KUBA
KUBA
Kubai Köztársaság
República de Cuba (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 110 861 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: A Karib-tengeri Nagy-Antillák legnyugatibb részét képező szigetek. Felszín: A legnagyobb sziget (Kuba) nagy része síkság és alacsony dombvidék. K-en magas hegyek, a partvidék ingoványos. Legmagasabb pont: Turquino (1971 m). Legjelentősebb folyók: Cauto, Saqua La Grande.
Népesség: Lakosság (1993): 10 901 000. Életkor szerint: 0–14: 23,3%, 15–59: 64,9%, 60–: 11,8%. Népsűrűség: 96/km2. Etnikai csoportok: fehér 70%, mesztic és mulatt 17%, fekete 12%, kínai. Nyelv: spanyol. Vallás: vallás nélküli 49%, r. kat. 40%, protestáns 3%. Városi lakosság: 75%. Főváros: La Habana (Havanna) (1993): 2 175 000. Városok (1989): Santiago de Cuba 405 400, Camagüey 283 800, Holquín 194 700.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Fidel Castro Ruz (1976 óta). Nemzeti ünnep: jan. 1., júl. 26., okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: kubai peso 1,0 = 1 USD). GDP (1991): 16 Mrd USD. GDP/fő (1991): 1580 USD. Gazdasági növekedés (1994): -0,5%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1989): 6. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 13%, ipar és kereskedelem 29%. Export (1990): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: cukor, gyümölcs, zöldség, hal, dohány. Főbb exportpartnerek: Oroszo. 72%. Import (1990): 1,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, élelmiszer, dohány, vegyipari termék, nyersanyag. Főbb importpartner: Oroszo. 67%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 4881 km, ebből villamosított: 15 km. Közúti hálózat (1986): 16740 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 200 000. Főbb kikötők: Havanna, Santiago de Cuba, Matanzas. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5, rádió: 3, telefon: 19. Napilap (1988) 155/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 73, nők: 78 év. Születés (1991): 18,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 12,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 174. Egy orvosra jutó lakosok: 303.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
A spanyol uralom alól 1898-ban felszabaduló sziget amerikai befolyás alá kerül, aminek csak a forradalom 1959. jan. 1-jei győzelme vet véget. Az egykori vezetők azóta is az ország élén állnak. 1985-től több latin-amerikai ország veszi fel a kapcsolatot a szigetországgal, amelyek az amerikai embargó hatására korábban megszakították a diplomáciai viszonyt. A kubai katonák a 70-es évektől harcolnak Etiópiában, Angolában, majd a 80-as évek végétől távoznak Afrikából. A 80-as évek elejei óvatos gazdasági liberalizálás után az évtized végétől újra központosítanak, egyre szigorodnak a fejadagok. A volt szocialista országok segélyeinek elmaradása drámai ellátási és energiahelyzetet teremt az országban. 1991-től a korábbi teljes utazási tilalom után kisebb könnyítéseket vezetnek be. A pártkongresszus a korábbi irányvonalat erősíti meg: a forradalomnak nincs alternatívája. 1992. júl.-ban az átalakított alkotmány vallásszabadságot hirdet, közvetlen parlamenti választásokat tesz lehetővé. Az 1993. febr-i parlamenti választásokon csak elfogadott jelöltek indulhatnak, a titokban formálódó ellenzék nem léphet fel. Távoznak a szovjet katonák. Az országot több hullámban menekülők hagyják el csónakokon. 1995-ben egy menekülteket mentő amerikai kisrepülőgép lelövése miatt kiéleződik a feszültség. 1996-ban a pápa fogadja Fidel Castrót. 1945 óta az ENSZ tagja.
