Árhullámok
Árhullámok
A legnagyobb, legkomolyabb károkat okozó, az emberek emlékezetében sokáig élő árvíz a Tisza vízgyűjtő területén 1970. március 13-án volt.
1989 májusában a Tisza vízgyűhtő területein egymást követő két hullámban heves árvíz, úgynevezett zöldár vonult le. Az első árhullám kialakulásában szerepet játszott, hogy a Kárpát-medence északkeleti részén április második felében az átlagosnál mintegy háromszor-négyszer több csapadék hullott. Majd május elején is nagy mennyiségű csapadék hullott a térségben, ami a második árhullám keletkezéséhez vezetett.
1993 decemberében az átlagosnál csapadékosabb, de ugyanakkor enyhe volt az időjárás. A hónap közepén a hótakaró el is olvadt és a hóolvadásból származó nedvesség és a későbbi jelentős esőzések hatására a Felső-Tiszán az évszázad harmadik legmagasabb árhulláma indult meg.
1996 december végén a Tisza mellékfolyóin, főként a Felső-Tiszán és Kiskőrösön heves árhullám alakult ki. Az árhullámot most is az erős olvadás mellett a több napon keresztü hulló intenzív csapadék okozta. A több mint tíz napig tartó védekezés 1 milliárd forintba került (Magyarország árvízveszélyezettsége Európában egyedül Hollandiához mérhető, miután Magyarország területének 23 százaléka árvizek által elönthető térség).
