HOLLANDIA
HOLLANDIA
Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden (hollandul)
Európa
Földrajz: Terület: 41 785 km2. Magyarországnak nem egészen fele; ebből szárazföld: 33 943 km2. Fekvés: ÉNy-Európában, az Északi-tenger partján. Szomszédai: Belgium (D), Németország (K). Felszín: 95%-a alföld; ennek egyharmada természetes dűnék, mesterséges gátak és zsilipek által védett, a tengertől visszahódított mélyföld. Legmagasabb pont: Vaalserberg (322 m). Legjelentősebb folyók: Rijn (Rajna), Maas. Legnagyobb tó: IJssel-tó.
Népesség: Lakosság (1994): 15 385 000. Életkor szerint: 0–14: 18,8%; 15–59: 64,2%; 60–: 17,0%. Népsűrűség: 361/km2. Etnikai csoportok: holland 96%; fríz 11%; flamand, német, surinami, indonéz, török, marokkói. Nyelvek: holland (hiv.), fríz. Vallások: r. kat. 36,2%, potestáns 26,4%, vallás nélküli 34,7%. Városi lakosság: 89%. Főváros: Amsterdam (Amszterdam) (1994): 724 000. A kormány székhelye: s’Gravenhage (Hága) (1991): 444242.Városok (1991): Rotterdam 582 266; Utrecht 231 231; Eindhoven 192 895.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Beatrix királynő (1980 óta). Kormányfő: Wim Kok (1994. nov. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 30.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1,74 = 1 USD). GDP (1993): 317 Mrd USD. GDP/fő (1993): 20 710 USD. Gazdasági növekedés (1994): 1,9%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 2,7. Fogyasztói árváltozások (1991): 3,5%. Munkanélküliség (1994): 7,7%. Munkaerő-megoszlás (1994): mezőgazdaság 3,9%; ipar és kereskedelem 41,1%. Export (1995): 282,4 Mrd gulden. Főbb exportcikkek: élelmiszer, ital, dohány, gép, berendezés, jármű, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Németo. 29%, Belgium 15%, Franciao. 11%, Nagy-Britannia 10%. Import (1991): 125 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, kőolaj, élelmiszer-alapanyag, nyersanyag, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Németo. 26%, Belgium 14%, Egyesült Államok 8%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1993): 2757 km; ebből villamosított: 72,2% Közúti hálózat (1993): 56028 km; ebből autópálya: 2105 km. Gépjárművek (1994): személygépkocsi: 5,6 M; tehergépjármű (1992): 565 000. Főbb kikötők: Rotterdam, Amszterdam. Ijmuiden. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok (1993): tv:0,5; rádió: 0,9; telefon: 1,6. Napilap (1992): 303/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 74; nők: 81 év. Születés (1991): 13,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,4%. Csecsemőhalandóság (1991): 7,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 157. Egy orvosra jutó lakosok: 414.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Védelmi kiadások (1994): 12 904 millió gulden. A GDP százalékában: 2,2%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 227 USA dollár. A haderő létszáma: 79000 (1996).
A korábban spanyol, osztrák és francia fennhatóság ellen harcoló monarchiában 1980 óta Beatrix királynő uralkodik, miután anyja, Juliana lemond a trónról. A királynő részt vehet a törvényhozásban és a végrehajtásban is. A 70-es évek terrorista támadásai után a 80-as években Ruud Lubbers kormányzata alatt a gazdasági és katonai kérdések kerülnek előtérbe. A kereszténydemokraták élén Lubbers győz 1986-ban és 1989-ben is. A parlament ekkor támogatja a nyugatnémet kezdeményezést, hogy a NATO halassza el a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek korszerűsítését. 1989-ben a kormány lemond, a világon elsőként környezetvédelmi vita miatt, de újra Lubbers alakíthat kormányt. 1991-ben a parlament a katonai erő egyharmados csökkentését irányozza elő egy évtizeden belül. A Európai Közösség holland elnökség alatt dolgozza ki az integráció új szabályait a maastrichti csúcstalálkozón. A kormány bizonyos esetekben engedélyezi az eutanáziát. 1992. márc.-ban nemzetközi rasszizmusellenes felvonulást tartanak Amszterdamban, mivel Hollandia területén is több külföldit ér támadás. Máj.-ban a parlament legalizálja a prostitúciót. Stabil gazdaság jellemzi az országot. A GDP növekedése folyamatosan meghaladja a 2–2,5%-ot. Az infláció 2%-os a munkanélküliségi ráta 7,5 % körül alakul. A külkereskedelmi mérleg pozitív. A hadsereget fokozatosan hivatásossá alakítják.1996 február elseje óta megszünt a bevonulás és 1996 augusztusában elhagyták a hadsereget az utolsó katonák, akik a hadkötelesség alapján szolgálatot teljesítettek. 1993-ban határoztak a hivatásos hadsereg megteremtéséről, és az eredetileg öt esztendősre tervezett átmeneti időszakot lerövidítették. A legismertebb holland ipari üzemek egyike, a Fokker 1996 márciusában csődöt jelentett, miután főrészvényese a Daimler-Benz nem volt hajlandó 3,5 milliárd guldent kitevő adósságának átvállalására.Két érdekes törvény született: a munkáltatónak egy éven át fizetnie kellmegbetegedett alkalmazottja járandóságát, és csak azután veszi át a terhet a betegbiztosító. (Korábban hat hétig fizetett a munkáltató.) A munkáltató ugyanakkor biztosíthatja magát alkalmazottja munkaképtelenségére, és ennek a biztosításnak a díját levonhatja az adóból. A másik széles körben tárgyalt törvény Hollandiában: az üzletek munkanapokon 6–22 óráig tarthatnak nyitva, és abban az esetben ha a helyi hatóságok beleegyeznek, egy évben 12 vasárnap is fogadhatják vásárlóikat. Ez jelentős liberalizálás a korábbi intézkedésekhez képest, amikoris az üzleteknek hétköznapokon este fél hétkor be kellett zárniuk.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949 óta a NATO tagállama és az Európa Tanács (ET) tagja. 1955 óta a Nyugat-Európai Unió (WEU) tagja. 1958 óta az Európai Gazdasági Közösség (Európai Közösség, Európai Unió) tagállama. 1961 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
Függő, ill. társult területek
