Baranyagate
Baranyagate
Egy határ menti villámháború és a belpolitikai viszályt keltő provokációk lehetősége indokolta, hogy a magyar titkosszolgálat adatokat gyűjtött a kisebbségi önkormányzatok Baranya megyei szervezeteiről – ennyiben foglalható össze a hivatalos indoklás azzal a botránnyal kapcsolatban, amely 1996 tavaszán megrontotta a kisebbségi szervezetek és a kormányzat közötti viszonyt.
Áprilisban egy 2075-ig szigorúan titkossá minősített titkosszolgálati feljegyzés jutott el a kisebbségi szervezetekhez és a sajtóhoz.
A 3001/00164/95.számú, 1995. december 20-ai keltezésű ügyiratot a Nemzetbiztonsági Hivatal Baranya megyei kirendeltségén iktatták. Készítője egy titkosszolgálati főtörzszászlós – általánosságokat, közismert tényeket felsorolva – arról számolt be, hogy a megyében miként alakultak meg a kisebbségi önkormányzatok.
A kiszivárogtató által „cenzúrázott” irat azt sugallta, hogy a titkosszolgálat adatokat gyűjtött nemcsak a délszláv válságban etnikailag érintett szerb és horvát kisebbségről, hanem a németekről, görögökről, bolgárokról és cigányszervezetekről is.
A titkosszolgálatokat irányító minisztert a parlament nemzetbiztonsági bizottsága kérdőre vonta az ügy nyilvánosságra kerülése után.
Nikolits István sietett leszögezni, hogy az 1992-ben – tehát jóval a kisebbségi önkormányzatok megalakulása előtt – elrendelt, védelmi jellegű adatgyűjtéseket vélhetően a jugoszláviai fegyveres krízis indokolta. Közölte azt is, hogy jómaga nem rendelt el ilyen típusú ellenőrzéseket, és nem is jutott el hozzá „ilyen információ”.
A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, aki a hivatalos indoklással szemben kételyeit többször is kifejezte, vizsgálatot indított az ügyben, a német önkormányzat vezetője pedig egyenesen „nevetségesnek” nevezte a délszláv krízishelyzetre való hivatkozást. Ezt a kisebbséget különösen érzékenyen érintette a titkosszolgálat bizalmatlansága, hiszen ebben az évben emlékeztek meg a németek kitelepítésének ötvenedik évfordulójáról. Az egyik ilyen ünnepségen Nikolitsnak „hivatalból” részt kellett vennie, hiszen egy Pest megyei, svábok lakta választókörzet képviselőjeként jutott be 1994-ben a parlamentbe.
A miniszternek a nyár végére sikerült megnyugtatnia a közvéleményt: „szigorú” titkosszolgálati eszközöket nem vetettek be az adatgyűjtések során. Nikolits, amellett hogy megígérte, nyilvánosságra hozzák az adatgyűjtések alkalmával keletkezett iratokat, a veszély érzékeltetése gyanánt bejelentette: 1995 augusztusában a déli határ túloldalán villámháborús helyzet alakult ki, ezért össze kellett hívni a nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülését.
A Baranyagate ismeretlen kirobbantója nem jutott Végvári őrnagy sorsára: nem indítottak büntetőeljárást államtitoksértés miatt.
