SPANYOLORSZÁG
SPANYOLORSZÁG
Spanyol Királyság
Reino de Espańa (spanyolul)
Európa
Földrajz: Terület: 499 542 km2, Magyarországnál több mint 5-ször nagyobb. Fekvés: Európa DNy-i részén (valamint a Kanári, és a Baleár-szigetek). Szomszédai: Portugália (Ny), Franciaország (K), Gibraltár (D). Felszín: Több mint fele (600–800 m magas) fennsík (Meseta), melyet hegységek és keskeny parti síkságok szegélyeznek. É-on a hullámos felszínű Ebro-medence, D-en alföld. Legmagasabb pont: Mulhacén (3718 m) a Kanári-szigeteken. Legjelentősebb folyók: Tajo, Duero, Ebro.
Népesség: Lakosság (1995): 39 188 000. Életkor szerint: 0–14: 24,6%, 15–59: 59,5%, 60–: 15,9%. Népsűrűség: 78/km2. Etnikai csoportok: kasztíliai 73%, katalán 18%, galíciai 6%, baszk 1,5%, cigány. Nyelvek: spanyol (hiv.), katalán, baszk, galíciai. Vallások: r. kat. 97%, protestáns. Városi lakosság: 78%. Főváros: Madrid (1991): 3 084 673. Városok (1991): Barcelona 1 681 132, Valencia 777 427, Sevilla 704 857.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: I. János Károly (de Borbón y Borbón, 1975 óta). Kormányfő: José María Aznar (1996. máj. óta). Nemzeti ünnep: okt. 12.
Gazdaság: Pénznem: peseta (131,63 = 1 USD). GDP (1993): 534 Mrd USD. GDP/fő (1993): 13 650 USD. Gazdasági növekedés (1994): 2,4%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 2. Fogyasztói árváltozások (1991): 1,7%. Munkanélküliség (1991): 16%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 16%, ipar és kereskedelem 24%. Export (1991): 60Mrd USD. Főbb exportcikkek: nyersanyag, félkész termék, jármű, gép, vegyipari, mezőgazdasági termék, fém, energia, élelmiszer, gyümölcs, textília, gyapot. Főbb exportpartnerek: Franciao. 20%, Németo. 16%, Olaszo. 12%, Nagy-Britannia 8%. Import (1991): 90 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, nyersanyag, élelmiszer, közszükségleti cikk, acéláru. Főbb importpartnerek: Németo. 16%, Franciao. 15%, Olaszo. 10%, Egyesült Államok 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1991): 12 560 km, ebből villamosított: 6416 km. Közúti hálózat (1989): 318 225 km, ebből burkolt: 157 642 km, autópálya (1991): 2632 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 11 467 000, egyéb gépjármű: 2 207 600. Főbb kikötők: Bilbao, Algeciras, Barcelona. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,6, rádió: 3,4, telefon: 2,5. Napilap (1990): 76/1000 fő. Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 75, nők: 82 év. Születés (1991): 11,0‰. Halálozás (1991): 8,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1991): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 198. Egy orvosra jutó lakosok: 275.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakötelezettség: 16 éves korig.
Védelmi kiadások (1994): 573 536 millió peseta. A GDP százalékában: 1,6%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 86 USA dollár. A haderő létszáma: 213000 (1994).
Francisco Franco haláláig, 1975-ig tartó 4 évtizedes kormányzása után I. János Károly király az államfő. Az 1977-es és 79-es választások győztese. Adolfo Suárez és kormánya vezeti a politikai átmenetet, legalizálják a baloldali pártokat, amnesztiát fogadnak el, új alkotmány lép életbe, amely a nemzeti kisebbségi területeknek és a történelmi régióknak önkormányzatot ad. Az 1981-e katonai puccskísérlet meghiúsításában a király is részt vesz. 1982-től a szocialista Felipe González kormányoz, aki több választáson megtartja az abszolút többséget. A baszk szeparatisták tovább folytatják terrorakcióikat, az ETA robbantásainak évente átlagban 50-en esnek áldozatul, ez a szám a 80-as évek végére csökken. A szociaista kormányzat gazdasági átalakító programja 20%-os munkanélküliséget eredményez, amely egy évtizeden át sem csökken. A kormány és a szakszervezetek vitája folyamatos. 1991-ben a bankszektorban folynak a fúziók, a kormányfő új helyettese Narcis Serra. 1992-ben a barcelonai olimpia, a sevillai világkiállítás, Kolumbusz felfedezőútjának 500. évfordulója fordítja a világ figyelmét az országra. Az 1991–92-es baszk és katalán választásokon a jobbközép nacionalista pártok győznek. Nov.-ben a parlament ratifikálja a maastrichti szerződést. 1996-ban az előrehozott választásokon vereséget szenved a tizenhárom évig kormányzó, González vezette szocialista párt. Az ellenzékből hatalomra jutó Aznar abszolút többség hiányában nehezen alakít kormányt. A Néppárt vezérét a regionális katalán és baszk pártok támogatták, ezért ezek a tartományok több pénzt kapnak. Az ETA földalatti szervezete 1995 decemberétől erősen aktivizálódik. Egy baszkföldi politikus meggyilkolása után1996 februárjában a lakosság az ország történtének legnagyobb terrorellenes tüntetéseit tartja Madridban és több spanyol városban. A spanyol és a francia rendőrség együttműködésével 1996 nyarán letartóztatnak tíz gyanusítottat, köztük Daniel Derquit, aki a hatóságok szerint z ETA franciaországi szárnyát vezette és Julian Atxurra Egurolát, akit azzal vádolnak, hogy a terrorszervezet infrastruktúra és hadtáp főnöke. Egy mintaperben 288 évi börtönre ítélik az ETA egyik – alacsonyabb rangú – tagját, akit bűnösnek találtak öt ember halálát okozó merényletben való részvétel vádjában.
1955 óta az ENSZ tagállama. 1961 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1977 óta az Európa Tanács (ET) tagja. 1982 óta a NATO tagállama. 1986-tól az Európai Közösség, 1993-tól az Európai Unió tagja. 1988-tól a Nyugat-Európai Unió (WEU) tagja. 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
