Üzemi ápolók száma:
Üzemi ápolók száma:
1990
|
2 447 fő
|
|---|---|
1991
|
2 422 fő
|
1992
|
2 060 fő
|
1993
|
1 824 fő
|
1994
|
1 703 fő
|
1995
|
1 507 fő
|
A megbetegedések és halálozások okai között a környezeti tényezők jelentős szerepet játszanak, az elkerülhető halálok mintegy 10-15 százaléka környezeti tényezők következménye.
Az elmúlt évek jelentős fejleménye volt a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) kialakítása, amely a Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében önálló, több tárca együttműködésén alapuló cselekvési program.
A Program kidolgozására az Országos Népegészségügyi Bizottság Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága keretében került sor. A NEKAP stratégiai célja a környezeti és egészségügyi problémák egységes áttekintése és értékelése, a prioritások megfogalmazása és konkrét akciók kivitelezése. A hat éves periódusa vonatkozó program várhatóan a környezet-egészségügy helyzetének javulását eredményezi. Az Akcióprogram szorosan kapcsolódik az Egészségügyi Világszervezet hasonló, Európai dimenziójú programjához s a környező országok programjaihoz. Az Akcióprogramot 1996-ban fogadta el a kormány és a parlament. 1997-ben évi 100 millió forint költségvetéssel kezdődtek meg a munkák 9 témában, s 1998-ban hasonló nagyságú költségvetéssel rendelkezik a Program. 1997-ben már részben országos, regionális és helyi tevékenységek kezdődtek.
Kialakulóban van a környezet-egészségügyi információs központ, amely térinformatikai módszerekkel értékeli az országos halálozási adatokat, lehetőséget nyújt a környezeti tényezők és az egészségi állapot közötti összefüggések sokrétű vizsgálatára és értékelésére. A légzőszervi megbetegedések standardizált halálozási gyakoriságának területi eloszlása, az ilyen térbeli eloszlás jobban tükrözi a valóságot, mint a megyei szintű feldolgozás.
A NEKAP honlapján (www.joboki.hu/nekap) hamarosan mindenki számára elérhetők lesznek azok a térinformatikai elemzések, amelyek az országos egészségügyi állapotában meghatározó halálozási adatokra vonatkoznak.
A levegőminőség és az egészségi állapot vizsgálata során több nemzetkőzi együttműködés keretében vizsgálat történt, amely egyértelműen igazolja a gyermekkori asztmás betegségek gyakoriságának emelkedését a szennyezett területen élők között. Az allergiás megbetegedések hátterében számos tényező állhat, azonban a gyermekek tápláltsága, a lakóterekben lévő allergének és a kültéri levegőszennyezettség egyaránt szerepet játszik. Egyes szennyezők területén javulás következett be: országos felmérés adatai igazolják, hogy jelentősen csökkent a szállópor ólomtartalma, ami az ólmozatlan benzin használata fokozott térnyerésének köszönhető. A közlekedési eredetű légszennyezés azonban továbbra is az egyik legfontosabb egészségkárosító tényező a nitrogén-oxidok, a rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének, benzol stb. továbbra is kockázati tényezőként szerepel.
A vezetékes ivóvíz-ellátottság Magyarországon a települések több mint 90 százalékában biztosított, s általában elmondható, hogy az ivóvíz minősége megfelelő. Néhány területen azonban további vizsgálatok váltak szükségessé. Az ivóvíz minőségével kapcsolatos, a NEKAP keretében végzett vizsgálatok feltárták az ivóvizek arzéntartalmának, a fluorid koncentrációjának országos állapotát. Ez a széles vizsgálat lehetővé teszi a beavatkozást igénylő területek kijelölését és a megfelelő intézkedések megtételét. Ugyancsak pontosításra került az ország ivóvizeinek jódtartalmát mutató felmérés.
Vizsgálatokat kezdtek az ivóvízbázisok esetleges növényvédőszer-szennyezettségének feltérképezésére. Különös hangsúlyt kap ez a kérdés az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán, hiszen az igen szigorú határértékeknek való megfelelés (0,1 µg/l) nagy feladatokat jelent a vízellátó szerveknek. Az eredmények valóban azt igazolják, hogy néhány peszticid koncentrációja jelentősen meghaladja a megengedett értékeket (lásd táblázat).
Az ország lakosságának nagy része zajos környezetben él ennek jelentős része a közlekedésből származik. A NEKAP keretében országos felmérés kezdődött, amely zajterhelés szempontjából fokozottan veszélyes területeket, helyeket hivatott felmérni. A mobil zajmérő egységekből álló rendszer a közelmúlt fejlesztésének eredménye. Az eddigi vizsgálatok is jelentős zajterhelést mutatnak az ország számos nagyvárosában. A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a mérések alapján zajcsökkentő intézkedéseket foganatosítanak a leginkább exponált területeken.
A kommunális és veszélyes hulladékok szabálytalan, illetve illegális elhelyezése miatt az ország jelentős része szennyezett. A Nemzeti Kármentesítési Program keretében kiterjedt felmérést végeztek az egészségügyi intézményekben, s az eredmények alapján tesznek javaslatot a kármentesítésre.
A szennyezett talajból közvetlenül vagy közvetve egészségkárosító hatások érhetik a lakosságot. Ennek valós, illetve feltételezett kockázatát kiterjedt vizsgálatokkal igyekeztek feltárni. Sajószentpéter település igen szennyezett területen fekszik, s az innen származó kockázati tényezőket vizsgálták (elsősorban a talajból, levegőből, vízből származó károsító ágensek kapcsán). Az emberi hatásokat epidemiológiai vizsgálatokkal igyekeztek feltárni. A vizsgálatok egy része, valamint az értékelés még folyamatban van.
További vizsgálatok történtek a sugárbiztonság, a munkahelyi környezet biztonsága területén. Kiemelten fontos feladat az oktatás-nevelés és tudatformálás megyei programot indítottak Győr-Moson-Sopron megyében az intézményes és intézményeken kívüli környezet-egészségügyi oktatás fejlesztésére, az egyes programok összehangolására. A környezet-egészségügyi célok elérése lehetetlen az önkormányzatok, a nem kormányzati szervek együttműködése nélkül. Ahhoz, hogy az egyes települések, régiók kialakíthassák saját helyi programjukat, gyakorlatias útmutató készült, amelyet már több önkormányzat sikerrel alkalmazott.
Az Akcióprogram kialakítása és megvalósítása nemzetközi kapcsolatainkat is támogatta. Magyarország részt vesz az 1999-ben, Londonban tartandó harmadik Miniszteriális konferencia előkészítésében. a közép-kelet-európai országok között szintén megerősödtek az együttműködések az akcióprogramok megvalósítása érdekében.
A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram megvalósítása jó lehetőség arra, hogy a lakosság egészségi állapotában lényeges javulás következzen be.
A titkárság és a program vezetője dr. Pintér Alán (Országos Környezet-egészségügyi Intézet, Budapest, Gyáli út 2–6., T/F.: 215-2146, e-mail: pinteroki1.joboki.hu)
