Táppénzre való jogosultság
Táppénzre való jogosultság
Vhr. 27. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekintetni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
(3) Egyedülállónak kell tekintetni továbbá,
a) akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít,
b) azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
c) akinek a házastársa
ca) munkaképtelen és az OOSZI szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant,
cb) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.
Vhr. 28. § (1) Az egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.
(2) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.
(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának a megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.
Vhr. 29. § (1) A Tbj. 7. §-a (2) bekezdése szerinti esetben a végkielégítésben részesült biztosítottnak táppénz legkorábban a meghosszabbított biztosítási idő lejártát követő naptól állapítható meg.
(2) Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó bedolgozói munkát nem végez.
(3) Ha a biztosított a keresőképessé válása napján, ismét keresőképtelenné válik és ezért munkát nem végzett, a keresőképtelenségét megszakítás nélkülinek kell tekinteni. Megszakítás nélküli keresőképtelenség után a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét újból megállapítani nem lehet.
Vhr. 30. § A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) a táppénz megvonásáról határozatban intézkedik az Ebtv. 47. §-a (3) bekezdésének a) pontjában említett esetben a biztosítottat keresőképtelen állományban tartó orvos, a b) pont szerinti esetben pedig az ellenőrző (fő)orvos javaslatára.
Vhr. 31. § (1) A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagkereset megállapításánál azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak az irányadó időszakban – az egészségbiztosítási járulékalap felső határának megállapításával összhangban – egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. A december havi munkabért az irányadó időszakban kifizetettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a következő év januárjában fizették ki.
(2) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítaní, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelmet el kell osztani az ebben az időszakban a biztosításban töltött napoknak a (3) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).
(3) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell az igazolt távollét (pl. biztosítás szünetelése, keresőképtelenség időtartama) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre jövedelme nem volt.
(4) Az Ebtv. 48. §-ának (5) bekezdése d) pontjában említett esetben az egyéni vagy társas vállalkozó táppénz alapját képező napi jövedelem megállapításánál a járulékalap legkisebb összegének harmincad részét kell figyelembe venni.
Ebtv. 49. § A gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni;
b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, legutóbbi biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni.
Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások
Ebtv. 50. § (1) Az OEP főigazgatója méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor is engedélyezheti terhességi-gyermekágyi segély és táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
(2) A méltányossági jogkör gyakorlása során az OEP főigazgatója a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.
