A médiatörvény végrehajtása, tendenciák 1996-ban
A médiatörvény végrehajtása, tendenciák 1996-ban
A törvény „menetrendje” hamar felborult. Alig volt 1996-os határidő, amely időben teljesült volna. Vonatkozik ez a leginkább rendszerváltoztató elemre, a kereskedelmi műsorszolgáltatásra kijelölt frekvenciák koncessziójára is, amely még 1997 márciusában sem valósult meg. Időközben a külföldi érdeklődés érezhetően megcsappant a magyarországi médiabefektetések, elsősorban a televíziós lehetőségek iránt. A késedelem döntően rányomta bélyegét a hazai médiahelyzet alakulására. Térségünk gyorsabban fejlődő országaiban, Lengyelországban és Csehországban már a kilencvenes évek elején meghozták a médiatörvényt és annak alapján jóval korábban megtörtént – noha a két országban más–más súlyponttal – a kettős médiarendszer kiépítése. Magyarország 1996-os állapota a médiában nagyjából a romániaihoz hasonlítható (az európai rendszer átvételét és a piac fejlettségét tekintve).
Mindazonáltal történtek apró, araszoló lépések előre. Egyes területeken – főként a rádiózásban – markánsabbnak tűnő változásokról is szólhatunk. A hazai médiatájképen feltűntek új szereplők, új műsorszolgáltatók. A rádiózásban figyelemre méltó bemutatkozása volt a fővárosi CCIR-frekvencián megszólaló, kereskedelmi 92,9 Sztár Rádiónak. A televíziós piacon ősztől új arculattal jelentkezett a korábbi, kereskedelmi A3 csatorna, Msat néven. A regionális TV3-mal együtt az Msat ősztől megkezdte műholdas adását, így lehetővé vált, hogy a közeli jövőben akár a bekábelezett háztartások (a lakosság kb. 46 százaléka) teljes körében fogható legyen mindkét műsor. Ily módon már szinte a körzeti műsorszolgáltatás vételkörzetének felső határát is elérhetik. Külön érdekesség, hogy a két tévéadó eltérő utat választott az égi csatornák igénybe vételéhez. A TV3 a hazai műsorszóró, az Antenna Hungária rendelkezésére álló digitális műholdas csatornát használja, az Msat viszont Hollandiából löveti fel műsorát a Kopernikusz műholdra. Mindez tavaly még nem vezetett látványos változásokhoz, piaci előretöréshez.
A rádiózás alaptendenciája 1996-ban is a korábbi évekéhez hasonlóan folytatódott: a fiatalok körében mind népszerűbbek a kereskedelmi adók,a közrádió hallgatói tábora pedig „öregszik”. Elsősorban a hivatalosan regionális adást sugárzó Juventus Rádió sikerét kell megemlíteni: országosan a második leghallgatottabb adó lett a közszolgálati Kossuth után. (A kereskedelmi rádiók népszerűségi sorrendjében a Danubius követi.) Feljövőben vannak a helyi rádiók is, bizonyos időszakokban már hallgatottabbak, mint a közszolgálati Magyar Rádió három országos adója együttvéve. AZ 1996-os adatok alapján nyilvánvaló, hogy a központi nemzeti adók (Kossuth, Petőfi, Bartók) nem tudják őrizni pozícióikat, különösen, ha nem vizsgálják felül eddigi működésüket. A Magyar Rádióban azonban lassúnak ígérkezik a váltás: csak 1997 márciusában vezettek be figyelemre méltó műsorreformot a Kossuth adón, de egyelőre csak a hírműsoroknál. A közrádió számára figyelmeztető jel lehet, hogy a külföldi társaaságok türelmetlenül várják az országos kereskedelmi rádiófrekvenciák pályáztatását. Amíg a már meghirdetett két tévécsatornára csak 2-3 pályázó várható, a rádiós lehetőségek iránt 5-6 komoly cég konzorciumai is jelentkezhetnek. Ez is mutatja, hogy a viszonylag kis médiapiaccal rendelkező Magyarországon a tévécsatornák le-, a rádiófrekvenciák viszont felértékelődtek, hiszen az utóbbiakkal kisebb befektetéssel arányosan jóval nagyobb bevétel érhető el. Míg a magyarországi kereskedelmi tévéknél legfeljebb 6-7 év alatt térül meg a befektetett költség, a rádiózás már az első-második évben nyereséget hoz. Két új országos rádióadás alapvető változásokat idézhet elő a könnyen hallgatható CCIR-frekvenciákon a hazai rádióműsorok hangzásában, szerkezetében (a közszolgálati Magyar Rádió is kap két hasonló csatornát, hogy megtarthassa versenyképességét). Az irányok már 1996-ban is jól kirajzolódtak: előtérbe kerül a zene (pop-sláger) és a közéleti és/vagy szórakoztató híradás. Ezt legfeljebb alkalmanként egészítik ki közhasznű szolgáltatások és egyéb szórakoztató programok. Rétegrádiók és rétegidősávok alakulnak ki, a reklámozó megrendelők számára jól elkülöníthető hallgatói csoportokkal. Háttérbe szorul a sajátos audioművészet (rádiójáték, dokumentumjáték stb.), a közszolgálatban megmarad ugyan a művészeti közvetítő és mecénás funkció, de súlya ott is csökken. A még hátralévő privatizációs döntések azonban gyorsíthatják vagy lassíthatják ezt a folyamatot. (Megjegyzendő: az elkészült rádiós pályázattervezet minimális közszolgálati műsorkötelezettséget is előír a kereskedelmi rádióknak.) Ezen az alapszerkezeten és tendencián lényegesen nem változtat ugyan, mégis színezi a képet, hogy néhány városban összesen 6-8 úgynevezett alternatív, nonprofit rádióadó is működik. Ezek a civiltársadalom szűkebb csoportjainak szócsövei, ennek megfelelő szűk hallgatói táborral, de többnyire sajátos, a kereskedelmi és közszolgálati adókétól élesen elütő hangvétellel. Legismertebb közülük a három budapesti adó: a Fiksz, a Civil és a Tilos Rádió.
A hazai televíziózás 1996-os éve kevésbé mozgalmas, mint a rádiózásé. A rekordköltségvetést (csaknem 33 milliárd forint) elért Magyar Televízió meg tudta őrizni hegemón szerepét. A mégis bekövetkezett, már említett műsorszórási változásokon túl azonban a közönség érdeklődésében is érezhető módosulás. Az MTV 1995 és 1997 között a nézők mintegy 7-10 százalékát veszítette el. Némileg emelkedett a Duna TV hazai népszerűsége, ami annak is köszönhető, hogy adását júliustól – a médiatörvény rendelkezése folytán – kötelező közvetíteni minden kábelhálózaton. A Duna TV egész évi nézettsége azonban még mindig alacsony – 4 százalék –, noha ezzel is jóval felülmúlja a hazai „kis tévék” (TV3, Msat, Szív TV stb.) fogadtatását. A médiapiacra tehát az volt a jellemző 1996-ban, hogy minden szereplő megpróbálta tartani, vagy megerősíteni elért pozícióját. Egyik-másik műsorszolgáltató azzal, amivel lehetségesnek látta, igyekezett javítani eredményein. Vagyis ebben a médiaévben lényegében vihar előtti szélcsend honolt Magyarországon.
Üzemelő műsorszóró adók darabszám és teljesítmény adatai a középhullámú, rövidhullámú és URH műsorszóró sávokban az alábbi műsoro…
Danubius
Juventus
Bridge Rádió
