PORTUGÁLIA
PORTUGÁLIA
Portugál Köztársaság
República Portuguesa (portugálul)
Európa
Földrajz: Terület: 92 270 km2. Magyarországnál valamivel kisebb. Fekvés: D-Európa legnyugatibb részében (valamint az Atlanti-óceánban lévő Azori-i és Madeira-szigetek). Szomszédai: Spanyolország (É, K). Felszín: É-on hegyvidék, Ny-on parti síkság, Dny-on alföld, Dk-en alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: Estrela (1991 m) a kontinensen, Pico (2320 m) az Azori-szigeteken. Legjelentősebb folyók: Tejo, Douro, Guadiana.
Népesség: Lakosság (1994): 9 910 000. Életkor szerint: 0–14: 22,7%, 15–59: 59,5%, 60–: 17,4%. Népsűrűség: 112/km2. Etnikai csoportok: portugál 99%, spanyol, afrikai. Nyelv: portugál (hiv.). Vallások: r. kat. 94%, protestáns, mohamedán, zsidó. Városi lakosság: 34%. Főváros: Lisboa (Lisszabon) (1992): 2 048 000. Városok (1987): Porto 350 000, Amadora 95 518, Setúbal 77 885.
Államforma: köztársaság. Államfő: Jorge Fernando Branco Sampaio (1996. márc. óta). Kormányfő: Antonio Guterres (1995. okt. óta). Nemzeti ünnep: jún. 10.
Gazdaság: Pénznem: escudo (159,20 = 1 USD). GDP (1993): 77,3 Mrd USD. GDP/fő (1993): 7890 USD. Gazdasági növekedés (1991): 2,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 4,1. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 11,4. Adósság/fő (1991): 1694 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 3. Fogyasztói árváltozások (1991): 11,4%. Munkanélküliség (1994): 15,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19%, ipar és kereskedelem 34%. Export (1991): 16,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: textília, gép, jármű, parafa, élelmiszer, érc, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Németo. 19%, Spanyolo. 15%, Franciao.14%, Nagy-Britannia 10%, Hollandia 6%. Import (1991): 26 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, élelmiszer, közszükségleti cikk, vegyipari termék, gyapot, textília, fém, energia. Főbb importpartnerek: Spanyolo. 16%, Németo. 15%, Franciao. 12%, Olaszo. 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 3588 km, ebből villamosított 461 km. Közúti hálózat (1987): 22 375 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 2934000, egyéb gépjármű: 328 516. Főbb kikötők: Lisboa, Setúbal, Lexoes. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 6,2, rádió: 4,2, telefon: 4,2. Napilap (1987) 76/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 71, nők: 78 év. Születés (1991): 12,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1991): 13,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 209. Egy orvosra jutó lakosok: 388.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 83%.
Védelmi kiadások (1994): 134 914 millió escudó. A GDP százalékában: 3,0%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 80 USA dollár. A haderő létszáma: 76000 (1994).
Az egykori nagyhatalom 1926 és 1974 között jobboldali katonai irányítás alatt áll, amelyet baloldali tisztek döntenek meg, élükön Antonio Spinola tábornokkal. A koalíciós kormány elismeri a volt gyarmatok függetlenségét. Több kormány követi egymást, élükön De Costa, Mota Pinto, Pintassilgo asszony és Sá Carneiro. 1980-tól a független Eanes, 1986-tól a szocialista Soares az elnök. Az 1985-ös szavazás Anibal Cavaco Silvát juttatja kisebbségi kormány élére. Az 1974-ben kezdett „szegfűk forradalma” liberális irányban halad tovább. Az ország 1986-tól a Közös Piac tagja. A kormányfő 1987-ben és 1991-ben, az elnök 1991-ben kap további bzalmat. A kormány így megkezdi privatizációs programját, a nyugat-európai felzárkózást. 1992. dec.-ben a parlament elfogadja a maastrichti szerződést. 1996. jan.-ban Jorge Sampaio lesz az elnökválasztás győztese. Először lesz szocialista kormány- és államfője az országnak. Az 1995-ös választásokon a szocialista párt az eddigi legnagyobb sikerét éri el, a szavazatok 43,8%-át szerzi meg. Antonio Guterres irányításával 10 szocialista és 7 pártonkívüli miniszterrel megalakul a kormány. Miután a tíz éve hivatalban lévő államfő, Mario Soares alkotmányos okokból nem indulhat újra, a szocialisták Lisszabon polgármesterét Jorge Sampaiot indítják az elnökválasztáson. 1996. januárjában Sampaio 53,8 százalékot kap és legyőzi Cavaco Silva exminiszterelnököt. A hivatalából távozó Soares javaslatára a parlament amnesztiát ad a szélsőbaloldali terrorszervezet az Április 25. – Népi Erők tagjainak, abban az esetben, ha nem követtek el gyilkosságot. Az amnesztiában részesülők között volt Otelo Saraiva de Carvalho, aki a fegyveres erők mozgalmának élén jelentős szerepet játszott a szegfűk forradalmában.
1949 óta a NATO tagállama 1955 óta az ENSZ tagállama. 1961 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja. 1976 óta az Európa Tanács tagja. 1988-tól az Európai Közösség, 1993-tól az Európai Unió tagállama. 1988-tól a Nyugat-Európai Unió tagja. 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja.
Függő terület
