BELGIUM
BELGIUM
Belga Királyság
Royaume de Belgique (franciául)
Koninkrijk Belgie (flamandul)
Európa
Földrajz: Terület: 30 528 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: ÉNY-Európában, a Északi tenger partján. Szomszédai: Franciaország (NY, D), Luxemburg (DK), Németország (K), Hollandia (É) Felszín: Túlnyomórészt sík terület; három részre osztja a két legnagyobb folyó (Schelde és Meuse); K-en (Ardennek) dombos, erdős. Legmagasabb pont: Botrange (694 m).
Népesség: Lakosság (1995): 10 110 000. Életkor szerint: 0-14: 18,2 %; 15-59: 61,7 %; 60-:20,1 %. Népsűrűség: 331 km2. Etnikai csoportok: flamand 57,6%; vallon 32,5%. Nyelvek: francia (hiv.), flamand (hiv.). Vallások: r. kat. 75%, mohamedán, protestáns. Városi lakosság: 97%. Főváros: Bruxelles (Brussel, Brüsszel) (1991): 960 324 Városok (1991): Antwerpen 467 875; Gent 230 446
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Albert király (1993 óta). Kormányfő: Jean-Luc Dahaene (1992. márc. óta). Nemzeti ünnep: júl. 21.
Gazdaság: Pénznem: franc (belga frank) (31,83 =1 USD). GDP (1993): 228 Mrd USD. GDP/fő (1994): 22600 USD. Gazdasági növekedés (1991): 1,9%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 2,5 Fogyasztói árváltozások (1991): 3,3%. Munkanélküliség (1994): 14,1 %. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 2 %; ipar és kereskedelem 26 %; szolgáltatás 37 %. Export (1991): 118 Mrd USD. (Az export-import adatok Luxemburg külkereskedelmi adatait is tartalmazzák.) Főbb exportcikkek: gép, vas, acél, szállítóberendezés, textília, vegyipari termék, élelmiszer, üvegáru, drágakő, csipke, energia. Főbb exportpartnerek: Németo. 23 %, Franciao. 19%, Hollandia 14%, Nagy-Britannia 8%. Import (1991): 120 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, gabona, gyümölcs, élelmiszer, drágakó, ékszer, textília. Főbb importpartnerek: Németo. 24 %, Hollandia 17%, Franciao. 16%, Nagy-Britannia 8%, Egyesült Államok 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1991) 3479 km; ebből villamosított: 2293 km. Közúti hálózat (1990): 130 848 km; ebből autópálya (1991): 1651 km. Gépjárművek (1991): személygépkocsi: 3 970 317 egyéb gépjárművek: 418 980 Főbb kikötők: Antwerpen. Zeebrugge, Gent. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,2; rádió: 2,2; telefon: 2,1. Napilap (1990): 213/1000 fő. .
Egészségügy: Születéskor várható élettartam(1992): férfiak: 74; nők: 81 év. Születés (1995): 11,4 ‰. Halálozás (1995): 10,5‰. Népességnövekedés (1995): 0,9%. Csecsemőhalandóság (1994): 7,6‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok:108. Egy orvosra jutó lakosok: 317.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 98%.
Védelmi kiadások (1996): 132 088 millió belga frank. A GDP százalékában: 1,8%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 181 USA dollár. A haderő létszáma: 54000 (1994).
Az Európai Gazdasági Közösségek megteremtésénél jelentős szerepet játszó államban a 60-as évektől felerősödik a flamand-vallon szembenállás. 1977-től a 2 régió és a főváros autonómiát kap. Leo Tindemans, majd Wilfried Martens kormányai folyamatosan növelik a jogköröket. 1984-re a nyelvi közösségek helyi parlamentet kapnak. Ezek többek között a kultúra és az egészségügy területén törvényeket hozhatnak. Az 1985-ös parlamenti választások után újra a flamand Keresztény Néppárt győz, Martens alakít kormányt. Súlyos a gazdasági helyzet, kommunista akciószervezet végez robbantásokat NATO-berendezések ellen, 1988-ben 6 hónapon át nincs kormány. Majd újra Martens alakít ötpárti koalíciót. 1991-ben a kiéleződő flamand-vallon ellentétek és egy fegyvereladási botrány miatt a kormány lemond. A nov-i választások után 1992-ben a flamand kereszténydemokrata Jean-Luc Dahaene áll a kormány élére. Júl.-ban a parlament elfogadja a maastrichti szerződést. 1993. febr.-ban az új alkotmány szövetségi állammá változtatja az országot. 1996-ban tömegtüntetésekVan der Biest volt minisztert André Cools korábbi miniszterelnök-helyettese meggyilkoltatásával vádolják. A lakosság az elégtelen törvénykezést okolja kisgyermekek meggyilkolásáért (gyilkosukat egy korábbi gyermekmegrontási ügy elítéltjét korán engedték ki a börtönből). A viták és konfliktusok a flamandok és a vallonok között megmaradtak. A vallonok azt kifogásolták, hogy a flamandok területi parlamentjüket Brüsszelben rendezték be. Brüsszel a szövetségi állami struktúra szerint Vallónia és Flandria mellett a harmadik egyenjogú országrész.1995 szeptemberében Melchior Wathelet védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes, egy vallon kereszténydemokrata – miután nem kapta meg a külügyi tárcát – lemondott és a hágai nemzetközi bíróságon bírói tisztséget vállalt. Az új védelmi miniszter Jean Pol Poncelet, az új miniszterelnök-helyettes Phillipp Maystadt lett (mindketten a Parti Social Cretien tagjai).1995-ben egyre erősödő botrány töt kihadi felszerelések, mindenekelőtt helikopterek és repülőgépek állami vásárlása ügyében. A parlament 97:52 arányban, egy tartózkodás mellett felfüggesztette Willy Claes volt gazdasági és védelmi miniszter mentelmi jogát. A vád szerint Claes-nek része volt abban, hogy 1988-89-ben az Augusta olasz helikoptergyártó cég és a francia Dessault repülőgépgyár a megrendelések előmozdítása érdekében kenőpénzeket juttatott a flamand szocialista párt kasszájába. Claes, aki 1994 óta a NATO főtitkára volt, 1995 októberében visszalépett főtitkári tisztségéből.
1945-től az ENSZ tagállama. 1949-től a NATO és az Európa Tanács (ET) tagja. 1955-től a Nyugat-Európai Unió (WEU) tagja. 1958-tól az Európai Gazdasági Közösség, 1967-től az Európai Közösség, 1993 óta az Európai Unió (EU) tagja. 1961-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
