TÁDZSIKISZTÁN
TÁDZSIKISZTÁN
Reszpublikai Todzsikiszton (tádzsik nyelven)
Közép-Ázsia
Földrajz: Terület: 143 100 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Szomszédai: Üzbegisztán (Ny), Kirgízia, Kína (K), Afganisztán (D). Legmagasabb pont: Kommunizmus-csúcs (7495 m). Legjelentősebb folyók: Pandzs, Vahs, Kafimigan. Legnagyobb tava: Kara-Kul-tó.
Népesség: Lakosság (1994): 5 700 000. Népsűrűség: 36/km2. Etnikai csoportok: tádzsik 59%, üzbég 23%, orosz 10%, tatár 2%, ukrán, német. Vallás: muzulmán (szunnita). Városi lakosság: 32%. Főváros: Dusanbe (1990): 602000. Városok (1989): Kudzand (korábban: Leninabad) 160 000, Kurgan-Tyube, Kulyab.
Államforma: köztársaság. Államfő: Emomali Rahmonov (1992. febr. óta). Kormányfő: Jahjo Azimov (1996. febr. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9. Gazdaság: GDP (1993): 2,7 Mrd USd. GDP/fő (1993): 470 USD. Gazdasági növekedés (1993): 21%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 480 km. Közúti hálózat (1990): 28 500 km, ebből burkolt: 17 700 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 54 900. Orvosok (1989): 14 900.
A 18. sz.-tól orosz, ill. angol megszállás alá kerülnek egyes részei. 1917-től egy része a Turkesztáni ASZSZK-hoz, más területe a buharai kánsághoz tartozik. 1924-ben a Tádzsik Autonóm Szocialista Szövetségi Köztársaság, 1929-ben a szövetségi köztársaság alakul meg. Kahar Mahkamov, a Legfelsőbb Tanács elnöke 1991-ben lemond, mivel nem ítéli el a moszkvai puccsistákat. A köztársaság kinyilvánítja függetlenségét, az új elnök Rahman Nabijev, aki az első közvetlen választásokat nyeri meg. 1992 elejétől folynak a tüntetések, sokan Nabijev lemondását sürgetik, diktatórikus irányítással vádolják, alkotmányt követelnek. A kommunista többségű parlament ápr.-ban elfogadja a közvetlen elnöki irányítást, hat hónapra. Az elnök a megosztott – demokrata, nacionalista és iszlámpárti – ellenzékkel koalíciós kormány felállításában egyzik meg. A parlament új elnöke aug.-ban visszavonja az elnök rendkívüli jogait, majd nyílt összecsapás következik a két tábor között. Ősztől a harcok a köztársaság egész területére kiterjednek, 1993 tavaszára mintegy 30 ezer ember pusztul el, ez a legvéresebb polgárháború a volt Szovjetunióban. 600 ezer a menekültek száma. Az elnök ápr.-ban meghal, utódja Emomali Rahmonov. 1996-ban Azimov szőnyeggyáros lesz a miniszterelnök.
1991 óta a Független Államok Közösségének tagja. 1992 óta az ENSZ tagállama. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja
Tádzsikisztánhoz tartozó autonóm terület
Gorno-Badakszan Autonóm Terület
Terület: 63 700 km2. Lakosság (1989): 161 000. Főváros: Horog (1976): 14 800.
