DÁNIA
DÁNIA
Dán Királyság
Kongeriget Danmark (dánul)
Európa
Földrajz: Terület: 43 094 km2. Magyarországnak kb. a fele. Fekvés: É-Európában, az Északi és Balti-tenger között. A Jütland-félsziget és 490 kisebb sziget alkotja. Szomszédja: Németország (D). Felszín: Enyhén hullámos, alföld jellegű. Legmagasabb pont: Yding Skovhoj (173 m).
Népesség: Lakosság (1995): 5 215 000. Életkor szerint: 0-14: 17,1%; 15-59: 62,5%; 60-: 20,4%. Népsűrűség: 119/km2. Etnikai csoportok: dán 96,5%; német 1,7%; svéd 0,4%. Nyelvek: dán (hiv.), német. Vallások: protestáns 91%, r. kat. Városi lakosság: 87%. Főváros: Kobenhavn (Koppenhága) (1995): 467 000 [1 353 000 (A)]. Városok (1991): Arhus 264 140; Odense 177 640; Alborg 155 670.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Margit királynő (1972 óta). Kormányfő: Poul Nyrup Rasmussen (1993. jan. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 16., jún. 5.
Gazdaság: Pénznem: krone (dán korona) (1993.máj.: 6,10 = 1 USD). GDP (1993): 138 Mrd USD. GDP/fő (1991): 26 510 USD. Gazdasági növekedés (1991): 1,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1990): 2,3. Fogyasztói árváltozások (1991): 2,4%. Munkanélküliség (1992): 9,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 50%. Export (1991): 35,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, jármű, élelmiszer, élő állat, vegyipari termék, nyersanyag. Főbb exportpartnerek: Németo. 22%, Svédo. 11%, Nagy-Britannia 10%. Import (1991): 32,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, energia, nyersanyag, vasérc, acél. Főbb importpartnerek: Németo. 22%, Svédo. 11%, Nagy-Britannia 8%, Hollandia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2838 km; ebből villamosított: 145 km. Közúti hálózat (1990): 70774 km; ebből autópálya (1991): 710 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1 581 344; egyéb gépjármű: 313 420. Főbb kikötők: Koppenhága, Alborg, Arhus. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,7; rádió: 2,4; telefon: 1,2. Napilap (1990): 361/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 73; nők: 79 év. Születés (1991): 12,0‰. Halálozás (1991): 11,0‰. Csecsemőhalandóság (1991): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 164. Egy orvosra jutó lakosok: 375.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%.
Védelmi kiadások (1996): 17 431 millió dán korona. A GDP százalékában: 1,9%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 244 USA dollár. A haderő létszáma: 27000 (1994).
Az 1849 óta alkotmányos monarchiában 1972-ben lép trónra II. Margit királynő. A törvényhozó hatalom a királynő és a parlament között oszlik meg. Fontosabb nemzetközi döntésekben a királynőnek ki kell kérni a parlament jóváhagyását. A trónörökös az 1968-ban született Frigyes herceg. 1982-ben Poul Schlüter kerül kormányra, 1 évtizeden át kisebbségben lévő kabineteket irányít. A szociáldemokraták 1984-ben és 88-ban is a legtöbb szavazatot kapják, de ellenzékben maradnak a konzervatívok, a liberálisok, a demokratikus centristák és a keresztény néppártiak szövetségével szemben. Több kormányválság is „kisebb” ügyek miatt kezdődik: beengedjenek-e az ország kikötőibe nukleáris fegyverekkel felszerelt hajókat, ill. adóügyek miatt. 1992. jún.-ban a dánok kis többséggel elutasítják a maastrichti szerződést, az európai unió tervét. Ezt követően tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az ország kimaradhasson a közös védelemből, pénzügyi unióból. 1993. jan.-ban Schlüter kormányfő lemond, mivel néhány tamil menekültet jogellenesen nem engedett be az országba. A szociáldemokrata kormányfő, balközép kormány élén vezeti az országot. Poul Nyrup Rasmussen személyében a szociáldemokrata pártelnök lett a kormányfő. Az 1994-es választásokon a szociáldemokrata párt szerzett relatív többséget: 62 mandátumhoz jutott a 175 tagú parlamentben. Kisebbségi kormány alakult, a költségvetést ugyanakkor az ellenzéki konzervatívak is megszavazták.A kormány korábbi kemény stabilizációs intézkedéseinek köszönhetően 1993 óta erőteljes a gazdaság növekedése (4,5 és 3,3% között). Nyugat-Európában jelenleg Dáűnia az éllovas az adóelvonásban és a szociális kiadásokban. Az utóbbi időben – a gazdasági növekedés némi lassulásával párhuzamosan – megkezdődött a szociális kiadások megnyirbálása.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949-től a NATO tagja és az Európa Tanács (ET) tagja. 1961 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1973-tól az Európai Közösség, 1993-tól az Európai Unió tagállama. 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
Függő, ill. társult területek
