IRAK
IRAK
Iraki Köztársaság
Al Jumuriya al’Iraqia (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 438 317 km2. Magyarországnál kb. 4,7-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Keleten, a történelmi Mezopotámia helyén. Szomszédai: Jordánia, Szíria (Ny), Törökország (É), Irán (K), Kuvait, Szaúd-Arábia (D). Felszín: A Tigris és az Eufrátesz között alföld (Mezopotámia); Ny-on sivatag; É-on felföld; K-en hegyvidék (Zagrosz). Legmagasabb pont: Kubi Hajji Ibrahim (3600 m). Legjelentősebb folyók: Al Furat (Eufrátesz), Nahr Dijlah (Tigris). Legnagyobb tavak: Al Hammari-tó, Milh-tó, Habbaniyahi-tó.
Népesség: Lakosság (1991): 17 903 000. Életkor szerint: 0–14: 45,3%; 15–59: 49,6%; 60–: 5,1%. Népsűrűség: 42/km2. Etnikai csoportok: arab 77%, kurd 19%, török 2%, perzsa. Nyelvek: arab (hiv.), kurd. Vallások: mohamedán 95% (síita 55%, szunnita 40%); keresztény 5%. Városi lakosság: 71%. Főváros: Bagdad (1987): 3 844 600. Városok (*1987): Mossul 857 000, Basra 854 000; Kirkuk 220 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Szaddám Huszein al-Takriti (1979 óta). Kormányfő: Szaddám Huszein (1994. máj. óta). Nemzeti ünnep: júl. 14., júl. 17.
Gazdaság: Pénznem: dinar (iraki dinár) (0,56 = 1 USD). GDP (1992): 34 Mrd USD. GDP/fő (1992): 1800 USD. Gazdasági növekedés (1992): –1,8%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 32. Fogyasztói árváltozások (1991): 500%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 33%; ipar 28%; szolgáltatás 39%. Export (1990): 16,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, datolya, bőr, gyapjú, cement. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 28%, Brazília 10%, Töröko. 10%. Import (1990): 4,31 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, nyersanyag, élelmiszer, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Németo. 13%, Egyesült Államok 11%, Töröko. 10%, Franciao. 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2032 km. Közúti hálózat (1985): 25 500 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 672 000; egyéb gépjármű: 368000. Főbb kikötők: Basra, Fao, Umm Qasr. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 18; rádió: 5; telefon: 17. Napilap (1989): 30/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 66; nők: 68 év. Születés (1991): 45,0‰. Halálozás (1991): 8,0‰. Népességnövekedés (1991): 3,8%. Csecsemőhalandóság (1991): 66,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 552.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 60%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
Az ottománok, majd britek uralta terület az I. világháború után brit népszövetségi mandátum. 1932. okt. 3-án nyeri el függetlenségét a Hasemita-dinasztia irányítása alatt, amelyet 1958-ban puccs távolít el a hatalomból. Irak azóta köztársaság. Több újabb katonai hatalomátvétel után 1968-ban a Baath párt, az arab újjászületést hirdetők szerzik meg a kormányzást. Az ország összetűzésbe kerül szomszédaival. Szaddám Huszein 1980-ban kerül hatalomra, konfliktusba keveredik Iránnal. Ez 8 évig tartó, több százezer emberéletet követelő háborúvá terebélyesedik. Az iraki hadsereg Iránnál kisebb tömegeket, de jobb technikát, szovjet és nyugati fegyvereket vet be, így sikeresen megállít több nagy offenzívát. 1988-ban mustárgáztól halnak meg civilek is a kurd vidéken. 1990-ben robban ki az iraki fegyverszállítások miatti nemzetközi botrány. Irak beváltja fenyegetését, és lerohanja, majd bekebelezi Kuvaitot. Amerikai vezetéssel, nemzetközi részvétellel blokád veszi kezdetét, amelyet a BT is jóváhagy. Az ENSZ-ultimátum lejártával 1991-ben nagyszabású szövetséges támadás indul Irak ellen. Többhetes légiháború után indul a földi offenzíva. Irak válaszul rakétákkal támadja Szaúd-Arábiát, Izraelt, olajpestist idéz elő a Perzsa-öbölben. A hathetes háború után Irak fegyverszüneti tárgyalásokat kér, kivonja csapatait Kuvaitból. A lázadó kurd és siíta kisebbség ellen kegyetlen eszközökkel lép fel. 1992-ben a BT nem oldja fel az embargót. Az ENSZ megfigyelői jelenlétében felszámolnak katonai létesítményeket, de valószínű, hogy Irak nem mindről ad számot. Aug.-ban a szövetségesek kitiltják az iraki repülőket a 32. széleségi foktól délre lévő, siíták lakta területekről. A kurdok máj.-ban választanak elnököt, Bagdad ezt érvénytelennek nyilvánítja. A szövetségesek védelmi zónát alakítanak ki a kurdok számára, ennek érvényességét többször meghosszabbítják. Dec.-ben szövetséges repülők iraki rakétaállásokat bombáznak, amelyek a 32. szélességi foknál délebbi területeket fenyegetnek, iraki MiG-et lőnek le. Feszült a helyzet a nemzetközi megfigyelők és a bagdadi rendszer között. 1993 elején Irak provokál, a szövetségesek több kisebb támadással válaszolnak. 1996. szeptemberében a kurd területek ellen végrehajtott iraki támadásra válaszul az amerikai légierő bombázza Irak déli területét. Októberben az ENSZ engedélyezi, hogy Irak megkezdje az olajszállítást külföldre.
1945 óta az ENSZ tagállama.
