gyermekvédelem:
gyermekvédelem:
mindazon törvények, rendeletek és intézkedések összessége, melyek a gyermekek egészséges fejlődését biztosítja születésüktől a felnőttkor eléréséig. A gyakorlatban a gyermekvédelem már a születés előtti időszakra is kiterjed. A terhes nők fokozott védelme (anya- és csecsemővédelmi tanácsadás, anyavédelem), az érdekeiket szolgáló szociális intézkedések biztosítják, hogy egészséges, jól fejlett újszülöttek lássanak napvilágot.
A gyermekvédelem fogalma valamennyi gyermekre vonatkozik, mégis gyakran különleges értelemben használják, ha az ún. „veszélyeztetett” gyermekekről van szó. Veszélyeztetett az a gyermek, akinek egészséges, zavartalan fejlődését valamilyen külső ok gátolja vagy károsítja. Általában háromféle veszélyeztetettséget különböztetünk meg: 1. szociális (anyagi és lakásproblémák, egyedül nevelő szülő elfoglaltsága, kellő felügyelet biztosításának akadálya); 2. egészségügyi (hozzátartozók tartós vagy átmeneti betegsége, fertőzés veszélye, tbc); 3. erkölcsi (a környezet olyan állapota, amely közvetve vagy közvetlenül károsítóan hat a gyermek erkölcsi fejlődésére, erkölcsi szemléletének és magatartásának alakulására). Az állami gondozásba vett gyermekek többsége csecsemőotthonokba és gyermekotthonokba, kisebb részük nevelőszülőkhöz kerül, akik a gyermekek gondozásáért az államtól díjazásban részesülnek. Külön csoportot képeznek azok a gyermekek, akik hiányos szellemi vagy mozgásfejlődésük, ill. mozgásképességük miatt szorulnak különleges ellátásra. Számukra szakosított intézetek működnek, amelyekbe állami gondozottként vagy méltányos költségtérítés fejében kerülhetnek.
