GÖRÖGORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
Görög Köztársaság
Elleniki Dimokratia (görögül)
Európa
Földrajz: Terület: 131 957 km2. Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Európában, a Balkán-félsziget D-i részén. Szomszédai: Albánia, Macedónia, Bulgária (É), Törökország (K). Felszín: Kopár, karsztos (1500–2000 m magas) hegyek, köztük termékeny medencék. Partvidéke erősen tagolt; szigetvilág övezi. Legmagasabb pont: Olimposz (2917 m). Legjelentősebb folyók: Evrosz, Sztrimon, Axiosz. Legnagyobb tavak: Preszpa-tó, Trihonisz-tó, Volvi-tó.
Népesség: Lakosság (1993):10 368 000, Életkor szerint: 0–14: 20,5%; 15–59: 61,1%; 60–: 20,4%. Népsűrűség: 78/km2. Etnikai csoportok: görög 98,5%; török 0,9%; bolgár 0,3 %, örmény 0,2%, albán, makedón. Nyelv: görög. Vallások: görögkeleti 98,2%. Városi lakosság: 63%. Főváros: Athinai (Athén) (1991): 772 072. Városok (1981): Thesszaloniki 406 413; Patre 141 529; Larissza 102 048.
Államforma: köztársaság. Államfő: Kosztisz Sztefanopulosz (1995. márc. óta). Kormányfő: Kosztasz Szimitisz (1996. jan. óta). Nemzeti ünnep: márc. 25.
Gazdaság: Pénznem: drachma (240,60= 1 USD). GDP (1993): 76,9 Mrd USD. GDP/fő (1993): 7390 USD. Gazdasági növekedés (1993): 0,7%. Adósság/fő (1991): 2864 USD. Munkanélküliség (1993): 9,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 29%. Export (1990): 7,99 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, dohány, mazsola, bor, érc, textília. Főbb exportpartnerek: Németo. 26%, Olaszo. 16%, Egyesült Államok 13%, Franciao. 8%. Import (1990): 19,79 Mrd USD. Főbb importcikkek: jármű, gép, berendezés, búza, energia, kőolajtermék, papíráru, iparcikk. Főbb importpartnerek: Németo. 20%, Olaszo. 14%, Egyesült Államok 13%, Franciao. 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2479 km. Közúti hálózat (1987): 38 106 km. Gépjárművek (1989): 1 507 952 személygépkocsi: ; egyéb gépjármű: 707 971. Főbb kikötők: Pireusz, Thesszaloniki, Patre. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5,7; rádió: 2,4; telefon: 2,4.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 75; nők: 80 év. Születés (1991): 12,0 ‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,2%.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): férfiak 96%; nők 89%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Védelmi kiadások (1994): 1 052 760 millió drachma. A GDP százalékában: 5,6%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 204 USA dollár. A haderő létszáma: 214000 (1994).
A török uralom alól 1829-ben felszabaduló, 1830-ban királysággá nyilvánított államban 1967-ben katonák puccsal szerzik meg a hatalmat. Papadopulosz tábornok kezdeményezésére 1973-ban népszavazás fosztja meg trónjától az 1967-ben külföldre távozott Konstantin királyt. Az országot köztársasággá nyilvánítják. 1974-ben az „ezredesek rendszere” belebukik a sikertelen ciprusi puccskísérletbe. A külföldről hazatérő Konsztantinosz Karamanlisszal a mérsékeltek győznek a választásokon. 1980-ban Karamanlisz, 1985-ben Krisztosz Szarcetakisz lesz az elnök. 1981-ben a PASZOK, a baloldal kerül kormányra, élén Andreasz Papandreuval. Államosítják az egyházi birtokokat, folyik a vita az amerikai támaszpontok körül. A 80-as évek végén politikai botrányok után kerül sor választásokra, kormányok és voksolások követik egymást. 1990-ben a konzervatív Új Demokrácia párt győz, Konsztantinosz Micotakisz alakít kormányt. A parlament Karamanliszt elnökké választja. A szigorú gazdasági vezetés miatt gyakoriak a szociális zavargások. 1993 végére az ország csatlakozni akar az európai valutarendszerhez. 1992-ben a kormány megakadályozza, hogy a nemzetközi közösség elismerje Makedóniát. Aug.-ban a parlament elfogadja a maastrichti szerződést, de az ország gazdasága nehezen alkalmazkodik a szerződés előírásaihoz. 1993 őszén újra a PASZOK jut abzolút többséghez. Papandreu 1996. jan.-i halála után Szimitisz, a PASZOK modernizáló szárnyának képviselője veszi át a párt- és a kormány vezetését, majd a szeptemberi választásokon szerény abszolút többséggel győz. 1994-től Görögország kapcsolataiban a szerződéses és tárgyalásos rendezést kereste. 1995 októberében Athén elismeri Makedóniát és feloldja a jugoszláv utódállam ellen meghirdetett embargót.Az egyezmény nem tudta feloldani a vitát amely 1994-ben Makedónia országneve miatt támadt a két ország között, mivel Görögország kizárólagosan magának követeli a történelmi névnek a használatát. 1996 márciusában barátsági szerződést írnak alá Albániával, amaly a Dél-Albániában élő görögök és a Görögországba menekült albánok helyzetének rendezésére törekedett. Törökországgal meg-megújuló viták voltak, amelyek majdnem fegyveres incidenssé is fajultak a két NATO-tagállam között az Égei-tenger olajlelőhelyei miatt. A Ciprusi kérdés ugyancsak megterhelte a görög–török viszonyt.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949-től az Európa Tanács (ET) tagja. 1952 óta a NATO tagállama. 1961-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 1981-től az Európai Közösség (Európai Unió) tagja. 1992-től a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
