A szövetség szervezetei
A szövetség szervezetei
A 16 tagállam közötti együttműködés alapvető szervezetét a Szövetség kialakulásának évében hozták létre. Legfontosabb elemei a következők:
a) Az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendelkezik a tényleges politikai hatalommal és döntési képességekkel. Az összes tagállam állandó képviselői alkotják, akik hetente legalább egy alkalommal tartanak megbeszéléseket. A Tanács magasabb szinten is ülésezik a külügyminiszterek vagy a kormányfők részvételével; ezek a tanácskozások – a szintektől függetlenül – azonos felhatalmazással és döntési jogkörrel, a döntések pedig azonos státusszal és érvényességgel rendelkeznek. A Tanács fontos közéleti szerepet tölt be, nyilatkozatokat és közleményeket ad ki, amelyekben megmagyarázza politikáját és döntéseit a nyilvánosságnak, valamint a Szövetségen kívüli országok kormányainak.
A Tanács az egyetlen testület a Szövetségen belül, amelynek hatáskörét az Észak-atlanti Szerződésben fektették le. A Szerződés a Tanácsot ruházta fel azzal a felelősséggel, hogy alárendelt testületeket hozzon létre. Időközben bizottságokat és tervező csoportokat létesített, amelyek segítik a Tanács munkáját, vagy olyan speicális területekért felelősek, mint a védelmi tervezés, atomtervezés vagy a védelmi ügyek.
A Tanács tehát egyedülálló fórumot biztosít a tagállamok kormányai közötti széles körű konzultációk számára a biztonságukat érintő minden kédésben, és a NATO legfontosabb döntéshozó testülete. A Tanács ülésein a NATO mind a 16 tagállama azonos jogokkal fejtheti ki nézeteit. A döntések a tagállamok kormányainak konszenzussal kialakított közös akaratát fejezik ki. Valamennyi tagállam kormánya részt vesz a Tanácsban vagy a Tanács hatáskörében kialakított politikában, és abban a konszenzusban, amelynek alapján a döntéseket meghozzák.
A Tanácsban midnen kormányt nagyköveti rangú állandó képviselő reprezentál. Munkájukat eltérő létszámú politikai és katonai személyzet, vagy a NATO-hoz delegált küldöttség segíti.
A Tanács évente kétszer, néha gyakrbban miniszteri szinten ülésezik, s ilyenkor minden tagországot a külügyminiszter képviseli. Csúcsértekezleteket az állam- és kormányfők részvételével olyankor tartanak, amikor különösen fontos kérdéseket kell megvitatni.
Bár az Állandó Tanács rendes körülmények között hetente legalább egyszer ülésezik, szükség esetén rövid idő alatt is összehívható. Az üléseken a NATO főtitkára vagy távollétében helyettese elnököl. A miniszteri szintű értekezleteken a külügyminiszterek egyike tölti be a tiszteletbeli elnök tisztét. Ezt a beosztást a nemzetek közötti évenkénti váltással az angol ABC sorrendjében töltik be.
A Tanács ülésein megvitatott témák és az elfogadott döntések kiterjednek a szervezet tevékenységének minden területére. Számos esetben alapjukat az alárendelt bizottságokban a Tanács felkérésére készített jelentések és ajánlások képezik. A témákat felvetheti bármelyik ország képviselője vagy a főtitkár. Az állandó képviselők kormányuk utasításai szerint járnak el, és a Tanács többi tagját tájékoztatják kormányuk nézeteiről és politikai döntéseiről. Ugyanakkor tájékoztatják saját országuk hatóságait a többi kormány által kifejtett nézetekről és álláspontokról, az új fejleményekről, a konszenzus kialakítása felé tett előrelépésről fontos kérdésekben, vagy olyan területekkel kapcsolatba, amelyeken a nemzeti álláspontok eltérnek.
A határozatokat egyhangúlag és közös egyetértés alapján hozzák. Nincs tehát szavazással vagy többségi határozattal hozott döntés. A Tanács ülésein vagy bármelyik albizottságában képviselt minden egyes ország megőrzi teljes szuverenitását és saját döntéseiért való felelősséget.
b) A Védelmi Tervező Bizottság (DPC) rendes körülmények között az állandó képviselőkből áll, de évente legalább kétszer a védelmi miniszterek szintjén ülésezik. A legjelentősebb katonai jellegű és a közös védelmi tervezéssel összefüggő ügyekkel foglalkozik. Franciaország kivételével valamennyi tagorszg képviselteti magát ezen a fórumon. A Védelmi Tervező Bizottság ad irányelveket a NATO katonai szrevezeteinek. Felelősségi területén belül az Észak-atlanti Tanácshoz hasonló funkciókkal, működési jellemzőkkel és felhatalmazással rendelkezik.
c) Az Atomtervező Csoport (NPG) a legfőbb konzultációs fórum, ahol megvitatjk a nukleáris erőknek a NATO biztonságában és védelmi politikájában betöltött szerepével összefüggő összes ügyet. Munkájában Franciaország kivételével az összes tagállam, Izland pedig megfigyleőként vesz részt. Általában évente kétszer a védelmi miniszterek szintjén tartja üléseit, rendszerint a Védelmi Tervező Bizottság értekezleteihez kapcsolódóan. Ezen kívül igény szerint nagyköveti szinten ülésezik.
d) A Főtitkár magas beosztású nemzetközi államférfi, akit a tagországok egyrészt az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Bizottság, az Atomtervező Csoport és más főbizottságok elnökévé, másrészt a NATO főtitkárává neveznek ki. Ő a Szervezet legfőbb szóvivője mind a külkapcsolatokban, mind a tagállamok kormányai közti érintkezésben és kapcsolatokban. Szerepét részletesen a III. rész tartalmazza.
e) A Nemzetközi Titkárság munkatársait a tagországok delegálják. Feladata a Tanács, az alárendeltségébe tartozó bizottságok és munkacsoportok kiszolgálása. A Szövetséget érintő ügyek széles körével folyamatosan foglalkozik. Ezen kívül van néhány, helyileg a különböző tagállamok országaiban működő speciális polgári hivatala és szervezete is, amelyek olyan sajátos területeken tevékenykednek, mint például a távközlés és a logisztikai támogatás.
f) A Katonai Bizottság feladata, hogy ajánlásokat tegyen a NATO politikai szerveinek olyan intézkedésekre, amelyeket a NATO területének közös védelméhez szükségesnek tart. Útmutatást ad katonai ügyekben a NATO főparancsnokainak, akiknek funkcióit a III. részben ismertetjük. A Katonai Bizottságot az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésein az elnök vagy a helyettese képviseli.
A Katonai Bizottság a Szövetség legmagasabb szintű katonai szerve, amely az Észak-atlanti Tanács és a Védelmi Tervező Bizottság, illetve nukleáris ügyekben az Atomtervező CSoport irányítása alatt tevékenykedik. Tagjai a tagországok haderőinek vezérkari főnökei, kivéve Franciaországot, amelyet a Katonai Bizottsághoz kirendelt katonai misszió képvisel. Izland nem rendelkezik fegyveres erőkkel, de polgári személlyel képviseltetheti magát a testületben. A vezérkari főnökök évente legalább kétszer üléseznek. Az ülések közötti időszakban a tagországokat a vezérkari főnökök által kinevezett nemzeti katonai megbízottak képviselik.
A Katonai Bizottság elnöki tisztét a tagorszá-gok váltakozva töltik be, az évenkénti váltás az angol ABC sorrendjében történik. Az elnök képviseli a bizottságot más fórumokon és egyben a bizottság szóvivője is, valamint irányítja annak mindennapos tevékenységét.
g) Az Egyesített Katonai Szervezet a legmagasabb politikai szintű ellenőrzés és irányítás alatt áll. Szervezeti keretet biztosít a tagországok területének védelméhez a biztonságukat vagy stabilitásukat fenyegető veszélyek ellen. Az észak-atlanti térség egészét átfogó fő- és alárendelt parancsnokságok hálózatát foglalja magába. Biztosítja a feltételeket a fegyveres erők közös gyakorlataihoz, a távközlési és az információs rendszerek, a légvédelem és a fegyveres erők logisztikai támogatása területén megvalósuló együttműködéshez, valamint az eljárások és felszerelések szabványosításához illetve kölcsönös felhasználhatóságához.
A Szövetség egyesített fegyveres erőinek feladata, hogy garantálják a tagországok biztonságát és terleti integritását, hozzájáruljanak az európai stabilitás és egyensúly fenntartásához és a válságkezeléshez, és biztosítsák az Észak-atlanti Szerződésben meghatározott hadászati térség védelmét.
Az egyesített katonai szervezetet a változó stratégiai környezethez igazítják. Erről részletesebben a III. részben lesz szó.
h) a Nemzetközi Katonai Vezérkar támogatja a NATO Katonai Bizottságának munkáját. Néhány katonai hivatala a Katonai Bizottság munkájának meghatározott területeit felügyeli.
A NATO polgári és katonai vezető szervezetei
A Tanács legfontosabb bizottságai
A Tanács legfontosabb bizottságai, amelyek NACC és békepartnerségi tevékenységet is ellátnak
A NATO Központja
Állandó képviselők és nemzeti küldöttségek
Nemzetközi Titkárság
A Főtitkár
A Pénzügyi Ellenőrző Hivatal
A Költségvetési Bizottságok Elnökének Hivatala
A Nemzetközi Számvevő Testület
Új szervezetek
Termelő és Logisztikai Szervezetek
A nemzeti katonai képviselők
A Katonai Bizottság
A Nemzetközi Katonai Vezérkar
A nemzetközi Katonai Vezérkar szervezeti felépítése
A Szövetséges Fegyveres Erők szerepe
Az erők új struktúrái
Az erők csökkentése
A fegyveres erők jellemzői az erők új felépítésében
Az erők összetétele
Az erők bevethetősége és harckészültsége
A NATO integrált vezetési rendszere
A Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoka (SACEUR)
Európai Szövetséges Főparancsnokság (ACE)
ACE Reagálóerők Tervező Törzse (ARFPS)
Reagálóerők Légi Törzse (RFAS)
NATO Repülőgépfedélzeti Korai Előrejelző Kötelék (NAEWF)
ACE Gyorsreagálású Hadtest (ARRC)
Azonnali Reagálású Haditengerészeti Erők
ACE Mozgékony Erők (AMF)
Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsőbb Parancsnoka (SACLANT)
Az Atlanti-óceáni Szövetséges Főparancsnokság (ACLANT)
Kanadai-Amerikai Regionális Tervező Csoport
Katonai hivatalok és szervezetek
