KUVAIT
KUVAIT
Kuvaiti Állam
Daulat al Kuwait (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 17 818 km2, Magyarországnak kb. egyötöde. Fekvés: Az Arab-öböl É-i részén. Szomszédai: Irak (É), Szaúd-Arábia (D). Felszín: Nagy része síkság, homokdűnékkel borított sivatag, a tengerparton félsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m).
Népesség: Lakosság (1995): 1 576 000. Életkor szerint: 0–14:40,2 %, 15–59: 57,6%, 60–: 2,2%. Népsűrűség: 115/km2. Etnikai csoportok: arab 96%, palesztin, egyiptomi, iraki, perzsa, indiai. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 72%, síita 20%), keresztény 4,4%. Városi lakosság: 96%. Főváros: Al-Kuwayt (Kuvait) (1995): 28 800, agglomeráció: 192 800. Városok (1985): Hawalli 152 402, Jahra 67 311, Ahmadi 23 854.
Államforma: alkotmányos monarchia (sejkség). Államfő: Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah sejk (1977. dec. óta). Kormányfő: Szaad el-Abdullah esz-Szalem asz-Szabah (1978. febr. óta). Nemzeti ünnep: febr. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (kuvaiti dinár) (0,3 = 1 USD). GDP (1994): 25 Mrd USD. GDP/fő (1994): 16 870 USD. Gazdasági növekedés (1994): 13,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 5. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 17. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 4,8. Fogyasztói árváltozások (*1991): 24%. Munkaerő-megoszlás: közszolgáltatás 45%, építkezés 20%. Export (1991): 1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermékek. Főbb exportpartnerek: Franciao. 16%, Olaszo. 15%, Japán 12%, Nagy-Britannia 11%. Import (1991): 3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 25%, Nagy-Britannia 25%, Egyesült Államok 13%, Németo. 10%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1990): 3800 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 499 000, egyéb gépjármű: 111 000. Főbb kikötők: Mina‘al Ahmad, Kuvait. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,6, rádió: 1,8, telefon: 6,9. Napilap (1989) 233/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 72, nők: 76 év. Születés (1991): 29,0‰. Halálozás (1991): 2,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1991): 15,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 319. Egy orvosra jutó lakosok:675.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 71%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Brit protektorátusból 1961. jún. 19-én válik függetlenné. 1977 óta Jabar as-Sabah sejk áll az ország élén, a kormányban családtagjai több posztot kapnak. Pártok nincsenek, a politikai élet lassan pluralizálódik. A nemzeti tanács törvényhozó tagjainak felét az államfő jelöli ki. Az iraki–iráni háború végén a kuvaiti hajókat amerikai kíséret biztosítja az esetleges támadások ellen. 1990. aug.-ban Irak megszállja, kifosztja az országot, a kormány Szaúd-Arábiába menekül. Bábkormány kiáltja ki a Kuvaiti Köztársaságot. 1991 elején 6 héten át folyik az Öböl-háború az ENSZ-ultimátum lejártával, nemzetközi összefogással. A győzelem után az emír hazatérhet, palesztinokon torolja meg a sérelmeket. Egy éven belül sikerül eloltani a 640 égő olajkutat, de hatalmas olajtavak maradnak a sivatagban. Az okt.-i parlamenti választásokon több ellenzéki is bekerül a törvényhozásba.
1963 óta az ENSZ tagállama.
