai érsek és cseh prímás, aki a 4 évtizedes kommunista uralom alatt a vallási és emberi jogi küzdelem egyik fő vezetője volt Csehszlovákiában.
Augusztus 5. – A Nemzetközi Valutaalap jóváhagyja az első 1,04 milliárd dolláros hitelt az orosz gazdaság korszerűsítésére. – Oroszország hivatalosan is elismeri Makedónia függetlenségét. – A mozambiki béketárgyalások római fordulóján Joaquín Chissano elnök és az ellene harcoló Renamo vezetője, Alfonso Dhlakama megállapodik, hogy okt. 1-jéig átfogó békeegyezményt kötnek.
Augusztus 6. – A cseh-szlovák parlament jóváhagyja, hogy kapjanak kárpótlást azok, akik károkat szenvedtek el az inváziós csapatokból 1968. aug. 20. és 1991. jún. 27. között. – Az Egyesült Államokban a szenátus után a képviselőház is jóváhagyja azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi segélyek juttatását az egykori Szovjetunió köztársaságainak. – A volt szovjet csapatok kivonásáról kezdődnek tárgyalások az orosz és a balti államok külügyminiszterei között.
Augusztus 7. – A 24 év óta tartó tárgyalások befejezéseként elkészül a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezmény végleges tervezete a 39 ország részvételével Genfben folyó leszerelési értekezleten. – Franjo Gregurić horvát és Milan Panić jugoszláv miniszterelnök Budapesten megállapodást ír alá a horvátországi harcokban fogságba esett és bebörtönzött személyek szabadon bocsátásáról. – Az ENSZ megfigyelői megkezdik az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzését, és munkájukat 10 nap múlva befejezik.
Augusztus 8. – Földet ér az Atlantis amerikai űrrepülőgép, amelynek nemzetközi legénysége egy eddig példa nélkül álló kísérlet keretében aug. 2-án pályára helyezte az Európai Űrkutatási Hivatal műholdját, az EURECA–1-et.
Augusztus 10. – Beiktatják az új ecuadori államfőt, Sixto Duran Ballent. – Grúzia tagja lesz a Világbanknak. – Visszatér a Földre a Szojuz–TM–24 űrhajó, fedélzetén 2 orosz és1 francia űrhajóssal.
Augusztus 11. – George Bush amerikai elnök közli Jichak Rabin izraeli kormányfővel, hogy az Egyesült Államok megadja az Izrael által az egykori Szovjetunióból kivándorló zsidók telepítéséhez kért 10 milliárd dolláros hitelgaranciát. – Az albán vezetők elutasítják Milan Panić jugoszláv miniszterelnök javaslatát az albán–jugoszláv konföderációról és a gazdasági szövetségről. – Dobrica Ćosić jugoszláv államfő felkéri az ENSZ-t, hogy küldjön bizottságot a szerbek által fenntartott boszniai fogolytáborokba. – Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó több mint egyéves tárgyalás után megállapodik a 3 ország szabadkereskedelmi övezetének, a világ legnagyobb egységes piacának a megteremtésében. – Az Európai Közösségek kiterjeszti különleges segélyprogramját Szlovéniára. – Lettország csatlakozik a Világbankhoz. – Rahmon Nabijev államfőt a tadzsik parlament megfosztja a közvetlen elnöki kormányzás bevezetésével járó kiterjedt hatalmi jogosítványoktól. – Az Ariane 52. számú hordozórakétája útnak indul, hogy a világűrbe juttassa a NASA és a Francia Űrkutatási Intézet új mesterséges holdját, amely az óceánok eddigi legalaposabb vizsgálatára szolgál.
Augusztus 12. – Banja Lukán kikiáltják a „Szerb Köztársaságot”, amely a korábban létrehozott Boszniai Szerb Köztársaság helyébe lép. – Eduard Sevardnadze grúz elnök fegyveres harcra hívja föl a lakosságot, miután a megbuktatott elnök, Zviad Gamszahurdia hívei túszul ejtenek több kormánytisztviselőt. – Az Egyesült Államokban a szenátus után a képviselőház is megszavazza azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében 29 év után feloldják az 1963-as Kenedy-gyilkosság dokumentumainak titkosságát, és hozzáférhetővé teszik a merényletet vizsgáló Warren-bizottság jelentéseit. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbítja a Líbia ellen ápr. 15-én életbe léptetett szankciókat, hogy így kényszerítse ki a repülőgép-robbantással vádolt titkos ügynökök kiadatását. – Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár hozzájárul 500 ENSZ-katona Szomáliába küldéséhez. – Moldova a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagja lesz.
Augusztus 13. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli a boszniai etnikai tisztogatást, és határozatban hatalmazza fel a békefenntartó erőket, hogy minden szükséges lépést megtegyenek, azaz katonai erőt is bevessenek a boszniai segélyszállítmányok védelmében. – Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának rendkívüli ülésszakán elítélik a bosznia-hercegovinai bűncselekményeket, és rendkívüli megbízott kiküldéséről döntenek. – A Nyugat-európai Unió (WEU) elutasítja a Jugoszlávia elleni széles körű katonai beavatkozás tervét, és ehelyett a Bosznia-Hercegovinának szánt segélyszállítmányok katonai biztosítására vonatkozó javaslatot támogatja. – Karabahban a helyi örmény hatóságok szükségállapotot és mozgósítást rendelnek el.
Augusztus 14. – A Független Államok Közösségének 7 tagországa megállapodást ír alá arról, hogy békefenntartó erőket küldenek az egykori Szovjetunió válságövezeteibe. – Az Európai Közösségek szervezésében megkezdődik a Jugoszlávia-békekonferencia újabb fordulója.
Augusztus 15. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet magas rangú tisztviselői prágai tanácskozásukon megállapodnak, hogy hosszú távra szólóan megfigyelő missziót küldenek Koszovóba, a Vajdaságba és a Szandzsákba az emberi és a kisebbségi jogok megtartásának ellenőrzésére, ill. megfigyelőket indítanak a Szerbiával és Montenegróval szomszédos országokba is. – Az abház parlament mozgósítást rendel el és Oroszország segítségét kéri, miután a grúz nemzeti hadsereg alakulatai bevonulnak az autonóm köztársaság fővárosába, Szuhumiba.
Augusztus 16. – A karabahi parlament elnöksége rendkívüli ülésén elfogadja a terület kormányának lemondását, és létrehozza a köztársaság állami védelmi bizottságát, amelyet a kormány hatáskörével ruház fel. – Az afgán államfő, Burhanuddin Rabbani meneszti Usztad Abdul Farid Szabur kormányfőt.
Augusztus 17. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt, hogy megfigyelőket küld a Dél-afrikai Köztársaságba az erőszak megfékezésére. – Az észak-európai államok kormányfői felszólítják Oroszországot, hogy vonja ki csapatait a Baltikumból. – A pakisztáni és az indiai külügyminiszter találkozóján egyezményt írnak alá a vegyi fegyverek betiltásáról, és megállapodnak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek Kasmír jövőjéről. – Az Egyesült Államokban 1980 óta kormányzó Republikánus Párt megkezdi houstoni konvencióját, amelynek harmadik napján George Bush elnököt jelölik a nov.-i elnökválasztásra. – Az Egyesült Államok teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesít Horvátországgal, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával.
Augusztus 18. – A grúz bevonulás miatt kijárási tilalmat léptetnek életbe Szuhumiban. A Kaukázusi Hegyi Népek Szövetsége ultimátumban követeli a grúzok kivonulását Abháziából. A grúz csapatok megkezdik a kivonulást a fővárosból, de a köztársaság területén maradnak. – Milan Panić jugoszláv miniszterelnök a Biztonsági Tanácsnak küldött levelében közli, hogy országa egyértelműen elítéli a nemzetiségi tisztogatást, és kész bíróság elé állítani az ebben közreműködőket. – Mircea Snegur moldovai államfő rendeletben feloldja a köztársaságban a Dnyeszter menti konfliktus miatti márc. óta érvényben lévő rendkívüli állapotot.
Augusztus 19. – Albániában megkezdődik a bírósági eljárás 18 volt magas rangú kommunista vezető, köztük Nedzsmie Hodzsa, a kommunista párt alapítója ügyében. – Oroszországba, majd Belorussziában lévő szülőfalujába látogat Simon Peresz izraeli külügyminiszter.
Augusztus 20. – Önkéntes katonai alakulatok felállításáról határoz az abháziai grúz bevonulás miatt a Kaukázusi Hegyi Népek Szövetsége. – A Vatikán diplomáciai kapcsolatot létesít Bosznia-Hercegovinával. – Pascal Lissoubát, a Pánafrikai Unió a Szociális Demokráciáért nevű párt elnökét választják Kongó új államfőjévé.
Augusztus 22. – Kanada 10 tartománya megegyezik a francia ajkú Québecnek nyújtott biztosítékokról: a központi parlament helyeinek negyedét kapja Québec. – Kéthetes magánlátogatást kezd Spanyolországban Felipe González kormányfő meghívására Mihail Gorbacsov volt szovjet állam- és pártvezető.
Augusztus 23. Lemond James Baker amerikai külügyminiszter, aki George Bush elnökválasztási kampányának vezetője lesz. Utóda Lawrence Eagleburger, aki a tisztséget ügyvezetőként tölti be az új kormány hivatalba lépéséig. – Az afgán kormány hozzájárul az ENSZ ideiglenes tűzszüneti felhívásának meghirdetéséhez és ahhoz, hogy elszállítsák a külföldi diplomatákat Kabulból. – A németországi Rostockban idegengyűlölő fiatalok megtámadják a helyi menekültügyi központot, és a zavargásoknak 3 nap múlva a rendőrség vízágyú és könnygáz bevetésével vet véget. – Libanonban 20 év után először tartanak általános parlamenti választásokat, a keresztények bojkottja mellett.
Augusztus 24. – Az ENSZ közgyűlése elfogadja a Bosznia függetlenségét és a szerb csapatok kivonását követelő határozatot. – Több mint 70 évi külföldi működés után lemond az emigráns ukrán kormány, és formálisan átadja a hatalmat a jelenlegi ukrán vezetésnek. – A Koreai Köztársaság és Kína diplomáciai kapcsolatokat létesít. – 23 halálos áldozatot követel az Andrew hurrikán, George Bush elnök katasztrófaövezetnek nyilvánítja Florida 3 vihar sújtotta megyéjét.
Augusztus 25. – Az Arab–izraeli béketárgyalások 6. fordulóján Izrael beterjeszti javaslatát a megszállt területeken élő palesztinok önkormányzatáról. – Helmut Kohl német kancellár aláírja azt a dokumentumot, amely arról rendelkezik, hogy a német kormány székhelye a jövőben Bonn helyett Berlin.
Augusztus 26. – Václav Klaus cseh és Vladimir Mečiar szlovák miniszterelnök megállapodik, hogy 1993. jan. 1-jétől megszűnik Cseh-Szlovákia, és helyén megszületik a független Csehország és Szlovákia. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a ciprusi görög és török közösségek megegyezésére szólít föl. – Az Egyesült Államok megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Albániának, a Nemzetközi Valutaalap pedig jóváhagyja az első hitelt Tiranának. – A svájci parlament alsóháza támogatja az ország csatlakozását az Európai Gazdasági Térséghez.
Augusztus 27. – Irak déli részének légterében életbe lép a vesztegzár: az amerikai, a brit és a francia légierő lelövi azokat az iraki katonai gépeket, amelyek megsértik a felszállási tilalmat, vagy bombázni próbálják a siita mohamedán lakosságot. – Az azerbajdzsán és az örmény külügyminiszter megállapodik, hogy szept.-től tűzszünet lép életbe. – Lord Owen volt brit külügyminiszter veszi át Lord Carrington helyét az Európai Közösségek Jugoszlávia-konferenciájának élén.
Augusztus 28. – A Nyugat-európai Unió (WEU) külügy- és védelmi miniszterei rendkívüli ülésükön úgy döntenek, hogy 5000, többségében brit, olasz és francia állampolgárságú katonát küldenek a volt Jugoszláviába. – Újabb moldovai–román csúcstalálkozót tartanak.
Augusztus 29. – A délszláv rendezésről tanácskozik Tudjman horvát és Izetbegović bosnyák elnök. – Szlovákiában 2 pártból, 18 500 taggal megalakul az egységes Marxista–Leninista Kommunista Párt.
Augusztus 30. – Fölmentik a tadzsik miniszterelnököt. Akbar Mirzojevet.
Augusztus 31. – A tadzsik ellenzék elfoglalja az elnöki palotát, és túszul ejt 33 vezető kormánytisztviselőt. – A szlovák kormány megkezdi a Mečiar-kormány alkotmánytervezetének vitáját. – 22 évi börtönbüntetés után szabadon engedik Szíria egykori elnökét, Nureddin al-Atasszit.
Szeptember 1. – A pozsonyi parlament elfogadja Szlovákia új alkotmányát, a magyar képviselők kivonulnak, tiltakozva a kisebbségek jogainak korlátozása ellen. – Súlyos autóbalesetet szenved Alexander Dubček, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke, képviselő, a ’68-as Prágai Tavasz volt vezetője. – Tárgyalásokat folytat Tiranában Meksi albán elnök és Rugova, a magát függetlennek nyilvánító Koszovó albán nemzetiségű elnöke. – Magyar–román toloncegyezményt írnak alá Bukarestben.
Szeptember 2. – A tadzsik kormány és a parlament megfosztja hatalmától Rahmon Nabijev államfőt. – Éhségsztrájkot kezd Tőkés László, a Király-hágó melléki református egyházkerület püspöke, amiért még mindig nem vonták felelősségre az 1989-es forradalom áldozatainak gyilkosait.
Szeptember 3. – Bosznia felett lelőnek egy segélyszállító olasz repülőgépet: az ENSZ leállítja segélyakcióját. – Tűzszünetben állapodnak meg az Abháziában harcoló felek. – Genfben 39 állam részvételével folytatódik a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó konferencia. – A szlovákiai Bősnél elindítják a vízierőmű első turbináját. – Ukrajna hivatalosan is csatlakozik a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz.
Szeptember 4. – Hétévi börtönbüntetésre ítélik Todor Zsivkovot, Bulgária egykori állami és pártvezetőjét. – Kis-Jugoszlávia parlamentje bizalmat szavaz Milan Panić kormányfőnek. – A makedón parlament Branko Crvenkovski szociáldemokrata pártelnököt választja az ország kormányfőjévé. – A marokkói népszavazáson a monarchia fennmaradása, de a király hatalmának korlátozása mellett foglalnak állást.
Szeptember 5. – A Liberális Internacionálé 45., mainzi kongresszusán a szervezet teljes jogú tagjává választják a Fideszt.
Szeptember 6. – A Boszniában szövetséges horvát és muzulmán egységek megszakítják az együttműködést. – Az el nem kötelezett országok dzsakartai tanácskozásán elítélik Szerbiát a boszniai etnikai tisztogatások miatt. – Fidel Castro kubai vezető bejelenti, hogy nem fejezik be az ország egyetlen, már 90%-ig kész atomerőművét.
Szeptember 7. – A horvát parlament Jugoszlávia utolsó volt elnökét, Stipe Mesićet választja az ország államfőjévé. – Megalakul az Észak-kaukázusi Államközösség, hogy rendezze az orosz autonóm területeken élő népek vitás kérdéseit. – Észt–orosz kereskedelmi megállapodást írnak alá.
Szeptember 8. – A tókiói kormány úgy dönt, hogy Japán – a II. világháború óta most először – 1800 katonát vezényel külföldre, az ENSZ kambodzsai missziójának támogatására. – Landsbergis litván és Jelcin orosz elnök megállapodik, hogy 1993. aug. 31-ig távoznak Litvániából az orosz csapatok. – Kazahsztán és Izrael gazdasági együttműködési megállapodást köt.
Szeptember 9. – Borisz Jelcin orosz elnök belpolitikai gondokra hivatkozva lemondja Japánba és dél-Koreába tervezett útját. – Leváltják a román kormány egyetlen magyar nemzetiségű tagját, Horváth Andor művelődési államtitkárt. – A ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezi 4200 ENSZ-katona Szomáliába küldését a segélyszállítások biztosítására.
Szeptember 10. – Irán és Kína nukleáris együttműködési megállapodást köt. – Lemond Vladislav Jovanović, Kis-Jugoszlávia külügyminisztere; utóda Ilia Đjukić addigi pekingi nagykövet. – George Bush amerikai elnök választási beszédében szabadkereskedelmi megállapodás megkötését helyezi kilátásba Magyarországgal, Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával. – Váratlanul lemondják Iliescu román elnök másnapra tervezett francia útját.
Szeptember 11. – A hágai nemzetközi bíróság határozatot hoz Salvador és Honduras több évtizedes határvitájának lezárásáról.
Szeptember 12. – A délszláv válságról kezdenek nem hivatalos tanácskozást az Európai Közösségek külügyminiszterei. – Letartóztatják a Fényes Ösvény nevű perui szélsőjobboldali terrorszervezet vezetőjét, Abimael Guzmant.
Szeptember 13. – Az Európai Közösségek brüsszeli pénzügyi bizottsága 3,5%-kal felértékeli a márkát, a német Nemzeti Bank pedig csökkenti a kamatszinteket: súlyos pénzügyi válság bontakozik ki Európában. – A thaiföldi parlamenti választásokon a 360 képviselői helyből 185 jut a hadsereg politikai szereplését ellenző pártoknak; Csuan Leek Pai, a Demokrata Párt vezetője alakít kormányt.
Szeptember 14. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata értelmében kibővítik a Boszniában állomásozó ENSZ-erők létszámát, és felhatalmazzák őket a segélyszállítmányok védelmére. – Oroszország bejelenti, hogy hajlandó nemzetközi ellenőrzés alá helyezni biológiai védelmi objektumait és katonai biológiai kutatóintézeteit. – Bulgária és Albánia megállapodik katonai kapcsolatainak szorosabbra fűzésében. – Nazarbajev kazah elnök elutasítja a köztársaságban élő 1 millió német autonómiájának engedélyezését. – Jichak Rabin izraeli miniszterelnök a gazdasági együttműködésről kezd tárgyalásokat Németországban.
Szeptember 15. – Az ENSZ közgyűlésének 47. ülésszakán Sztojan Ganev bolgár külügyminisztert választják az ülésszak elnökévé. – A Független Államok Közösségének parlamenti közgyűlésén az orosz Ruszlan Hazbulatovot választják a parlament elnökévé. – A Szocialista Internacionálé XIX. berlini kongresszusán Pierre Mauroy volt francia miniszterelnököt választják a szervezet elnökévé. – A Nemzetközi Valutaalap első balti kölcsönét Lettországnak nyújtja 54,9 millió SDR értékben.
Szeptember 16. – A helsinki folyamat tagállamainak prágai tanácskozásán megállapodnak, hogy megfigyelőket küldenek Magyarország, Albánia, Bulgária és Szerbia határára. – Oroszország és Kuba megállapodik, hogy 1993 első felében fokozatosan kivonják az utolsó Kubában állomásozó orosz egységeket is. – Az Európa Parlament ratifikálja a Magyarországgal és Lengyelországgal kötött társulási egyezményt; a cseh-szlovák megállapodás tárgyalását a szétválásig elhalasztják. – A Dnyeszter Menti Köztársaságban feloldják a rendkívüli állapotot.
Szeptember 17. – Az európai pénzügyi válság újabb fejleményeként kivonják az olasz lírát és az angol fontot az Európai Pénzügyi Rendszerből (EMS), a svéd Központi Bank pedig 500%-ra emeli rövid lejáratú hiteleinek kamatát. – Az olasz parlament ratifikálja a maastrichti szerződést. – Kína bejelenti, hogy a jövőben nem vesz részt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 5 állandó tagállamának fegyverzetkorlátozási tárgyalásaink. – A 2 Korea miniszterelnöke jegyzőkönyvet ír alá a katonai, a gazdasági és a politikai kapcsolatok fejlesztéséről.
Szeptember 18. – A tadzsik vezetés kezdeményezésére orosz egységek vonják ellenőrzésük alá a Tadzsikisztán hadászatilag fontos pontjait és létesítményeit.
Szeptember 19. – Az azeri és az örmény védelmi miniszter tűzszüneti megállapodást ír alá, amely szerint 2 hónapra felfüggesztik a harcokat a két ország határán a Karabahban.
Szeptember 20. – Az ENSZ felújítja segélyszállításait a bosnyák fővárosba, Szarajevóba. – A Biztonsági Tanács úgy dönt, hogy Kis-Jugoszlávia nem örökölheti automatikusan a korábbi állam helyét a világszervezetben, hanem kérnie kell felvételét. – A francia népszavazáson 51%-os igennel fogadják el a maastrichti szerződést. – Az észt parlamenti és elnökválasztásokon nem vehetnek részt a köztársaság lakosságát 40%-ban alkotó oroszok.
Szeptember 21. – Az Európai Közösségek külügyminiszterei New York-i rendkívüli ülésükön nem javasolják a maastrichti szerződés újratárgyalását. – Leváltják a Kubai Kommunista Párt legfőbb ideológiai vezetőjét, Carlos Aldanát. – Megkezdődik a salvadori gerillamozgalom, az FLMN fegyverletételének második szakasza.
Szeptember 22. – Az osztrák parlament jóváhagyja az ország csatlakozását az Európai Gazdasági Térséghez. – Az amerikai képviselőház jóváhagyja azt a törvénytervezetet, amely megvonná a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Kis-Jugoszláviától. – Tűzszünet lép életbe a nahicseváni–örmény határon. – A lengyel szejm alkotmányjogi felelősséget vizsgáló bizottsága kihallgatja Wojciech Jaruzelski egykori államfőt, aki minden felelősséget magára vállalt a szükségállapot 1981-es bevezetéséért. – 15 Atlanti-óceán menti ország megállapodik, hogy 15 évig tilos radioaktív szennyező anyagok elhelyezése az óceánban. – Kazahsztán és Németország politikai és gazdasági együttműködési megállapodást köt.
Szeptember 23. – Kölcsönös védelmi megállapodást ír alá Bosznia és Horvátország. – Az Egyesült Államok újabb atomrobbantást hajt végre a nevadai sivatagban. – Magyarország együttműködési megállapodást ír alá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO). – Vietnamban Le Duc Anh tábornokot választják államfővé. – Kazahsztán barátsági és együttműködési szerződést ír alá Franciaországgal, és csatlakozik az EBEÉ Párizsi Chartájához.
Szeptember 24. – Az amerikai képviselőház 9 hónapra szóló moratóriumot hagy jóvá a nukleáris robbantásokra. – Az Egyesült Államok tovább szigorítja a 30 éve elrendelt kereskedelmi embargót Kubával szemben. – Újabb sikertelen elnökválasztási fordulót tart a cseh-szlovák szövetségi parlament.
Szeptember 25. – Megnyitják a Duna–Majna–Rajna-csatornát; Antall József magyar miniszterelnök beszédében bírálja a szlovák magatartást Bős ügyében. – Az orossz parlament elítéli Grúziát, amiért erőszakos úton az ember jogok megsértésével próbálja megoldani az abház válságot. – Befejeződik az orosz csapatok kivonása Mongóliából. – A katonai együttműködés bővítése mellett foglalnak állást a Visegrádi Hármak védelmi miniszterei. – Kizárják Kis-Jugoszláviát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségből (IAEA).
Szeptember 26. – Rendkívüli állapotot vezetnek be az Oroszországhoz tartozó Kabard- és Balkárföld fővárosában, Nalcsikban. – Feloldják a 3 éve bevezetett rendkívüli állapotot a Myanmari Unióban. – Puccskísérletet hiúsítanak meg a Comore-szigeteken.
Szeptember 27. – Romániában súlyosabb szabálytalanságok nélkül tartják meg a parlamenti és az elnökválasztásokat, de a szavazatszámlálás még 1 hét múlva sem fejeződik be. – A francia szenátus tagjainak újjáválasztásakor a legjobb eredményt a kormányzó Szocialista Párt éri el. – A togói népszavazáson jóváhagyják az ország új alkotmányát.
Szeptember 28. – Az abház válságról tárgyal Sevardnadze grúz és Jelcin orosz elnök. – A Litvániában élő lengyel kisebbségek helyzetéről folytat megbeszélést Varsóban Abisala litván kormányfő.
Szeptember 29. – Brazíliában eddig példátlan módon a parlament eljárást kezdeményez Fernando Collor de Mello elnök ellen. – Möllemann német gazdasági miniszter Moszkvában a 2 milliárd márkás, a vállalatokkal szemben fennálló orosz adósság kifizetésére szólítja fel tárgyaló partnereit. – A svájci parlament felsőháza jóváhagyja az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést. – A szlovák parlament dönt: aug. 29-e, a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója az ország új állami ünnepe. – Angolában megkezdődik az ország történetének első szabad parlamenti és elnökválasztása.
Szeptember 30. – Tudjman horvát és Ćosić jugoszláv államfő megállapodik Genfben, hogy kivonják a szövetségi csapatokat a Dubrovniktól délre fekvő Prevlaka-félszigetről. – Az amerikai képviselőház leszavazza, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának. – Japán is csatlakozik az Antarktisz védelméről kötött nemzetközi megállapodáshoz. – Major brit kormányfő és Mitterrand francia államfő elveti a maastrichti szerződés megvalósításának lassítását. – Az ellenzék támadása miatt lemond tisztségéről Vitold Fokin ukrán kormányfő.
Október 1. – Az amerikai szenátus jóváhagyja a START–II. szerződést. – Ross Perot texasi milliárdos bejelenti, hogy mégis indul az elnökválasztáson. – A cseh-szlovák szövetségi parlament elveti a törvényjavaslatot a föderáció megszűnéséről, és megbíz egy bizottságot a Cseh–Szlovák Unió megalakításának kidolgozására. – Az ukrán parlament elfogadja Vitold Fokin miniszterelnök és kormányának lemondását. – Oroszországban megkezdődik a 10 ezer rubel értékű privatizációs kuponok szétosztása. – Az uruguayi népszavazáson a privatizációs törvény felülvizsgálata mellett döntenek. – A Nemzetközi Tengerészeti Iroda kalózellenes központot nyit Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosában a délkelet-ázsiai országok vizein garázdálkodó rablók megfékezésére.
Október 2. – George Bush amerikai elnök aláírja a nukleáris kísérletek moratóriumára vonatkozó törvényt. – A németországi Bielefeldben megalakul a NATO gyorsan bevethető hadtestének (RRC) parancsnoksága. – Brazíliában Itamar Franco eddigi alelnök veszi át az államfői teendőket a lemondott Fernando Collor de Mello helyén. – Az amerikai szenátus, majd 1 nappal később a képviselőház is jóváhagyja, hogy a volt szovjet tagköztársaságok 417 millió dollár segélyt kapjanak. – A lengyel és az orosz miniszterelnök megállapodik a szovjet csapatok kivonásának pénzügyi kérdéseiben. – Az ENSZ Biztonsági Tanács úgy dönt, hogy lefoglalja Irak külföldi bankokban lévő olajjövedelmeit és a külföldön tárolt iraki olajat.
Október 3. – A Mozambikban harcoló felek aláírják a 16 éves polgárháborút lezáró békemegállapodást. – Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választják a Román Nemzeti Egységpárt elnökévé.
Október 4. – Közzéteszik a román elnökválasztás első fordulójának eredményeit: Ion Iliescu 47,34%-ot, Emil Constantinescu ellenzéki jelölt 31,24%-ot szerez. – Az iraki kurdok parlamentje nyilatkozatot fogad el egy demokratikus szövetségi állam létrehozásáról. – A guyanai demokratikus választásokon a 26 éve kormányzó Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) a második helyen végez a baloldali ellenzéki Népi Haladó Párt (PPP) mögött.
Október 5. – Az Európai Közösségek miniszteri tanácsa felhatalmazza a brüsszeli bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a szovjet utódállamokkal a kereskedelmi és együttműködési szerződések megkötéséről. – Az észt parlament Lennart Merit, az Isamaa jobboldali pártszövetség elnökjelöltjét választja az ország államfőjévé. – Ukrajna és Bulgária barátsági és együttműködési szerződést köt. – A választási eredmények állítólagos meghamisítása miatt az UNITA kivonja erőit a nemrég létrehozott közös angolai hadseregből. – A kuvaiti nemzetgyűlési választásokon kisebbségbe kerülnek az uralkodócsaládot támogató erők.
Október 6. – A romániai parlamenti választások végeredménye: a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja a szenátusban 28,29, a képviselőházban 27,72%-ot szerez, a 17 ellenzéki pártot tömörítő Demokratikus Konvenció a szenátusban a szavazatok 20,16%-át kapja, a képviselőházban 20,01%-ot kap. Az RMDSZ 27 képviselőházi és 12 szenátusi mandátumot szerez. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatot hoz arról, hogy megkezdik a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálását. Az angolai választásokon az MPLA (Munkapárt) 53,74%-ot, elnökjelöltje, Dos Santos 49,5%-ot szerez. A második az UNITA. – Japán bejelenti, hogy 137,7 milliárd jen kölcsönt ad Kínának.
Október 7. – Az azerbajdzsán parlament elveti a csatlakozást a Független Államok Közösségéhez. – A jugoszláv hadsereg megkezdi a Prevlaka-félszigeten állomásozó haderőinek kivonását. – Dél-Koreában Hjun Szung Dzsong jogászprofesszort nevezik ki az ideiglenes kormány élére. – Egy bangladesi egészségügyi központ, Helen Mack guatemalai emberi jogi aktivista, John Goffman amerikai atomkutató, Alla Jarosinszkaja ukrán újságírónő és egy finn faluszövetség kapja az alternatív Nobel-díjakat.
Október 8. – 78 éves korában meghal Willy Brandt volt német kancellár, a Német Szociáldemokrata Párt tiszteletbeli elnöke. – A német parlament elítéli a külföldiek elleni erőszakos cselekedeteket, valamint az antiszemita és fajgyűlölő túlkapásokat. – Az orosz parlament felszólítja a kormányt, hogy 1 hónapon belül terjesszen elő intézkedési tervet a válság leküzdésére. – A cseh-szlovák szövetségi parlament csökkenti a központi államigazgatási szervek jogkörét. – Izrael hozzájárul, hogy a megszállt területeken kívül élő palesztinok is részt vegyenek a többoldalú regionális tanácskozásokon a közel-keleti békekonferencián. – Derek Walcott trinidadi költő kapja az 1992. évi irodalmi Nobel-díjat.
Október 9. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megtiltja a katonai repüléseket Bosznia légterében. – A román külügyminisztérium körlevélben tiltja meg az Erdély szó használatát a hivatalos dokumentumokban. – A Független Államok Közösségének csúcstalálkozóján kormányközi bank felállításáról állapodnak meg a pénzkibocsátás felügyeletére.
Október 10. – Jelcin orosz és Nazarbajev kazah elnök egyezményt ír alá a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény kölcsönös alkalmazásáról, és megállapodik a 2 ország katonapolitikájának összehangolásáról. – Klaus cseh és Mečiar szlovák kormányfő megegyezik abban, hogy vámuniót hoznak létre a jan.-tól szétváló 2 állam között, és 1993. jún. 30-ig megtartják a csehszlovák koronát, ezután viszont saját nemzeti valutát vezetnek be. – A szlovákiai Magyar Polgári Párt ismét A. Nagy Lászlót választja elnökévé. A Szlovák Nemzeti Párt Ludovit Černák gazdasági minisztert választja új elnökévé.
Október 11. – Ion Iliescu győz a romániai elnökválasztás második fordulójában. – Az olasz képviselőház bizalmat szavaz az Amato-kormánynak, és jóváhagyja a költségvetési megszorító programot, amely ellen tiltakozásul tízmillióan szüntetik be fél napra a munkát.
Október 12. – A montenegrói parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely szerint Montenegró a Jugoszláv Szövetségi Köztársasághoz tartozó demokratikus állam. – Az UNESCO úgy határoz, hogy Kis-Jugoszlávia nem örökölheti elődje tagságát a szervezetben. – Megkezdődik a Kínai Kommunista Párt XIV. kongresszusa, amelyen megszavazzák Teng Hsziao-ping piacgazdasági reformterveit, és feloszlatják a konzervatív veteránok legfontosabb hatalmi szervét, a Központi Tanácsadó Bizottságot. – Olaszországban megkezdődik az államellenes összeesküvéssel vádolt, 11 éve leleplezett P–2 szabadkőműves páholy tagjainak pere. – Oroszország és Azerbajdzsán barátsági, együttműködési és biztonsági szerződést köt. – Szaad el-Abdullah esz-Szalem asz-Szabah sejket nevezik ki Kuvait új miniszterelnökévé. – Edwin Krebs és Edmond Fischer amerikai biokémikus kapja az idei orvosi Nobel-díjat. – Véget ér a sevillai világkiállítás.
Október 13. – A boszniai szerb vezetők beleegyeznek abba, hogy repülőgépeiket Jugoszlávia repülőtereire telepítsék át. – Leonyid Kucsma dnyepropetrovszki gyárigazgatót bízzák meg az ukrán kormány megalakításával. – Az amerikai Gary S. Becker, a chicagói egyetem professzora kapja a közgazdasági Nobel-díjat. – Afganisztán és Üzbegisztán diplomáciai kapcsolatokat létesít.
Október 14. – Bush amerikai elnök hozzájárul az Egyesült Államokban tartózkodó 70 ezer kínai diák letelepedéséhez. – A grúz államtanács védelmi tanács felállításáról határoz az abháziai polgárháború miatt. – Többhetes harc után tűzszünetet kötnek Tadzsikisztánban a muzulmán egységek és az egykori kommunista vezetéshez hű erők. – Georges Charpak francia professzor kapja a fizikai, Rudolph Marcus amerikai professzor pedig a kémiai Nobel-díjat.
Október 15. – Lemond Rasid Szohl libanoni miniszterelnök, akinek utóda Rafik al-Hariri lesz. – A lengyel parlament 3 éves vita után elfogadja a rádióról és televízióról szóló törvényt.
Október 16. – Az Európai Közösségek állam- és kormányfői állást foglalnak a maastrichti szerződés megvalósítása mellett. – Egy quatemalai indián asszony, Rigoberta Menchu kapja a Nobel-békedíjat. – Bush amerikai elnök aláírja a törvényt arról, hogy megvonják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Jugoszláviától. – A török hadsereg átfogó légi és szárazföldi offenzívát indít az Észak-Irakba menekült törökországi kurd szakadárok ellen.
Október 17. – A lengyel parlament alkotmánymódosítási törvénycsomagja értelmében újrarendezik a hatalmi jogosítványokat a szejm, a szenátus, a kormány és az államfő között. – A Vatikán fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal. – Ismét Alexander Dubčeket választják a Szlovák Szociáldemokrata Párt elnökévé.
Október 18. – A finnországi helyhatósági választásokon előretörnek a szociáldemokraták. – Olaszországban Demokratikus Szövetség néven közös választási pártot hoznak létre szocialisták, baloldali demokraták, zöldek és haladó katolikusok. – A bolognai egyetem távollétében díszdoktorrá avatja Mihail Gorbacsovot, akinek kiutazását a Jelcin-kormányzat nem engedélyezte.
Október 19. – Az Európai Közösségek pénzügyi és gazdasági miniszterei felszabadítják az Oroszországnak korábban megítélt 349 millió ECU-s kölcsönt. – Jelcin orosz elnök aláírja az atomrobbantási moratórium 1993 közepéig történő meghosszabbításáról szóló rendeletet. – A tallinni parlament támogatja Mart Laar miniszterelnöki kinevezését. – Öngyilkos lesz a német békemozgalom és a Zöldek pártjának egyik alapítója, Petra Kelly. – Folytatódik Genfben a Jugoszlávia-konferencia, amelyen Ćosić jugoszláv és Tudjman horvát elnök megállapodik a 2 ország gazdasági kapcsolatainak normalizálásában, és a vagyonjogi kérdések tisztázását kezdeményezik.
Október 20. – A moszkvai védelmi minisztérium bejelenti, hogy leállítja az orosz katonák kivonását a Baltikumból, amíg nem tudnak lakást biztosítani minden hazatérő katonának. – A NATO nukleáris tervező csoportjának skóciai tanácskozásán úgy foglalnak állást, hogy az év végéig pontos katonai terveket kell kidolgozni a szervezet békefenntartó tevékenységéről az európai válságövezetekben. – Az Európai Közösségek környezetvédelmi miniszterei hozzájárulnak, hogy a tagországok megtilthassák az országukon áthaladó szemétforgalmat.
Október 21. – Belorusszia parlamentje ratifikálja az európai hagyományos fegyverzetet és haderő csökkentéséről szóló párizsi megállapodást. – Örményország és Azerbajdzsán megállapodik, hogy demilitarizált övezetet hoznak létre a 2 országot összekötő vasútvonalak mentén. – A bolgár parlament elítéli Filip Dimitrov kormányfőt a Makedóniának tervezett fegyvereladások miatt.
Október 22. – Az ENSZ megállapodik Irakkal 200 millió dollár értékű segély szállításáról, ill. 300 ENSZ-megfigyelő küldéséről. – Az orosz és az ukrán miniszterelnök megállapodik, hogy kölcsönösen alkalmazzák a legnagyobb kedvezmény elvét. – Öt amerikai űrhajóssal és egy kanadai lézerfizikussal a fedélzetén fellövik a Columbia amerikai űrrepülőgépet.
Október 23. – Az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán képviselői Genfben egyezményt írnak alá, amely lehetővé teszi a nukleáris fegyverekről kötött 1991. évi amerikai–szovjet megállapodás betartásának felügyeletét. – Szarajevóban tűzszüneti megállapodást kötnek a szemben álló felek. – Ismét Slobodan Miloševićet választják a Szerbiában kormányzó Szocialista Párt elnökévé. – Oroszországban feloldják a külföldiek utazási korlátozásait. – Az olasz szenátus is jóváhagyja a kiadáscsökkentő kormányprogramot. – Moldova és Ukrajna barátsági és együttműködési szerződést köt. – Rendkívüli állapotot vezetnek be Tadzsikisztán fővárosában, Dusanbében, mert a kormányellenes erők több középületet elfoglalnak. – Akihito japán császár Kínába látogatva mélységes fájdalmának ad hangot a kínai nép ellen elkövetett japán háborús bűnökért.
Október 24. – Az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván fővárosában az ellenzéki Népfront fegyveresei elfoglalnak több középületet, és Alijev parlamenti elnök távozását követelik. – A szlovákiai Dunacsúny térségében megkezdik a Duna-meder elrekesztését a bősi beruházás C változatának megvalósítása érdekében. – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldötteinek országos tanácsa kolozsvári ülésén nyilatkozatot fogad el a romániai magyarság belső önrendelkezéséről.
Október 25. – A litván parlamenti választásokon elsöprő győzelmet arat az Algirdas Brazauskas vezette Litván Demokratikus Munkáspárt (44,7%), a Sajudis csupán 19,8%-ot szerez. – 2 napos együttes ülést kezd a cseh és a szlovák kormány a szétválás még vitatott kérdéseiről. – Az ügyvezető tadzsik elnök, Iszkandarov újból azt kéri a Független Államok Közösségétől, hogy küldjön békeerőket Dusanbébe.
Október 29. – Jelcin orosz elnök rendeletben állíttatja le a volt szovjet haderő kivonását a Baltikumból az orosz nemzetiséggel szembeni bánásmód miatt. – Az Európai Parlament elítéli a bősi erőmű esetleges üzembe helyezését. – A madridi parlament alsóháza és az olasz parlament alsóháza is jóváhagyja a maastrichti szerződést. – Panić jugoszláv miniszterelnök és Gligorov makedón államfő megállapodik a 2 köztársaság egyidejű és kölcsönös elismeréséről. – Kenyában feloszlatják a parlamentet. – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 70 millió dolláros kedvezményes hitelt ítél oda Etiópiának.
Október 30. – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizsztán és Törökország megállapodik a két- és többoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzésében. – A kanadai kormány hozzájárul, hogy az eszkimók gyakorolják a politikai ellenőrzést az ország egyötödét kitevő őshazájuk ügyei felett. – A Dél-afrikai Köztársaság elnöki tanácsa jóváhagyja az államfő javaslatát a politikai bűnök elkövetőire kiterjedő amnesztiatörvényről.
Október 31. – A római katolikus világegyház rehabilitálja Galileo Galileit, akit a Szent Invizíció 1633-ban ítélt életfogytiglani börtönre nézeteiért. – Közös állam megalakításáról döntenek a boszniai és a horvátországi szerbek parlamentjei: a végső egyesítésről rövidesen népszavazás útján döntenek. – Megalakítja kormányát az új libanoni miniszterelnök, Rafik al-Hariri.
November 1. – Manfred Wöerner NATO-főtitkár ötnapos utat kezd Belorussziában és Kazahsztánban. – 10 napos út után földet ér a Columbia amerikai űrrepülőgép.
November 2. – Megkezdődik a cseh-szlovák hadsereg 2:1 arányú felosztása a jan.-tól önállósuló Csehország és Szlovákia között. – Kis-Jugoszlávia parlamentjének egyik házában megvonják a bizalmat Milan Panić szövetségi kormányfőtől, de a Köztársasági Tanácsban megerősítik tisztségében a miniszterelnököt. – Borisz Jelcin orosz elnök 1 hónapra rendkívüli állapotot rendel el a köztársasághoz tartozó Észak-Oszétiában, és az Ingus Köztársaságban. – Nagy-Britannia megszünteti az országban dolgozó orosz diplomaták, újságírók és üzletemberek ellen 1952 óta érvényben lévő utazási korlátozásokat.
November 3. – A demokrata párti Bill Clintont választják az Egyesült Államok 42. elnökévé, az alelnök Al Gore szenátor lesz. Az 538 elektori szavazatból Clinton 370-et, Bush 168-at szerez, de a szavazatok számát tekintve csak 5 milliós különbség van közöttük, a független Ross Perot nem jut elektori szavazathoz, de 19 millió szavazatot szerez. – Bulgáriában 10 év szabadságvesztésre ítélik Georgi Atanaszov volt miniszterelnököt és Sztojan Ovcsarov volt gazdasági és tervezési minisztert pénzügyi visszaélések miatt. – Beszünteti tevékenységét az évek óta már nem működő csehszlovák Charta ’77 mozgalom.
November 4. – Oroszország Legfelsőbb Tanácsa ratifikálja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-szerződést, amelyet még a Szovjetunió kötött az Egyesült Államokkal. – Az orosz parlament államhatárnak nyilvánítja az országot és a 3 balti államot elválasztó határvonalat. – A belga képviselőház után a szenátus is megszavazza a maastrichti szerződést. – Nazarbajev kazah elnök rendkívüli intézkedések megtételére szólítja föl a közép-ázsiai köztársaságok vezetőit a tadzsik konfliktus rendezésére. – A cseh-szlovák szövetségi kormány jóváhagyja a Magyarország képviselőivel kötött londoni megállapodást Bősről. – A Bulgáriában kormányzó Demokratikus Erők Szövetsége ismét Filip Dimitrovot bízza meg az új kormány vezetésével. – A Nemzetközi Valutaalap 24 tagú végrehajtó bizottsága Oroszország és Svájc képviselőjével kibővül.
November 5. – Az Európa Tanács tagjai aláírják a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amely nemzetközi jogi értelemben elsőként rendelkezik kötelező erővel a nemzeti kisebbségek jogairól. – A 3 balti állam vezetői felszólítják Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait Észtországból, Lettországból és Litvániából. – Parafálják az Európai Közösségek és Szlovénia kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását. – Nagy-Britannia vízumkötelezettséget vezet be a volt Jugoszlávia állampolgáraival szemben.
November 6. – Bill Clinton megválasztott amerikai elnök Warren Christopher volt külügyminiszter-helyettest és Vernon Jordan jogászt bízza meg a kormányváltás előkészítésével. – Jelcin orosz elnök az emberi jogok baltikumi megsértésének kivizsgálását kéri az ENSZ főtitkárától. – A grúz parlament Eduard Sevardnadzét választja államfővé. – Oroszország 75 millió dollár értékben fegyverüzletet köt Törökországgal. – Az Egyesült Államok megállapodik a Fülöp-szigetekkel, hogy az amerikai hadihajók továbbra is használhatják a Fülöp-szigetek kikötőit üzemanyag-fölvételre. – Tatársztán parlamentje szuverén államnak nyilvánítja a köztársaságot az elfogadott új alkotmányban.
November 7. – 71 éves korában meghal Alexander Dubček. – Václav Klaus cseh miniszterelnököt újjáválasztják a Polgári Demokratikus Párt elnökévé. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet magas rangú külügyi tisztviselőinek prágai tanácskozásán úgy döntenek, hogy Kis-Jugoszlávia az év végéig nem vehet részt a helsinki folyamatban. – A német Keresztényszociális Unió (CSU) kongresszusán támogatják a maastrichti szerződést.
November 8. – Rendkívüli állapotot vezetnek be Kolumbiában, hogy felszámolják a baloldali gerillákat és a kábítószerkartelleket. – Berlinben az idegengyűlölet és az erőszak ellen tartott több tízezres tüntetésen megdobálják Kohl kancellárt és Weizsäcker szövetségi elnököt. – A grúz parlament Tengiz Sziguát választja meg a köztársaság miniszterelnökének. – Azerbajdzsán megfigyelői státust kér az Arab Ligában.
November 9. – Hatályba lép az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló, 1990-ben megkötött párizsi szerződés. – Irakban megkezdődik az 500 tonnára becsült mustárgázkészlet megsemmisítése. – A cseh és a szlovák köztársasági kormány megegyezik a szövetségi vagyon szétosztásának elveiben.
November 10. – Újabb tűzszünetben állapodnak meg a Bosznia-Hercegovinában szemben álló felek. – Dudajev csecsen elnök rendkívüli állapotot rendel el a Csecsen Köztársaságban, válaszul arra, hogy az orosz hadsereg megszállja a szomszédos ingus területeket. – Lengyelország szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról ír alá megállapodást az EFTA tagállamaival. – Fidel Ramos Fülöp-szigeteki elnök elrendeli az államcsínykísérlettel vádolt katonatisztek szabadon bocsátását, a békekötés érdekében.
November 11. – A vajdasági parlament a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének tiltakozása ellenére is elfogadja az új, többségi elven alapuló választási szabályzatot. – Az anglikán egyház szinódusa engedélyezi, hogy nők is papok legyenek az anglikán egyházban. – Az Arab Magreb Unió elítéli a vallási fanatizmus minden formáját, így az iszlám fundamentalizmust is.
November 12. – Ausztria bejelenti, hogy részt vesz az Európai Közösségeken belül kialakítandó kollektív biztonsági rendszerben. – A holland képviselőház elfogadja a maastrichti szerződést. – A svéd, a norvég, a finn és a dán kormányfő felszólítja Oroszországot, hogy minél előbb vonja ki csapatait a balti államokból. – Berlinben megkezdődik Erich Honecker volt keletnémet állami és pártvezető, valamint társainak pere. – Zselev bolgár köztársasági elnök Filip Dimitrovot, a kormányzó Demokratikus Erők Szövetségének elnökét bízza meg kormányalakítással, de a parlament nem szavaz bizalmat a kabinetnek.
November 13. – A cseh-szlovák szövetségi parlament – 2 sikertelen szavazási forduló után – elfogadja a szövetségi vagyon kettéosztásáról szóló törvénytervezetet. – Ukrajna bejelenti, hogy jelenlegi formájában nem írja alá a Független Államok Közösségének együttműködéséről szóló alapszerződés tervezetét.
November 14. – Önfelszámolásról dönt a szlovák Polgári Demokrata Unió (ODU) nevű jobboldali párt. – Az iraki kurdok követeléseiről tanácskoznak Törökország, Irán és Szíria külügyminiszterei.
November 15. – A litván parlamenti választások második fordulójában elsöprő többséget szerez a Litván Demokratikus Munkapárt, a volt kommunista párt. – A szlovén parlament elfogadja a privatizációs törvényt.
November 16. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli az etnikai tisztogatásokat, és megszigorítja a Szerbia és Montenegró ellen életben lévő kereskedelmi embargót. – Kravcsuk ukrán elnök a NATO egyesített erőinek főparancsnoka, Shalikashvili előtt megerősíti, hogy a köztársaság egyelőre nem adja át a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak. – A Német Szociáldemokrata Párt (SDP) tanácskozásán az elfogadott állásfoglalás lehetségesnek nevezi német katonák részvételét az ENSZ békefenntartó akciókban. – Loic Bouvardot választják meg az Észak-atlanti Közgyűlés új elnökének.
November 17. – Parafálják Románia és az Európai Közösségek társulási szerződését. – A szlovák parlament döntése nyomán 4,5 milliárd korona értékben államkötvényeket bocsátanak ki a bősi vízerőmű építésének finanszírozására. – Kinkel német külügyminiszter Izraelben szégyenkezésének ad hangot, amiért országában atrocitások érnek külföldieket és zsidókat.
November 18. – Oroszország magára vállalja a teljes szovjet adósság visszafizetését, míg a FÁK többi tagállamai Moszkva javára lemondanak a Szovjetunió külföldi vagyonára vonatkozó igényükről. – Az ukrán parlament rendkívüli jogokkal hatalmazza fel a kormányt a gazdasági reformok valóra váltása érdekében. – Jelcin orosz elnök dél-koreai látogatása során alapszerződést köt a 2 ország, lezárva a koreai háború óta tartó ellenségeskedést. – A svéd parlament jóváhagyja a csatlakozást az Európai Gazdasági Térséghez.
November 19. – Fegyverszüneti megállapodást írnak alá Grúzia, Abházia és Oroszország képviselői. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nyugat-afrikai államok kérésére fegyverszállítási tilalmat rendel el Libéria ellen. – Az iraki kurdok és a török hatóságok megállapodnak, hogy megakadályozzák az Ankara ellen küzdő török kurdok átszivárgását a határon. – A katonai együttműködés bővítése mellett foglalnak állást a visegrádi hármak vezérkari főnökei.
November 20. – A tadzsik parlament rendkívüli ülésén elfogadják Nabijev egykori elnök lemondását, és ezzel megnyílik az út a harcok beszüntetése és a polgárháború lezárása előtt. – Görögország teljes jogú, Törökország, Norvégia és Izland pedig társult tagságot kap a Nyugat-európai Unióban (WEU). – Katonai együttműködési megállapodást köt Albánia és Törökország. – A Grúziához tartozó Dél-Oszétia parlamentje állást foglal arról, hogy Oroszországhoz csatlakozik. – Az Európai Közösségek megállapodik az Egyesült Államokkal a vitatott mezőgazdasági támogatások ügyében. – Romániában 60 év után megnyílik az árutőzsde. – A cseh parlament jóváhagyja a tőzsde megnyitását Prágában.
November 21. – Meghal a laoszi államfő, Kaysone Phomvihane, akinek utóda a keményvonalas kommunista Nouhack Phoumsavahn. – A 15 fejlődő országot tömörítő G–15 csoport tanácskozásán felveszik Chilét, és saját pénzintézet felállítását határozzák el.
November 22. – A perui választásokon az Alberto Fujimori elnököt támogató párt győz.
November 23. – Az Európai Közösségek 220 millió ECU értékű kölcsönt szavaz meg Észtországnak, Lettországnak és Litvániának. – Menekültszállásokat gyújtanak föl a németországi Mölln városában.
November 24. – A Fülöp-szigetekről 94 év után távozik az utolsó amerikai katona is. – Az ENSZ-közgyűlés elfogadja azt a kubai határozattervezetet, amely felszólítja az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a szigetország elleni gazdasági embargó megszigorításáról hozott döntését.
November 25. – Az ENSZ-közgyűlés egyhangúlag elfogadott határozatban követeli az orosz csapatok kivonását a Baltikumból. – A cseh-szlovák szövetségi parlament kimondja a föderációs állam megszűnését, és azt, hogy 1993. jan. 1-jétől megalakul az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. – Norvégia hivatalosan is benyújtja tagfelvételi kérelmét az Európai Közösségekbe. – A spanyol parlament ratifikálja a maastrichti szerződést. – A litván parlament első ülésén Algirdas Brazauskast, a Litván Demokratikus Munkapárt elnökét választják meg az új törvényhozás elnökévé, egyben ügyvezető államfővé. – Parafálják az olasz-orosz barátsági és együttműködési szerződést. – Ecuador kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC), amelynek tagállamai napi 24,6 millió hordó kitermelési kvótában egyeznek meg.
November 26. – A cseh-szlovák alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti az „átvilágítási törvény” egyes rendelkezéseit. – A Kis-Jugoszláviával szemben fönnálló szankciók feloldásáról tárgyal német vezetőkkel Panić szövetségi miniszterelnök. – Romániában Emil Constantinescut, a bukaresti egyetem rektorát választják a Romániai Demokratikus Konvenció elnökévé.
November 27. – Szlovákia és Magyarország képviselői az Európai Közösségek közvetítésével folyó brüsszeli tárgyalásokon megállapodnak, hogy a hágai nemzetközi bírósághoz fordulnak Bős ügyében. – A brit kormány, az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsának soros elnöke felszólítja a magyar, a bolgár és a román kormányt a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt embargó szigorúbb betartására. – Moldova és Románia integrációjának első lépéseként a 2 parlament megállapodik tevékenységének összehangolásában. – Sikertelen pucsskísérletet hajtanak végre Venezuelában. – Az orosz parlament dönt az ország új címeréről és a köztársasági olajvállalatok privatizálásáról, ill. részvénytársasággá alakításáról. – A tadzsik parlament úgy dönt, hogy az országban megszünteti az elnöki irányítást, és Tadzsikisztánt parlamenti köztársasággá nyilvánítja, ugyanakkor fönntartja a rendkívüli állapotot.
November 28. – A szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos közgyűlésen nem támogatják a szlovák függetlenségi nyilatkozatot, és nem értenek egyet az alkotmánnyal sem, mert az figyelmen kívül hagyja a nemzetiségek alapvető érdekeit.
November 29. – Jelcin orosz elnök kezdeményezésére Demokratikus Választás névvel új politikai tömörülés alakul a moszkvai vezetés támogatására.
November 30. – Az ENSZ-közgyűlés elfogadja a vegyi fegyverek fejlesztését, gyártását, felhalmozását és alkalmazását tiltó konvenciókat. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólítja a Kambodzsával szomszédos országokat az olajszállítási embargó betartására. – Rövid időre tűzszünet lép életbe a horvát és a szerb fegyveres erők között Bosznia-Hercegovinában. – Az orosz alkotmánybíróság jogosnak minősíti az SZKP csúcsszerveinek betiltását, alkotmányellenesnek nevezi viszont Jelcin elnöki döntésének alapszervezetekre vonatkozó részét. – A visegrádi katonai együttműködésről tárgyal a lengyel, a magyar és a cseh-szlovák hadsereg vezérkari főnöke.
December 1. – Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint a szerb vezetőket terheli a fő felelősség a Bosznia-Hercegovinában történtekért. – Az Iszlám Országok Szervezete (OIC) felszólítja az ENSZ-t, hogy alkalmazzon erőt Kis-Jugoszlávia ellen, és tegye lehetővé, hogy a boszniai muzulmánok fegyverrel védelmezhessék magukat. – Kolozsvárott Funar polgármester döntése nyomán román nyelvű feliratot helyeznek el a Mátyás-szoborra. – Megkezdődik az oroszországi népképviselők kéthetes kongresszusa, amelyen Viktor Csernomirgyin személyében új kormányfőt választanak és kiiktatják az ország alaptörvényéből a Szovjetunióra vonatkozó utalásokat.
December 2. – Az osztrák parlament elfogadja a jan.-tól életbe lépő új idegenrendészeti törvényt, amely szigorúbb fellépést tesz lehetővé az illegálisan ott-tartózkodó külföldiekkel szemben. – Az izraeli parlament első olvasatban jóváhagyja azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében érvényét veszti a PFSZ tagjaival való érintkezést tiltó büntetőjogi eljárás. – 5 űrhajóssal a fedélzetén fellövik a Discovery amerikai űrrepülőgépet, amely pályára állít egy katonai felderítő műholdat.
December 3. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja a határozatot a szomáliai katonai beavatkozásról, jóllehet azt Szomália nem kéri. – Ausztria és Szlovénia toloncegyezményt köt. – Meghal Nureddin Ataszi volt szíriai elnök.
December 4. – Az ENSZ-közgyűlés humanitárius kérdésekkel foglalkozó főbizottsága elítéli Irakot, Iránt, Kubát és Szudánt az emberi jogok megsértéséért. – Az albán parlament az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) és az ENSZ BT sürgős összehívását kéri az újabb balkáni háború kirobbanásának megakadályozására. – Az Európai Közösségek és az Egyesült Államok képviselői megállapodnak a mezőgazdasági termékek kereskedelméről. – Kína és Vietnam több megállapodást ír alá az együttműködés bővítéséről. – A Világkiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) Végrehajtó Bizottsága elfogadja a budapesti Expo megrendezésével kapcsolatos kérdésekre adott magyar válaszokat.
December 5. – Rómában megnyílik az első élelmezési világkonferencia, amelyen II. János Pál pápa fölszólítja a fejlett országokat az éhezők fokozottabb támogatására.
December 6. – India Uttar Pradesh államában fanatikus hinduk földig rombolnak egy muzulmán mecsetet, és megkezdik saját templomuk felépítését: súlyos vallási zavargások robbannak ki, amelyek átterjednek más tartományokra is. – A német kormányzó pártok és az ellenzéki szociáldemokraták megállapodnak a menekültbefogadási gyakorlat megszigorításában. – A svájci népszavazás elutasítja az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozást. – Ismét Milan Kućant választják 4 évre Szlovénia elnökévé. – A Discovery amerikai űrrepülőgépen végzett kísérlettel bebizonyosodik, hogy lehetséges lézerrel adatokat továbbítani az űrbe.
December 7. – II. János Pál pápa a Vatikánban bemutatja a római katolikus egyház új hittankönyvét, az Új katekizmust. – Oroszország 34 milliárd dollárnyi adósságának tízéves átütemezését kéri a Párizsi Klubtól.
December 8. – Az Európai Közösségek Külügyminiszteri Tanácsa jóváhagyja a visegrádi országokkal kötött társulási szerződés ideiglenes jegyzőkönyvének meghosszabbítását. – George Bush amerikai elnök külügyminiszterré nevezi ki Lawrence Eagleburgert. – Jelcin orosz elnök rendeletileg különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a Kuril-szigetcsoportot, amelynek 4 tagját Japán magának követeli. – Az amerikai csapatok partra szállnak Szomáliában, hogy a rend helyreállításával biztosítsák a felhalmozódott segélyek elosztását az éhezők között. – Megkezdődnek, és 2 nap múlva eredménytelenül érnek véget a kínai–brit tárgyalások Hongkong sorsáról.
December 9. – MajoR brit kormányfő bejelenti, hogy Károly walesi herceg trónörökös és felesége, Diana hercegnő a különélés mellett döntött.
December 10. – Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szabadkereskedelmi megállapodást köt Lengyelországgal és Romániával. – A német parlament feloldja az 1989-ben bevezetett gazdasági szankciókat Kínával szemben. – Az indiai kormány betiltja az ország legnagyobb hindu fundamentalista szervezetét és 2 muzulmán csoportot, hogy megakadályozza a vallási zavargások továbbterjedését. – Stockholmban átadják az 1992. évi Nobel-díjakat.
December 11. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja 700 fős békefenntartó erő telepítését Makedóniába, hogy megakadályozza a válság átterjedését a Szerbiával szomszédos köztársaságra. – Lemond a japán kormány. – Tárgyalások kezdődnek Oroszország felvételéről az Európa Tanácsba.
December 12. – Az Európai Közösségek csúcstalálkozóján elfogadják a közös költségvetés 1999-ig tartó növelésének irányszámait, és a nemzeti önállóság javára korlátozzák a közösségi döntéshozatal körét. – 19 évvel halála után újratemetik Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költőt.
December 13. – Az Iszlám Ellenállás Szervezete (Hamasz) elrabol és megöl egy izraeli határőrt, hogy így kényszerítse ki egyik vezetőjének szabadon bocsátását. Izrael válaszul több mint 400 palesztint kitoloncol Libanonba a megszállt területekről. – Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) felkéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy szigorítsa meg a kereskedelmi szankciókat Haiti ellen. – Az ideiglenes szomáliai államfő, ali Mahdi Mohamed betiltja a fegyverviselést Mogadishuban, és azonnali tűzszünetben állapodik meg riválisával, Mohamed Farah Aidid tábornokkal. – Ukrajnában ismét rákapcsolják a hálózatra a csernobili katasztrófareaktor első blokkját.
December 14. – Az EBEÉ 51 tagországának külügyminiszteri értekezletén aláírják a nemzetközi békéltető és döntőbíráskodási rendszer létrehozásáról szóló Stockholmi Konvenciót. – Kozirev orosz külügyminiszter megdöbbenést kiváltó és később visszavont beszédében arra figyelmezteti a világot, mi történne, ha a reformerők vereséget szenvednének Oroszországban. – Egészségi okokból szabadon engedik az 1991. aug.-i elvetélt moszkvai puccs 4 vádlottját. – Lengyelországban 2 órás országos sztrájkkal tiltakoznak a dolgozók életkörülményeik romlása ellen. – Bush elnök engedélyezi amerikai vállalatoknak, hogy képviseletet nyissanak Vietnamban. – A román–moldovai katonai együttműködésről tárgyal a 2 védelmi miniszter.
December 15. – Kohl német kancellár moszkvai tárgyalásain bejelenti, hogy Oroszországnak nem kell törlesztenie a volt NDK-val szemben fennálló 17,6 milliárd márkás adósságát, és Németország további 500 millió márkát ajánl fel katonalakások építésére Oroszországban. – A bolgár államfő a török kisebbség pártját, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért nevű szervezetet bízza meg a kormányalakítási tárgyalások megkezdésével. – A cseh parlament törvényben mondja ki a Cseh Köztársaság jogi, intézményes és nemzetközi folyamatosságát a föderáció megszűnése után. – A holland parlament felsőháza is jóváhagyja a maastrichti szerződést, miközben Hans van den Broek külügyminiszter lemond. – Bush amerikai elnök meghosszabbítja a Líbia-ellenes kereskedelmi embargót.
December 16. – Sali Berisa albán államfő beterjeszti országa csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szövetséghez. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt, hogy 7500 fős békefenntartó erőt küldenek Mozambikba a fegyverszüneti egyezmény betartásának ellenőrzésére. – A nemzetközi Jugoszlávia-békekonferencián 29 ország magas rangú képviselői vitatják meg a 4 pontos tervet a harcok beszüntetéséről és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról. – Az ENSZ közgyűlésén határozatot fogadnak el arról, hogy ezentúl a Nemzetközi Közösség ellenőrzi a lettországi és az észtországi orosz ajkúak jogainak helyzetét. – Közvetlenül az indiai kormány irányítása alá helyeznek 3 államot, a vallási zavargások megakadályozására. – Kína katonai invázióval fenyegeti meg Tajvant, ha az kikiáltaná függetlenségét.
December 17. – A cseh-szlovák parlament utolsó ülésével lezárul a csehszlovák államiság története. – A grúz parlament nyilatkozatban követeli az orosz csapatok azonnali kivonását Abháziából. – Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó aláírja a 3 észak-amerikai országot összefűző szabadkereskedelmi megállapodást (NAFTA). – Az izraeli legfelsőbb bíróság jóváhagyja a több mint 400 palesztin kitoloncolását a megszállt területekről. – Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszterei nyilatkoznak, hogy ENSZ-felkérés esetén országaik készek részt venni a Jugoszláviára vonatkozó határozatok végrehajtásában. – Kicserélik a lett–lengyel barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányait, és megállapodnak a vízumkényszer megszüntetéséről.
December 18. – Az ENSZ BT elítéli a szerbeket a boszniai mohamedán nők megerőszakolásáért, a közgyűlés pedig javasolja a Boszniára kimondott fegyverszállítási tilalom feloldását. – Bush amerikai elnök palesztin küldöttséget fogad, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre a kitoloncolt palesztinok hazaengedése érdekében. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács kinyilvánítja készségét a jan.-tól kettéváló Cseh-Szlovákia utódállamainak felvételére. – A német Bundesrat is elfogadja és jóváhagyja a maastrichti szerződést.
December 19. – Meggyilkolják a tadzsik ellenzéki pártokat tömörítő parlamenti koalíció vezetőjét Szaheb Nazarovot. – A francia nemzetgyűlés és a szenátus is elfogadja, hogy állítsák parlamenti bíróság elé Laurent Fabius volt miniszterelnököt, a Szocialista Párt jelenlegi főtitkárát, és 2 egykori kormánytagot, mert tudtak arról, hogy vérátömlesztések során AIDS-vírussal fertőztek betegeket. – A tajvani parlamenti választásokon az eddig kormányzó Nemzeti Párt szerzi a legtöbb voksot.
December 20. – Szerbiában Slobodan Milošević nyeri az elnökválasztást, a parlamenti választásokon a Szerb Szocialista Párt 101 mandátumot, szövetségese, a Szerb Radikális Párt 73 mandátumot kap. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 9 képviselője van. Montenegróban második fordulót kell tartani. – Szaúd-Arábia és Katar külügyminisztere megállapodik a határvita rendezéséről. – Bukarestben bejelentik, hogy a besszarábiai egyház a moszkvai ortodox egyház fennhatóságából visszatér a román görögkeleti egyház kebelébe.
December 21. – A magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák külgazdasági miniszter aláírja a 4 ország szabadkereskedelmi megállapodását (CEFTA): 1993. márc. 1-jétől 3 szakaszban feloldják a vámok és a szállítások mennyiségi korlátozását. – Az Európai Közösségek megfigyelőket küld Albániába a jugoszláv határ ellenőrzésére. – Kína és Oroszország megállapodik a határjelző oszlopok felállításában. – Moldova és Belorusszia együttműködési szerződést köt. – Katonai lázadás robban ki Zaire-ben a rossz ellátás és a zsoldok visszatartása miatt.
December 22. – Az orosz parlament jóváhagyja a külföldre utazás megkönnyítéséről szóló törvényt. – Dél-Korea és Vietnam 17 év után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
December 23. – Bush amerikai elnök rendeletileg feloldja a Kína ellen 1989-ben bevezetett fegyverembargót. – Kína felszólítja Franciaországot kantoni konzulátusának bezárására, amiért Párizs Mirage vadászbombázókat adott el Tajvannak. – 18 hónappal a Varsói Szerződés felbomlása után az orosz legfelsőbb tanács kimondja a szervezet megszűnését. – Mihail Kolesznyikovot nevezik ki az orosz fegyveres erők új vezérkari főnökévé.
December 24. – Bush amerikai elnök kegyelemben részesíti Caspar Weinberger volt védelmi minisztert, és az Iránnak szánt titkos fegyverszállítások ügyében szerepet játszott további 5 személyt. – Az arab országok külügyminiszteri szintű tanácskozást tartanak a megszállt területekről Izrael által kiutasított több mint 400 palesztin ügyében.
December 25. – A boszniai háború és általában az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólít fel karácsonyi üzenetében II. János Pál pápa.
December 26. – A szomáliai törzsi konfliktusok felfüggesztéséről ír alá megállapodást a 2 ellenlábas katonai vezető, Ali Mahdi Mohamed és Mohamed Farad Aidid. – New Yorkban meghal a magyar származású amerikai John Kemény matematikus professzor, a számítógépes Basic programnyelv együk szülőatyja. – Jelcin orosz elnök rendeletére Szövetségi Információs Központot állítanak föl a rádió és a tévé belpolitikai műsorainak felügyeletére.
December 27. – Genfben a bosnyák válság rendezéséről kezd tárgyalásokat Izetbegović boszniai és Tudjman horvát elnök.
December 28. – Megérkeznek Makedóniába az ENSZ békefenntartó erőinek első egységei. – 7 volt szovjet köztársaság megállapodik, hogy együttműködnek alkotmányreformjaik kidolgozásában. – Óvadék ellenében szabadlábra helyezik Georgi Atanaszov volt bolgár kormányfőt és Mihajlov egykori kb-titkárt, majd 2 nap múlva Lukanov egykori miniszterelnököt is. – A tadzsik kormány jan. 4-ig meghosszabbítja a fegyverek beszolgáltatására kiszabott határidőt.
December 29. – Kozirev orosz és Eagleburger amerikai külügyminiszter megállapodik a START–II. szerződés megkötéséről. – Az utolsó orosz katona is távozik a litván fővárosból, Vilniusból. – Újabb 600 orosz katona hagyja el Kubát a csapatkivonási ütemtervnek megfelelően. – A jugoszláv parlament alsóháza megvonja a bizalmat Milan Panić kormányfőtől, aki nem fogadja el ezt a döntést. – Csehország és Szlovákia megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételében, miközben Oroszország elismeri a jan.-tól önállósuló 2 köztársaságot. – Hivatalba lép az új brazil elnök, Itamar Franco. – Államcsínykísérletet hiúsítanak meg Sierra Leonén.
December 30. – Befejeződik az orosz csapatok kivonása Mongóliából. – Belorusszia diplomáciai kapcsolatokat létesít Litvániával. – Peruban összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés.
December 31. – Lejár az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek katonai szerződése. – A cseh-szlovák parlament korábbi döntése értelmében a legtöbb szövetségi szerv beszünteti tevékenységét.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages