LAOSZ
LAOSZ
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
Sathalamalid Pasathul’paait Pasasim Lao
(lao nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 236 800 km2, Magyarországnál 2,5-szer nagyobb. Fekvés: Az Indokínai-félszigeten. Szomszédai: Mianmari Unió, Kína (É), Vietnam (K), Kambodzsa (D), Thaiföld (Ny). Felszín: É-on erdős hegyvonulatok, délebbre a Mekong-alföld, dombvidék és fennsíkok. legmagasabb pont: Phou Bia (2820 m). Legjelentősebb folyó: Mekong.
Népesség: Lakosság (1995): 4 581 258. Népsűrűség: 18/km2. Etnikai csoportok: lao lum és lao teung 67%, lao szoung 9%, vietnami, pakisztáni, kínai, fehér. Nyelvek: lao (hiv.), francia, kínai. Vallások: buddhista 58%, törzsi vallások 34%, protestáns, r. kat. Városi lakosság: 19%. Főváros: Viangchan (Vientiane) (1995): 528 000. Városok (*1985). Savannakhét 53 000, Pakxe 47 000, Luang Prabang 46 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Nouhak Phoumsavanh (1992. nov. óta). Kormányfő: Khamtray Siphandone (1996. aug. óta). Nemzeti ünnep: dec. 2.
Gazdaság: Pénznem: új kip (721 = 1 USD). GDP (1993): 1,3 Mrd USD. GDP/fő (1993): 290 USD. Gazdasági növekedés (1992): 7,2 %. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 3,8. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 85%, ipar és kereskedelem 6%. Export (1991):63 M USD. Főbb exportcikkek: fa, energia, rizs, gyapot, ónérc, kávé, gyanta, ópium. Főbb exportpartnerek: Oroszo., Thaiföld, Japán. Import (1989): 197 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, közszükségleti cikk, energia, jármű, gép. Főbb importpartner: Oroszo. 42%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 10 200 km, ebből burkolt: 2350 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 15 800, egyéb gépjármű: 3000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 9.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 49, nők: 52 év. Születés (1991): 37,0‰. Halálozás (1991): 15,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1991): 124,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 369. Egy orvosra jutó lakosok: 6495.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 45%. Iskolakötelezettség: 5 év.
A „millió elefánt hazája” , majd francia gyarmat élére a vietnami és a kambodzsai fordulat után a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom áll. Megszűnik a királyság, 1975-ben kikiáltják a népi demokratikus köztársaságot. Szufanuvong herceg az elnök, Kaysone Phonvihane a kormányfő és a pártfőtitkár. Az egypártrendszerű ország Vietnammal és Kambodzsával áll szoros szövetségben. A thaiföldi határkonfliktusok csak 1988-ban érnek véget. 1989-ben az 1975 utáni időszak első választását tartják. Az 1991-es alkotmány is leszögei a kommunisták vezető szerepét. A korábbi kormányfő az új államelnök, aki tábornokot nevez ki a kabinet élére. Phonvihane 1992. nov.-ben meghal, de közvetlen munkatársai, Nouhak Phoumsavan és Khamtay Siphandone állnak az állam és a párt élére. 1955 óta az ENSZ tagállama.
