Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
Ebtv. 34. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
a) a ráfordítások alapján meghatározott normán,
b) az ellátandó feladatokon,
c) az ellátott esetek számbavételén,
d) fejkvótán,
e) a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain,
f) az a)–e) pontban foglaltak kombinációján, és
g) az árhoz nyújtott támogatáson
alapuló rendszerben történik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás részleges szabályait az E. Alap éves költségvetését meghatározó törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák.
(3) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.
Ebtv. 35. § (1) A nem kizárólag egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli.
(2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.
(3) Abban az esetben, amikor a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel.
(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató részére – a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető gazdálkodási helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, és a tulajdonos saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást, valamint garanciát vállal, az OEP – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – egyszeri, kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (3) bekezdésben szabályozott helyi önkormányzat a finanszírozási szerződés alapján az E. Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja tel, köteles a kapott összeget – a szerződésszegés esetén kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett – az E. Alap számára megtéríteni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló szerződések
Vhr. 13. § (1) A biztosítottak által térítésmentesen vagy részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető, valamint az Ebtv. 18. §-ában szereplő, a Kormány rendeletében meghatározott egyes, a központi költségvetésből átadott forrásból finanszírozandó egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az OEP által a (2) bekezdésben foglaltak szerint megkötött finanszírozási szerződések alapján történik.
(2) Az OEP a finanszírozási szerződéseket
a) az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény megkötött kapacitás-lekötési megállapodások alapján,
b) az a) pontban említett területi finanszírozási normákat meghaladó kapacitásokra a népjóléti miniszter egyetértő nyilatkozata alapján,
c) az a)–b) pontban nem szereplő egészségügyi szolgáltatások tekintetében e rendelet rendelkezései szerint köti meg.
Vhr. 14. § (1) A finanszírozási szerződést az OEP az egészségügyi szolgáltatóval köti meg.
(2) Az 1991. évi XX. törvény 129. §-a értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások (háziorvosi, házi gyermekorvosi, körzeti védőnői és fogorvosi) tekintetében a feladat ellátására kötelezett települési önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, amennyiben nem hozott létre a feladat ellátásra önkormányzati intézményt.
Vhr. 15. § A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az OEP határozatlan időre köti meg.
Vhr. 16. § (1) Az OEP az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül a népjóléti miniszter rendelete alapján az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás feladatkörébe tartozó szűrővizsgálatok finanszírozására azzal az egészségügyi szolgáltatóval köt finanszírozási szerződést, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó nevelés-oktatási intézménnyel a feladat ellátására megállapodást kötött.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nevelési-oktatási intézményben az iskola- és ifjúság-egészségügyi feladatok ellátására teljes vagy részmunkaidőben a népjóléti miniszter rendeletében e tevékenység ellátására előírt szakképesítéssel rendelkező személy(eke)t foglalkoztat(nak), az OEP a finanszírozási szerződést a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával vagy a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltatóval köti meg.
(3) Az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül a népjóléti miniszter rendelete alapján a körzeti védőnői szolgálat feladatkörébe tartozó szűrővizsgálatok finanszírozására az OEP a finanszírozási szerződést a körzeti védőnői szolgálatot működtető települési önkormányzattal köti meg.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett települési önkormányzat nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a finanszírozási szerződést a körzeti védőnői szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató kösse meg, az OEP a finanszírozási szerződést a nyilatkozatban foglaltak szerint köti meg.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben nem szereplő és az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásra az OEP, a népjóléti miniszter rendelete szerint a szolgáltatás nyújtására kötelezett egészségügyi szolgáltatóval, a szolgáltató egyéb finanszírozott tevékenysége keretében köt finanszírozási szerződést.
Vhr. 17. § (1) Háziorvosi és házi gyermekorvosi (a továbbiakban: háziorvosi) ellátás finanszírozására az OEP a szerződést
a) területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálatok esetében, amennyiben a feladatot az önkormányzat
aa) egészségügyi intézménye látja el, az intézménnyel,
ab) átadta háziorvosi szolgáltatás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatónak, a feladatot átvállaló egészségügyi szolgáltatóval,
ac) nem az aa)–ab) pontban foglaltak szerint látja el, az önkormányzattal,
b) területi ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvosi szolgálat esetében a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatóval köti meg.
(2) A háziorvosi ellátás finanszírozására megkötött szerződésben vagy mellékletében – az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének e) pontja szerint – meg kell határozni
a) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálatok körzetenkénti helyettesítési rendjét,
b) a háziorvosi feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatónak az ügyeleti ellátásban történő részvételi rendjét.
Vhr. 18. § (1) A fogászati ellátásra az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 16/A §-a alapján köthető finanszírozási szerződés.
(2) A fogászati ellátás finanszírozására megkötött szerződésben vagy mellékletében – az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének e) pontja szerint – meg kell határozni
a) a fogászati ellátási szolgálatok körzetenkénti helyettesítési rendjét,
b) az ügyeleti ellátásban történő részvétel rendjét.
Vhr. 19. § A járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás – ideértve a rehabilitációs ellátást és a szülészeti ellátást is – finanszírozására az OEP a finanszírozási szerződéseket azokkal az egészségügyi szolgáltatókkal köti meg, amelyek kapacitását külön törvény rendelkezései szerint e feladatokra lekötötte, illetve az ezt meghaladó kapacitások tekintetében, amelyek finanszírozásával a népjóléti miniszter egyetért.
Vhr 20. § Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás finanszírozására az OEP minden olyan egészségügyi szolgáltatóval szerződést köt, amely e feladat ellátására jogosító működési engedéllyel rendelkezik, és megfelel a külön jogszabályban foglalt követelményeknek.
Vhr. 21. § Betegszállításra az OEP finanszírozási szerződést köt az Országos Mentőszolgálattal és a népjóléti miniszter által – az OEP és a Népjóléti Minisztérium képviselőiből álló szakértői bizottság javaslata alapján – kijelölt, területi ellátási kötelezettséget és folyamatos szolgáltatást vállaló egészségügyi szolgáltatóval.
Vhr. 22. § (1) Gyógyszerek ártámogatással történő rendelésére az OEP szerződést köt
a) az Ebtv. 31. §-a szerinti finanszírozási szerződés részeként valamennyi egészségügyi szolgáltatóval,
b) minden orvossal, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának
feltéve, hogy az érintett orvos a (3)–(4) bekezdés szerint nincs kizárva a támogatással történő rendelésre való jogosultságból.
(2) A szerződésben fel kell tüntetni, hogy az orvos milyen tevékenysége(i), jogviszonya(i) keretében, illetőleg mely jogcíme(ke)n válik jogosulttá a támogatással történő gyógyszerrendelésre.
(3) Amennyiben az orvos az Ebtv. 37. §-ának (4) bekezdése szerinti jogellenes gyógyszerrendeléssel az Egészségbiztosítási Alapnak
a) a tárgyhónapban 30 000 Ft-ot meghaladó kárt okoz, a támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosító szerződését 3 hónapra fel lehet,
b) a tárgyévben 100 000 Ft-ot meghaladó kárt okoz, a támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosító szerződést egy évre fel kell függeszteni.
(4) Az Ebtv. 37. §-ának (6) bekezdése szerint kell eljárni, amennyiben az orvos a (3) bekezdés szerinti jogellenes gyógyszerrendeléssel a (3) bekezdés b) pontja szerinti összeg háromszorosát meghaladó kárt okoz. Ebben az esetben támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosító szerződés az érintett orvossal a kizárást követő 3 évig nem köthető.
(5) A gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződéskötés az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint történik.
Vhr. 23. § A gyógyszerek támogatással történő forgalmazására az OEP szerződést köt valamennyi közforgalmú gyógyszertár működtetőjével.
Vhr. 24. § Gyógyászati segédeszközök támogatással történő forgalmazására az OEP azzal a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazóval köthet szerződést, aki
a) az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet által minősített gyógyászati segédeszközt forgalmaz, és
b) megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, amennyiben jogszabály az adott gyógyászati segédeszköz(ök) forgalmazását meghatározott személyi vagy tárgyi feltételek meglétéhez köti.
Vhr. 25. § (1) A gyógyászati ellátások közül a gyógyfürdőellátások támogatással történő szolgáltatására az OEP a gyógyfürdő-szolgáltatást nyújtó közfürdő működtetőjével köthet szerződést, ha a közfürdő megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek és az e rendelet szerinti gyógyfürdőellátások közül legalább négyfajta ellátás szolgáltatására alkalmas.
(2)1 Az OEP az (1) bekezdésben foglaltakon túl szerződést köthet a 18 éves kor alatti biztosítottak csoportos gyógyúszásra alkalmas közfürdő működtetőjével vagy a gyógyúszás szervezésére működési engedéllyel rendelkező szervezettel, illetőleg személlyel e gyógyfürdőellátás támogatással történő szolgáltatására.
