INDONÉZIA
INDONÉZIA
Indonéz Köztársaság
Republik Indonesia (indonéz nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 1 904 443 km2. Magyarországnál kb. 20-szor nagyobb. Fekvés: 7 nagy és kb. 3000 kisebb szigetből álló szigetcsoport az Egyenlítő mentén. Szomszédai: Malaysia (É), Pápua Új-Guinea (K). Felszín: Trópusi őserdővel borított alföldek és hegyek váltakoznak: rövid; sűrű folyóhálózat. Gyakori földrengés, intenzív vulkáni tevékenység. Legmagasabb pont: Puncak Jaya (5030 m, Új-Guinea szigetén). Legjelentősebb folyók: Kapuas, Digul, Mamberamo. Legnagyobb tavak: Toba-tó, Towuti-tó.
Népesség: Lakosság (1995): 194 440 000. Életkor szerint: 0-–14: 39,2%; 15–59: 55,5 %; 60–: 5,3%. Népsűrűség: 94/km2. Etnikai csoportok: ahce, batak, minangkabau, jávai, szudáni, madurai, bali, sasak, minaha, toraja, bugini, dajak, iriani, amboni, timori. Nyelvek: bahasza, indonéz (hiv.), 250 dialektus. Vallások: mohamedán 86%, protestáns 6,4%, r. kat. 3,1%, hindu 1,9%, buddhista 1%, törzsi vallású 1%. Városi lakosság: 31%. Főváros: Jakarta (Dzsakarta) (1985): 7 829 000. Városok (1980): Szurabaja 2 027 913, Bandung
1 462 637.
1 462 637.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Szuharto (1968 óta). Nemzeti ünnep: aug. 17.
Gazdaság: Pénznem: rupiah (indonéz rúpia) (2198 = 1 USD). GDP (1993): 137 Mrd USD. GDP/fő (1993): 730 USD. Gazdasági növekedés (1994): 7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8,6. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 31. Adósság/fő (1991): 311 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 1,8. Fogyasztói árváltozások (1991): 8,5%. Munkanélküliség (1993): 14%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 56%, ipar és kereskedelem 23%. Export (1991): 29,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, gumi, textília, ruházati cikk, fa, faáru. Főbb exportpartnerek: Japán 37%, Egyesült Államok 12%, Szingapúr 8%. Import (1991): 25,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersanyag, gép, berendezés, energia, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Japán 24%, Egyesült Államok 13%, Németo. 13%, Szingapúr 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 6458 km; ebből villamosított: 125 km. Közúti hálózat (1989):
44 552 km; ebből burkolt: 27 480 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 9 674 246. Főbb kikötők: Dzsakarta, Szurabaja, Medan. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 24; rádió: 8; telefon: 172.
44 552 km; ebből burkolt: 27 480 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 9 674 246. Főbb kikötők: Dzsakarta, Szurabaja, Medan. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 24; rádió: 8; telefon: 172.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 59; nők: 63 év. Születés (1991): 26,0‰. Halálozás (1991): 8,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,8%. Csecsemőhalandóság (1990): 73,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1485. Egy orvosra jutó lakosok: 7427.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 85%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A holland fennhatóság alól 1949. dec. 27-én felszabaduló államot Ahmed Szukarno irányítja 1966-ig. Az új vezető Szuharto dandártábornok betiltja és megtizedeli a kommunista pártot, véget vet a polgárháborúnak. Kelet-Timort 1966-ban Indonéziához csatolja. Szuharto tölti be azóta is az állam- és kormányfői posztot, a parlamentben több törvényhozót személyesen jelöl ki. Az olajban gazdag, mégis szegény ország megszenvedi a 80-as évek olajáresését. 1991-ben Kelet-Timorban véres zavargások kezdődnek, amelyet a hadsereg ver le. 1992-ben az ország szorosabbra fűzi kapcsolatait Ausztráliával. A jún.-i parlamenti választásokat újra a Golkar párt nyeri, bár mindhárom induló támogatja Szuharto további elnökségét. 1993. márc.-ban a Konzultatív Tanács újabb öt évre elnökké választja Szuhartót.
1950 óta az ENSZ tagja.
