AFGANISZTÁN
AFGANISZTÁN
Afgán Iszlám Állam
Da Afganesztan Iszlami Davlat (pastu nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 652 225/km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: A volt Szovjetunió közép-ázsiai területei és az Indiai -félsziget között. Szomszédai: Pakisztán (K, D) Irán (Ny) Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán (É), Kína (ÉK). Felszín: Völgyekkel szabdalt hegyvidék, nagy része félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus – 7485 m). Legjelentősebb folyók: Helmand, Amu-darja, Farah.
Népesség: Lakosság (*1993): 17 089 000. Népsűrűség: 31/km2. Etnikai csoportok: pastu 43%, tadzsik 28 %, üzbég 9%, hazara 8%, beludzsi, türkmén, kazah, kirgiz, perzsa. Nyelvek: pastu (hiv.), dari (perzsa) (hiv.), üzbég. Vallások mohamedán (szunnita 74 %, síita 25%, hindu). Városi lakosság: 18%. Főváros: Kabul 1 400 000. Városok: (*1984) Quandahar 203 000, Herat 160 000, Mazar-e Sharif 118000.
Államforma: köztársaság, Államfő: Burhanuddin Rabbani (1992. jún. óta). Kormányfő: Mohammed Rabbani (1996. szept. óta). Nemzeti ünnep: febr. 15.
Gazdaság: Pénznem: afghani (3461=1 USD), GDP (1988), 3,1 Mrd USD. GNP/fő (1990): 155 USD. Gazdasági növekedés (1980-88): 2,9%. Fogyasztói árváltozások (1991): 56%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 80%. Export (1990): 235 M USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, földgáz, gyapjú, szőnyeg, bőr, gyapot. Fő exportpartner: Oroszország 72%. Import (1990): 900 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, kőolajtermék, gép, berendezés, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Oroszország 55%, Japán 8%.
1996 szeptemberében Burnahuddin Rabbani elnököt a Kabult elfoglaló tálibok elűzték, de az észak-afganisztáni tálibellenes koalíció őt ismeri el törvényes elnöknek.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 200 km. Közúti hálózat (1986): 22 000km. Gépjárművek (1991): személygépkocsi 31 000, egyéb gépjármű: 30 000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 156, rádió 11, telefon 443. Napilap (1988): 10/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 44; nők: 43 év. Születés (1989): 44,0‰. Halálozás (1991): 21,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 173,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 2054. Egy orvosra jutó lakosok: 4797.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 29%. Iskolakötelezettség: 7-15 éves korig.
Az angol befolyás alól az I. világháború után függetlenedő monarchia 1973-ban omlik össze. Muhammad Zahir sah lemondólevele is szentesíti a köztársaságot, melynek élére a király unokatestvére és sógora, Muhammad Daud áll. Az új elnököt 1978-ban katonai hatalomátvétel során megölik. Forradalmi Tanács élén Nur Muhammad Taraki államfő és miniszterelnök kikiáltja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Hatályon kívül helyezik a régi alkotmányt, földreformot vezetnek be. 1979-ben Hafizullah Amin veszi át a hatalmat, majd 3 hónapra rá szovjet csapatok támogatásával Babrak Karmal lesz az államfő, valamint a Népi Demokratikus Párt főtitkára. Őt 1986-tól Nadzsibullah, a biztonsági erők korábbi irányítója követi a párt élén. Fegyverszüneti ajánlatát az 1980 óta harcoló gerillák nem fogadják el. 1988-ban Genfben a szemben álló felek rendezési tervet hagynak jóvá. A szovjet katonák 1989-ben elhagyják az országot. 1990-ben a sikertelen puccskísérlet után Nadzsibullah párton kívüli kormányfőt nevez ki. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezi magát, hogy 1992 elejétől semmiféle katonai támogatást nem ad a szemben álló feleknek. Ápr.-ban kikiáltják az iszlám köztársaságot. Két évre átmeneti elnöknek Burhanuddin Rabbanit nevezik ki dec.-ben a mudzsahedin fegyveresek. Az év végétől heves harcok törnek ki a korábbi gerillaszervezetek között, 1993-ban tűzszünet jön létre, amelyet Mekkában írnak alá, Szaúd-Arábia és Pakisztán garanciájával. A kormányfői tisztet az államfő riválisa, Gulbuddin Hekmatjar, az Igazság Pártja vezetője kapja. 1994-ben üstökösként tűnnek fel az iszlám legszigorúbb vallási rendszerét követő tálibok. 1996 őszén elfoglalták Kabult, és kivégezték a kommunista rendszer utolsó elnökét Nadzsib Ullahot. Rabbáni államfő és Hekmatjar kormányfő az északi törzsfőnökökkel szövetkezve ellentámadást indított.
Az ország 1946 óta az ENSZ tagállama.
