TAJVAN
TAJVAN
Ta Csung-Hua Min-Kuo (kínaiul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 36 000 km22, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: 1 nagy és több kisebb sziget Kína DK-i partvidéke közelében, a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tenger között. Felszín: A sziget gerincét képező hegyvonulattól K-re sziklás, meredek vidék, Ny-ra termékeny síkság. Legmagasabb pont: Yü-san (3950 m).
Népesség: Lakosság (1995): 21 240 000. Életkor szerint: 0–14: 34%, 15–59: 59%, 60–: 8%. Népsűrűség: 567/km2. Etnikai csoportok: kínai, maláj-polinéziai. Nyelvek: kínai (hiv.), tajvani dialektusok. Vallások: buddhista, taoista, r. kat., protestáns. Városi lakosság: 51%. Főváros: Tajpej (1995): 2 650 000. Városok (1990): Kaohsiung 1 393 200, Taicsung 761 800, Tainan 638 300.
Államforma: köztársaság. Államfő: Li Teng-huj (1988. jan. óta). Kormányfő: Lien Can (1996. máj. óta). Nemzeti ünnep: okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: új tajvani dollár (26,29 = 1 USD). GDP (1994): 240 Mrd USD. GDP/fő (1994): 11 630 USD. Gazdasági növekedés (1994): 6,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 0,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 1,8. Adósság/fő (1990): 541 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 4,6. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,6%. Munkanélküliség (1994): 1,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 15%, ipar és kereskedelem 53%. Export (1991): 76,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektrotechnikai és elektronikai ipari termék, ruhanemű, textília, fém, vegyipari termék, jármű, iparcikk, fa, cukor, rizs, tea. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 19%, Hongkong 19%, Japán 11%. Import (1991): 62,9 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, elektromos berendezés, fém, vegyipari termék, jármű, kőolaj, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 29%, Egyesült Államok 22%, Németo. 5%, Dél-Korea 3%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2470 km. Közúti hálózat (1990): 19 998 km, ebből burkolt:
16 984 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 2 328 439, egyéb gépjármű: 653 869. Főbb kikötők: Kaohsiung, Keelung, Hualien. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,2, rádió: 1,5, telefon: 3. Napilap (1989): 202/1000 fő.
16 984 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 2 328 439, egyéb gépjármű: 653 869. Főbb kikötők: Kaohsiung, Keelung, Hualien. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,2, rádió: 1,5, telefon: 3. Napilap (1989): 202/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 72, nők: 78 év. Születés (1991): 16,0‰. Halálozás (1991): 5,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 232. Egy orvosra jutó lakosok: 965.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 90%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A II. világháború végén Csang Kaj-sek kínai csapatai foglalják el a szigetet. 1949-től a Kínai Népköztársaság kikiáltásától Csang Kaj-sek Tajvanon a Kínai Köztársaságot vezet, amely Kína ENSZ-tagságáig a nemzetközi fórumokon képviseli a kínaiakat. Csang Kaj-seket 1975-ös halála után fia, Csiang Csing-kuo követi elnökként. A Kuomintang párt vezette országban 1986 óta működhet az ellenzék. Csiang Csing-kuo halála után 1988-tól Li Teng-huj az elnök. 1990-től javul a viszony a Kínai Népköztársasággal, 1993. ápr-ban Szingapúrban írják alá az első egyezményeket. A konzervatív kormányfő, Han Pej-csun a lakosság tiltakozása miatt lemond, utóda 1993. ápr. óta a liberális Lien Can, az első miniszterelnök, aki a szigeten született. 1996-ban a kínai néphadsereg hadgyakorlatainak fenyegetése kíséri az elnökválasztást. Li Teng-huj, a nemzeti párt jelöltje legyőzi a szigetország függetlenségéért küzdő ellenfelét.
Nem tagja az ENSZ-nek.
