TÖRÖKORSZÁG
TÖRÖKORSZÁG
Török Köztársaság
Türkiye Cumhuriyeti (törökül)
Kis-Ázsia
Földrajz: Terület: 779 452 km2, Magyarországnál kb. 8-szor nagyobb. Fekvés: Kis-Ázsiában, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között. Szomszédai: Bulgária, Görögország (Ny), Grúzia, Örményország (É), Irán (K), Irak, Szíria (D). Felszín: K-en fennsík magas hegyekkel, vulkáni kúpokkal, középső részében magasföld (Anatólia), melyet peremhegységek vesznek körül. Ny-on és D-en termékeny medencék, parti síkságok. Legmagasabb pont: Büyük Agri Dagi (Ararát, 5165 m). Legjelentősebb folyól: Kizilirmak, Büyükmenderes, Firat (Eufrátesz). Legnagyobb tavak: Van-tó, Tuz-tó, Beysehiri-tó.
Népesség: Lakosság (1995): 61 644 000. Életkor szerint: 0–14: 38,5%, 15–59: 54,9%, 60–: 6,6%. Népsűrűség: 72/km2. Etnikai csoportok: török 90%, kurd 7%, arab 1,6%, cserkesz, örmény, bolgár, görög, grúz. Nyelvek: török (hiv.), kurd, arab. Vallás: mohamedán (szunnita) 99%. Városi lakosság: 61%. Főváros: Ankara (1993): 2 700 000 (A). Városok (1988): Istanbul (Isztambul) 4 741 890 (A), Izmir 1 976 763 (A), Konya 1 562 139 (A).
Államforma: köztársaság. Államfő: Süleyman Demirel. Kormányfő: Tansu Ciller (19967. jún. 18. óta ideiglenesen). Nemzeti ünnep: okt. 29.
Gazdaság: Pénznem: török líra (38 700 = 1 USD). GDP (1993): 96 Mrd USD. GDP/fő (1993): 1610 USD. Gazdasági növekedés (1994): -3,8%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 6,2. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 32. Adósság/fő (1991): 842 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 3,5. Fogyasztói árváltozások (1991): 66%. Munkanélküliség (1992): 8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 56%, ipar és kereskedelem 14%. Export (1991): 13,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: iparcikk, ruhanemű, textília, bőr, vegyipari termék, üvegáru, élő állat. Főbb exportpartnerek: Németo. 15%, Olaszo. 8%, Egyesült Államok 7%. Import (1991): 21 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersanyag, kőolaj, iparcikk, energia, gép, berendezés, vegyipari termék, vas, acél, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Németo. 15%, Egyesült Államok 11%, Olaszo. 8%, Franciao. 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 8429 km, ebből villamosított: 582 km. Közúti hálózat (1990): 59 128 km, ebből burkolt: 56 400 km, ebből autópálya (1990): 125 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 1 649 879, egyéb gépjármű: 713 859. Főbb kikötők: Iskenderun, Isztambul, Izmir. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5, rádió: 7,8, telefon: 8.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 68, nők: 72 év. Születés (1991): 28,0‰. Halálozás (1991): 6,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1991): 54,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 476. Egy orvosra jutó lakosok: 1 189.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 81%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Védelmi kiadások (1994): 2 112 556 millió török líra. A GDP százalékában: 4,1%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 65 USA dollár. A haderő létszáma: 736000 (1994).
Az oszmán birodalom romjain 1923. okt. 29-én kikiáltott köztársaságban a 60-as és 70-es években katonai és polgári kormányzatok váltják egymást. Szulejman Demirelt 1971-ben a hadsereg kényszeríti lemondásra. 1974-ben Ecevit kormánya elrendeli Ciprus északi részének megszállását. 1980-ban Kenan Evren tábornok veszi át a hatalmat. 1982-ben népszavazás hagyja jóvá az új alkotmányt, amely Evrent 7 évre elnökké nyilvánítja, a korábbi pártvezetőket pedig 10 évre kizárja a politikai életből. 1983-ban Turgut Özal a választásokat követően kormányfő, a Haza Pártja élén 87-ben is nyer. A súlyos adósság ellenére a gazdaság látványosan növekszik. Özal 1988-ban 36 év után első török kormányfőként Görögországba látogat. 1989-től az ország több százezer bulgáriai török menekültet fogad be. Özalt elnökké választják. 1990-ben a Közös Piac elutasítja az ország tagsági kérelmét. Az Öböl-háború idején a szövetségesek török támaszpontokat is használnak Irak ellen. 1991-ben több százezer kurd menekül Irakból Törökországba. A parlament feloldja a kurd nyelv tilalmát – a saját kurd kisebbségre vonatkozóan –, de 1992-ben újra romlik a vezetés és a kisebbség viszonya. A választásokon a Haza Pártja visszaszorul, az ugyancsak jobbközép Igaz Út Pártja tör előre. Így a veterán politikus, Sülejman Demirel alakít kormányt, amelybe a szociáldemokratákat is bevonja. Az ország aktívan fellép a déli volt szovjet köztársaságokban és balkáni országokban. 1993. ápr.-ban meghal Özal elnök. A kormányfő lesz az utóda. 1996. jún.-ban a világi Törökország első olyan kormánya kerül hatalomra, amelyben a miniszterelnök iszlám alapokon álló politikus. Necmettin Erbakan, a Jólét Pártjának vezetője megállapodik Tansu Cillerrel, hogy felváltva kormányoznak. De a félidőben esedékes kormányfő-csere helyett Erbakan már egy évvel korábban, 1997. júl.-ban lemondásra kényszerül az iszlám erők térnyerésétől tartó hadsereg és az ellenzék nyomása miatt.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1950 óta az Európa Tanács (ET) tagja. 1952 óta a NATO tagállama. 1961 óta a Gazdasgi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
